Gerő Sándor:AZ ELVESZETT DRACHMA..
Egy drachma elgurulta sötét szobában.
Sok-sok lehetőség veszett vele kárban.
Ruhátlannak ruha, éheseknek kenyér,
betegnek orvosság, szegény adós rabnak
áhított szabadság.
Csak egy drachma, rajt császár képmása,
a többivel együtt mennyi jó forrása!
Kitartó reménnyel kereste gazdája
seprűvel, gyertyával a poros homályba’.
Mikor megtalálta,szomszédba sietett,
mert egyedül, önzőn örülni nem lehet.
A megosztott örömközösséget teremt.
Elgurult, gyarló drachma-életem
Uram, a te szent kezedbe teszem.
Te vigyázol rá,hogy el ne vesszen,
többi drachmáiddal áldássá lehessen.
ÁMEN
............
A BÁRÁNY ÉS A PÉNZ
Elveszett a pénz, a drachma,
söpört az asszony miatta,
a szemétből kiragadta,
a pókhálóból kiemelte,
gondosan letörölgette,
s bár volt másik kilence,
ez lett az öröm!
Kódorgott a kicsi bárány
a zsenge zöld füvek láttán,
és – eltévedt a hegy hátán.
De a Pásztor ment utána
sziklák zuzmós vadonába,
kereste és – megtalálta!
Vad bozótból kiemelte,
vérzett: karjaiba vette,
s bár volt kilencvenkilence,
ő lett az öröm!
*
Én nem tudom, hogy mi voltam,
lehettem pénz: elgurultam,
szűk sarkok közé szorultam;
de lehettem én bárány is,
aki éhes, aki fázik,
s fél, ha a villám cikázik…
Énrólam szól a példázat.
Elfog a boldog alázat:
kerestek és – megtaláltak!
Lukátsi Vilma
Kommentáld!