Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt Jézus, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele levők azonban utána siettek, és amikor megtalálták, így szóltak hozzá:
"Mindenki téged keres."
Ő pedig ezt mondta nekik: "Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert azért jöttem." És elment Galilea-szerte a zsinagógákba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.
Mk 1,35-39.
MEGPIHENVE A KŐSZIKLÁN
Jézus visszavonult a pusztába, és imádkozott. (Lk 5,16)
Férjem nagybátyja évente egyszer-kétszer elautózott Indiana állambeli otthonából egy északnyugati pusztaságba. Azt mondta, szüksége van arra, hogy elvonuljon, és eltöltsön egy kis időt egy sziklás helyen üldögélve. Ezeket az útjait rendszerint összekötötte valamilyen missziós tevékenységgel a környéken élők megsegítésére. Először azonban mindig visszavonult a megszokott sziklájához, hogy megtisztítsa gondolatait, és lecsendesítse lelkét a hétköznapi élet stresszhatásaitól.
Soha nem beszélt arról, hogy szándékosan követi-e Jézus példáját, vagy egyszerűen csak felismerte, hogy szüksége van az egyedüllétre. Bárhogy van is, cselekedete Jézus gyakorlatát példázza.
Jézus élete bizonyára mozgalmas volt.
Gyógyította a köréje sereglett betegeket, jóllakatta és tanította a tömeget. Feltétel nélkül szerette őket.
Megérintette a leprásokat, együtt evett a számkivetettekkel.
Dacolt a fennálló állapotokkal. Mindeközben azonban rendszeresen visszavonult mindenkitől és mindentől, hogy egyedül töltsön időt az Atyával.
Talán nekünk nincs szükségünk az ilyen megújulásokra?
Ha állandóan rohanunk, hamar kimerítjük minden energiánkat, és ez nem jó sem nekünk, sem másoknak.
Istennel, a mi Kősziklánkkal eltöltött személyes idő feltölti energiakészletünket, és felkészít a következő napra, az Istennek való engedelmességre.
Imádság: Édesatyánk, köszönjük, hogy velünk vagy magányunkban, és erőt adsz, amikor hozzád fordulunk. Ámen.
Hol töltök el időt egyedül Istennel?
Diana C. Derringer (Kentucky, USA)
Kommentáld!