HERB VÖDRE
Amikor új házunkba beköltöztünk, a szomszédban csodálatos kertre lettünk figyelmesek: tele gyönyörű virágokkal és zöldségekkel. Szomszédunk, Herb, mester-kertész volt. De még ettől is jellemzőbb volt rá nagylelkűsége. Felakasztott a kertjeinket elválasztó kerítés felénk eső oldalára egy vödröt, és ahogy szöszmötölt a kerti munkájával, csodálatos dolgokkal rakta tele a vödröt. Egyik nap paradicsom, másnap cukkíni, harmadnap uborka, aztán friss retek. Soha nem láttuk, mikor tette bele a zöldségeket a vödörbe, de tagadhatatlan volt jelenléte.
Egyik nap, mikor éppen kiürítettem a vödröt, azon gondolkoztam, mi történne, ha elfelejteném, hogy ott van a vödör, vagy nem venném ki az ajándékokat. A zöldségek megrothadnának, és kárba mennének.
Isten hasonlóképpen cselekszik.
Életünk kertjében csendesen tevékenykedik, megtölti vödreinket ajándékaival és képességekkel, amiket felhasználhatunk. Van-e olyan ajándék, amit nem használunk? Ha felhasználjuk azt, ami a vödrünkben van, Isten "utántölt".
Imádság: : Drága Urunk, segíts, hogy dicsőségedre teljesen felhasználjuk tálentumainkat, képességeinket, amiket ajándékba adtál. Ámen.
Isten mit rakott az én "vödrömbe"?
Glenys Nellist (Michigan, USA)
Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. (Mt 25,29)
Kommentáld!