Ne csináljatok magatoknak bálványisteneket. Se faragott képet, se szent oszlopot ne állítsatok magatoknak, kőszobrokat se helyezzetek el országotokban, hogy leboruljatok azok előtt.
Mert én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek. Nyugalomnapjaimat tartsátok meg, és szentélyemet tiszteljétek! Én vagyok az ÚR!
Ha rendelkezéseim szerint éltek, és parancsaimat megtartjátok, és végrehajtjátok azokat, akkor esőt adok a szokott időben, a föld megadja termését, és a mező fája is megtermi gyümölcsét. Cséplésetek szüretig tart, és a szüret a vetésig tart. Jóllakásig ehetitek kenyereteket, és biztonságban lakhattok az országban. Békességet adok az országban; ha lefeküsztök, senki sem riaszt föl benneteket. Kipusztítom a vadállatokat az országból, és fegyverrel sem hatolnak be országotokba. Sőt ti üldözitek majd ellenségeiteket, és elhullanak fegyvereitek által. Közületek öten százat üldöznek, és százan tízezret üldöznek, és elhullanak ellenségeitek fegyvereitek által. Hozzátok fordulok, megszaporítalak és megsokasítalak benneteket, és fenntartom szövetségemet veletek. Régit, tavalyi gabonát esztek, és a régit kihordjátok az új elől. Hajlékomat közétek helyezem, és nem utállak meg benneteket. Köztetek járok, és Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.
Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy ne legyetek többé azoknak a szolgái. Összetörtem jármotok fáját, és fölegyenesítve vezettelek benneteket.

3Móz 26,1-13.

A PÓKOK VÁROSA

Mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. (Mt 6,32-33)

Az eső után a nap még alacsonyan járt, amint hazafelé sétáltam. Az ösvényt magasra nyírt örökzöld sövény szegélyezte. Ezen a reggelen a sövényt körülfonta egy leheletfinom, csillogó, egymástól ujjnyi távolságban sorakozó hálósor, mint valami sziporkázó függőágy, magába rejtve építőmesterét, egy-egy pici pókot.
Eltűnődtem a pókoknak ezen a közösségén, akik csak magukkal, a közösségük építésével törődtek, Isten csodálatos teremtett világának egyfajta arculatát mutatva fel nekünk.
Eszembe jutott azután a világ sok különböző emberi közössége, amelyben mindenkinek megvan a maga egyedi története; a szomszédságomban élő emberek, vagy a városközpont közelében lévő társasházak lakói. Emberek, akik már hajnalban munkába sietnek, mások, akik várják az új napot, vagy a betegségek miatt aggódók, és a munkát keresők; az elrontott kapcsolatok feszültségében élők, az elhanyagolt gyermekek.
Séta közben imádkoztam ezekért az emberekért, a saját életemre és kapcsolataimra gondoltam, hálát adva Istennek az egészségemért, az életemért.
Eltöprengtem, hogyan tudnék segíteni a körülöttem élő, különféle szükséget szenvedő embereken, és magasztaltam az Istent, teremtőnket és megmentőnket.

Imádság: Drága Urunk, segíts meglátnunk a körülöttünk élők szükségét, és cselekednünk, ahogy te tennéd. Ámen.