Az észak-déli polgárháború idején az északi hadsereg egyik fiatal katonája apját és bátyját is elvesztette a gettysburgi csatában. A katona úgy döntött, elmegy Washingtonba, hogy találkozzon Lincoln elnökkel, és felmentést kérjen tőle a katonai szolgálat alól, hogy hazamehessen segíteni édesanyjának és húgának a tavaszi vetésben a farmon.

Amikor megérkezett Washingtonba, és megkapta az eltávozást a katonaságtól, hogy elmenjen és beterjessze kérelmét, odament a Fehér Ház főbejáratához, és mondta, hogy találkozni szeretne az elnökkel.

A szolgálatot teljesítő őr azt mondta neki: "Nem találkozhat az elnökkel, fiatalember! Nem tudja, hogy háború van? Az elnök nagyon elfoglalt! Menjen, fiam! Menjen vissza a harcvonalba, ott a helye!"

Így a fiatal katona visszafordult, nagyon elcsüggedve, és leült egy padra a parkban, nem messze a Fehér Háztól. Odalépett hozzá egy kisfiú.

A fiú így szólt: "Katona, szomorúnak nézel ki! Mi a baj?" A katona ránézett a kisfiúra, és kiöntötte neki a szívét.

Elmondta, hogy apja és bátyja elesett a háborúban, és hogy milyen kétségbeejtő a helyzet odahaza.

Elmondta, hogy nincs, aki anyjának és húgának segíthetne a földmunkákban. A kisfiú végighallgatta, aztán így szólt: "Én segíthetek neked, katona". Megfogta a katona kezét, és visszavezette a Fehér Ház főkapujához. Az őr nyilván nem vette észre, mert nem állította meg őket. Egyenesen az épület főbejáratához mentek, és besétáltak.

Odabent tábornokok és magas rangú tisztek mellett mentek el, és senki nem szólt egy szót sem hozzájuk. A katona nem értette. Miért nem próbálja senki megállítani őket?

Végül odaértek az Ovális Teremhez - ahol az elnök dolgozott - és a kisfiú még csak nem is kopogott az ajtón. Egyenesen besétált, és a katonát is vitte magával. Ott ült az íróasztalnál Abraham Lincoln és a külügyminisztere, és az asztalon kiterített csataterveket tanulmányozták.

Az elnök ránézett a fiúra, aztán a katonára, és így szólt: "Szervusz, Todd. Bemutatsz a barátodnak?"

És Todd Lincoln, az elnök fia, így szólt: "Apa, ennek a katonának beszélnie kell veled."

A katona előadta kérését Mr. Lincoln-nak, és ott azonnal megkapta a felmentést, amit szeretett volna.

 Bemehetünk az Atyához Jézus Krisztus miatt, Aki közbenjár értünk. Krisztus miatt van békességünk Istennel. Bármikor, bárhol jöhetünk Hozzá. "Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor 'távol' voltatok, 'közel' kerültetek a Krisztus vére által.

Mert Ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az Ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést... Általa van szabad utunk... az Atyához" (Ef 2,13.14.18).