Két üzletember - mindkettő kereskedő - féltékeny volt egymásra, aminek az lett a következménye, hogy keserű indulat lakott szívükben egymás ellen. Az egyik kereskedő, aki hívő ember volt, elment a gyülekezet vezetőihez, és elmondta nekik a helyzetet:
- Féltékeny vagyok a szomszédomra, B. kereskedőre. Adjatok tanácsot, hogy mit tegyek ez ellen?
- Megmondjuk, hogy mit tegyél, ami biztosan jó lesz. Ha valaki belép az üzletedbe, és olyan árut keres, amely nálad nincs, akkor küldd át a szomszédodhoz, s ajánld, hogy ott talán lesz...
A kereskedőnek nem nagyon tetszett ez az ajánlat, és huzódozott, de végül elhatározta, hogy elfogadja a tanácsot. Valahányszor olyan vevője volt, akit nem tudott kívánsága szerint kielégíteni, azt ajánlotta neki, hogy menjen át a szomszédos kereskedőhöz, ott biztosan megkapja a keresett árut. Mi lett ebből? Rövid idő múlva a szomszéd észrevette ezt, és ő is így tett azokkal a vevőkkel, akiket viszont ő nem tudott megfelelően kiszolgálni. Nem telt bele hosszú idő, és a legjobb viszony jött létre a két kereskedő között.
D. L. Moody
Kapcsolódó hírek:
Tanmese a sártócsáról és az igaz barátságról
A KIS CSAVAR/tanmese/
AZ IRGALMAS SZAMARITÁNUS MAI VÁLTOZATA
RÖVID TÖRTÉNETEK