E szép nap alkalmával köszöntünk minden édesanyát, akinek az arca örömtől sugárzik, mert gyermeke rajongó szeretettel, virággal, dallal, verssel, saját maga készítette rajzzal köszönt fel. 

Így viszonozva azt a nagy szeretetet, amit édesanyjától kap.

Hiszen a szeretet a legmagasztosabb érzés, amely megszépíti életünket, látóvá teszi szívünket. 

S ha a szeretetet fokozni lehet, az anyai szeretet kerül a legfelső fokra.

Szorongó, de vigasztaló szóval próbálok azokhoz az édesanyákhoz is szólni, akik gyermeküket elveszítették. 

Nehéz vigasztaló szavakat találni.

De nem tudhatod, Te drága édesanya, hogy miért kellett ennek így történnie. 

Nem tudhatod, hogy a Mindenható milyen szenvedéstől mentette meg gyermekedet és Téged. Tudnod kell és érezned, hogy gyermeked Isten örök világosságában, az angyalok körében, a mennyei boldogságban őrangyalként van melletted. 

Őt már nem kell féltened, mer a Mennyei Atya védőszárnyai alatt áll.

Most pedig Hozzád szeretnék szólni, ahhoz az anyához, aki szomorú szívvel nézi a televízióban az "Anyák napi" műsort, mert a Te gyermeked, akit féltő szeretettel neveltél fel, nem hoz neked virágot, nem nyitja rád az ajtót, nem érdekli hogyléted, pedig jól tudja, hogy öregségedben, testben és lélekben törékeny vagy.

Tudom, hogy fáj, mert az anyai szív nagyon tud szeretni, de szenvedni is.

Isten mégis erőt és vigaszt nyújt neked.

Vissza kell gondolnod arra az időre, amikor gyermeked még kicsi volt, amikor Te voltál a mindene. Ő már akkor hálálta meg az iránta érzett jóságodat. 

Kacagva, boldogan szaladt karjaidba, mert csak ott talált szeretetet, megnyugvást. 

Ha pedig játszótársai bántalmazták, azt kiáltozta: "Anyu, anyuci !". 

Erre az időszakra gondolj, és bocsássad meg gyengeségét. 

Ne panaszkodj, légy nemes lelkű, ne érezd úgy, hogy eltévedt. Imádkozz, hogy Isten segítő kegyelme őrizze útjait.

Most úgy látod, hogy gyermekedtől elhagyatva állsz, de isten végtelen jóságában bízva tudnod kell, hogy gyermeked előbb-utóbb megtalálja azt a kulcsot, amely kinyitja az édesanyja iránti szeretet kapuját. 

S ha rá fog jönni, hogy nem veszítheti el a legnagyobb, az anyai szeretetet, az lehet, hogy csak akkor fog bekövetkezni, amikor te már az angyalok körében fogod látni őt. 

A sírodnál bűnbánó szívvel döbben majd rá, hogy mit mulasztott el. 

Anyai szíved akkor is ott lesz vele, mert az anyai szív a síron túl is szeret.

Eljön majd az idő, amikor minden anyai szív azzal a tudattal fog a végtelen boldogságban megnyugodni, hogy hátrahagyta gyermekének és unokáinak az anyai szív szeretetét.