Köszönöm drága Zsuzsikám! Szeretettel üdv Esbeta

Válasz

TELEKI SÁMUEL (1845-1916)

A felfedezõ utazó 1845. november 1.-én született Sáromberkén (Maros-Torda megye).
A neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottja. Elõdei közül számos jelentõs tudós és államférfi tette megbecsülté a család nevét. Apja gróf Teleki Sámuel erdélyi földbirtokos. Az anyakönyvben és minden hivatalos okmányban keresztneve Sámuelként szerepel, családi körben és az ismerősök általában Samunak hívták. A széki Teleki család - Nagy Iván geneológiai levelezése szerint, az ősi Garázda nemzetségből ered. A család felmenő ágának legtekintélyesebb alakja Teleki Sámuel (1739-1822) az Afrika-kutató dédapja, aki Erdély kancellárja volt és 50.000 kötetes könyvgyűjteményének átadásával alapította meg a marosvásárhelyi Teleki Tékát. A kancellár egyik fia Teleki Domokos (1773-1798), aki főleg ásványtannal foglalkozott, sokat utazott Nyugat-Európában és maradandó érdeme, hogy ő írta le magyar nyelven a XVIII. század végének Magyarországát (Egynéhány hazai utazások leírása, Bécs, 1796). Fiatalon 25 évesen halt meg. A kancellár másik fia Teleki Ferenc volt a nagyapja az Afrika kutatónak. Teleki Sámuel kancellár építette a sáromberki kastélyt, valamint vele átelenben a domboldalon 1772-ben a családi sírboltot, mely közel 150 éven át a család temetkező helye volt. Középiskoláit magánúton végezte el. A debreceni református kollégiumban érettségizett 1863-ban, jeles eredménnyel. Felsõfokú tanulmányait a göttingeni és berlini egyetemeken folytatta. Göttingenben az állam és gazdaság-tudományi fakultásra iratkozott be, de ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot is tanult. A kor elismert tudósai, professzorai oktatták. Tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, 1881-ben országgyûlési képviselõként bekapcsolódott a politikai közéletbe. (egy év kivételével mikor nem indult élete végéig képviselõ volt) Ekkor ismerkedett meg Rudolf trónörökössel,-és feleségével Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával - a Magyar Földrajz Tudományok társaság elnökével és fõvédnökével, aki élénk figyelemmel kísérte az akkoriban zajló földrajzi felfedezõ utazások eseményeit. A Rudolf trónörökössel közösen tett erdélyi (Görgényszentimre-i kastély volt kedvenc tartózkodási helyük) vadászatok érlelték meg Telekiben egy egzotikus vadászexpedíció tervét. Minden bizonnyal Rudolf sugallta az ötletet, hogy a tervezett vadászutat kösse össze Kelet-Afrika akkor még ismeretlen tájainak a Baringó-tótól északra elterülõ vidékeknek felkutatásával. A tudományos célok megvalósítása érdekében kísérõül a fiatal, pozsonyi születésû osztrák sorhajóhadnagyot, Ludwig von Höhnelt ajánlotta, aki jártas volt a természettudományokban és kitûnõ térképésznek bizonyult. Míg Höhnel hegymászó túrákon készült fel a nagy utazásra, Teleki Franciaországban és Angliában folytatott előzetes tanulmányokat. Felkereste a British Múzeumot, a brit Királyi Földrajzi Társaságot, könyveket és térképeket gyűjtött össze, afrikai szakértőkkel konzultált. Ebből is következtethető, hogy nem egyszerű vadász-szafarira kész

Válasz