Most azért az URat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, meg Egyiptomban, és az URat szolgáljátok!
De ha nem tetszik nektek, hogy az URat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!
Erre válaszolt a nép, és ezt mondta:
Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az URat, és más isteneket szolgáljunk! A mi Istenünk az ÚR! Ő hozott ki bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azokat a nagy jeleket tette szemünk láttára.
Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, ahol átvonultunk.

Józs 24,14-17.

AZ ÖREG KARÓRA
Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Lelkészként nemrégiben kaptam kinevezést egy új gyülekezet vezetésére. Pakoltam, és vártam a nagy fordulatot az életemben, amikor nagymamám régi karórájára pillantottam, amelyet még az édesapjától kapott.
Több mint hatvan éves volt a karóra, és még mindig működött.

Azon az estén, mielőtt még végleg elhagytam az otthonom, az életemre gondoltam, és felidéztem nagymamám életét is.
Az öreg óra végigkísérte az ő és édesapja életét ebben a világban, és számlálja az én életem idejét is, melyet Isten ajándékaként örömmel élek. Elgondolkodtam, milyen lesz majd a szolgálatom, milyen példát hagyok hátra?
A Zsolt 90,12 jutott eszembe: "Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!"
Nincs sok időnk ebben a világban. Nem tudjuk, életünk órájának mutatói mikor állnak meg.
De azt viszont tudjuk, hogy a mi szerető Istenünk adta életünket és a képességet, hogy eldöntsük, hogyan éljük azt.
Legyen életünk hittel, reménnyel és szeretettel teli mindenért, amit Isten teremtett!

Imádság: Urunk, vezess minket utadon. Adj nekünk bölcs szívet, hogy hűek maradhassunk hozzád, szerető Teremtőnk. Ámen.

Hogyan fejezem ki hálám az életért, melyet Istentől kaptam?
Vladimir Angelov (Rusze, Bulgária)