A 60 felettiek típusos balesete az elesés és a leesés, amelyek többsége a saját otthonhoz, vagy annak közvetlen környezetéhez kötődik.

Szerző: Puskás Ildikó

A sürgősségi ellátásra, ezen belül is a baleseti sebészetre szakosodott doktorok szerint a háztartási balesetek, ház körüli kisebb-nagyobb sérülések többsége előrelátással, az idős ember családtagjainak odafigyelésével, megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető lenne.

Csak az ebcsont forr be hamar

E tekintetben a „prevenció” nem csak azért fontos, mert például egy súlyos (alsó végtagi, combnyaktáji, csípőcsonti) törés a hetven felettiek kétharmadánál akár mozgásképtelenséghez is vezethet, aminek egyenes következménye az, hogy önálló életvitelre képtelenné válnak. Az inaktivitás, a kiszolgáltatottság a depresszió kialakulásnak kockázatát is növeli, a „bezártság” pedig szociális elszigetelődést, majd mentális leépülést idézhet elő. 

A trauma ráadásul nemcsak az idős ember életminőségét, fizikai, szellemi állapotát kezdi ki, hanem gyakran az élethosszát is megrövidíti. A hazai egészségstatisztikai adatok szerint az otthonukban töréses balesetet elszenvedők kétharmada 70 évesnél idősebb, mintegy hatvan százalékuk egy éven belüli elhalálozása pedig összefüggésbe hozható az őket ért súlyos trauma okozta rapid egészségromlással.

Nem véletlen, hogy egyes, nálunk tehetősebb nyugati – elsősorban skandináv – országokban végzett széles körű kutatási projekt nyomán – a szervezet öregedési, legyengülési folyamatainak, valamint az idősek jövőbeni számát illető növekedési prognózisoknak a figyelembevételével – „cselekvési programnak” is nevezhető ajánlást dolgoztak ki az idős emberek élettani folyamataival, egészségvédelmével, baleseteinek megelőzhetőségével foglalkozó gerontológusok és a vészhelyzetek eredetét a napi orvosi gyakorlatukból ismerő traumatológusok.

Óvintézkedések, lépésről lépésre

A feltárt rizikótényezők ismerete és lehetséges kiiktatása annál is fontosabb, mert a szervezet elöregedése önmagában is számos olyan változással jár, amelyhez az otthoni környezetet is hozzá kell „igazítani”. A már nehezen mozgó, vagy érzékszervi (látási, hallási), egyensúlyi és észlelési problémákkal küszködő hetven felettieknél igen fontos a lakás akadálymentesítése, a berendezési tárgyak olyan elrendezése, hogy ne kelljen kerülgetniük őket, viszont biztosítani kell a legfontosabb konyhai és egyéb használati tárgyak könnyű elérhetőségét (például azt, hogy ágaskodás, székre, sámlira állás nélkül férjenek hozzájuk).

Az esések elkerüléséért sokat tehetünk a kisebb (előszobai futó, ágy előtti) szőnyegek eltávolításával, a nagyobbak csúszásgátlós rögzítésével. 

Fontos a telefonzsinór, az elektromos csatlakozók fal melletti elvezetése és rögzítése is. 

Mivel a legtöbb háztartási baleset a konyhában és a fürdőszobában történik, ezek kockázatát a sima, fényes kerámia járólapok érdes, matt felületűre cserélésével lehet csökkenteni. A kádban, zuhanyozókabinban az öntapadó csúszásgátlók, a fürdőszobában, a WC-ben a falra szerelt kapaszkodók is segíthetnek az esések elkerülésében.  

A két- vagy többszintes lakásokban lévő, illetve magához a lakáshoz vezető lépcsők melletti korlát ugyancsak az idősek testi biztonságát szolgálja. A küszöbök kifejezetten veszélyesek, ezért a lakás akadálymentesítésekor célszerű eltávolíttatni őket. 

Nagyon gyakran a rosszul megvilágított helyiségek, illetve a rossz térlátás is hozzájárul az eleséses balesetekhez, ezért célszerű az idős ember lakásában az ágy melletti éjjeliszekrényen, – karnyújtásnyira – hangulatlámpát vagy nagy fényerejű elemes (led) lámpát elhelyezni, hogy például az éjjeli toaletthasználatkor ne kelljen a sötétben botladoznia.

Az egyensúlyvesztés, izomgyengeség, vagy a valamely rendszeresen szedett gyógyszer mellékhatásaként jelentkező, illetve a hirtelen felülésből eredő szédülések okozta baleseteket (pl. felkartörés, fejsérülés) valamelyest ki lehet védeni az ágyra szerelhető leesésgátlóval.

Mire jó a pánikgomb?

Az egyedül vagy tanyákon élő idősek számára létfontosságú lehet az egyre több településen kiépülő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ennek lényege, hogy az úgynevezett „pánikgomb” megnyomása után a készülék a segélyközpontot riasztja. Jóllehet ez a szolgáltatás manapság nem ingyenes (a használatához kapcsolódó térítési díjakat szolgáltatók jogszabályban rögzítetten, évente kétszer emelhetik), ám ahol ezek a rendszerek kiépültek, érdemes őket igénybe venni.

A családi jelenlét biztonsága!

Ha a baj mégis megtörtént, a családtagok gondoskodjanak róla, hogy a balesetet szenvedett idős embert minél előbb lássa orvos. 

A fejet érintő eséseknél figyelmeztető jel lehet a rövid ideig tartó eszméletvesztés, a tarkókötöttség (merevség), az erős fejfájás, a tudat- és beszédzavar. Ezek agyrázkódásra, illetve arra utaló jelek lehetnek, hogy a baleset hatására a fejben megpattant egy ér, az agy és a koponyacsont között vérömleny keletkezett. 

Külön fejezetet érdemel az idős emberek rosszulléteinek megelőzése szempontjából a gyógyszereik adagolása. A családtagok a gyógyszertárakban kapható gyógyszeradagoló dobozba, napszakok szerint kiporciózva készítsék ki hozzátartozójuk gyógyszeradagjait. Így elkerülhető mind a gyógyszertúlszedés, mind a gyógyszerbevétel elmaradása. 

Az idősek házi patikájában mindig legyenek a háziorvos által felírt, ajánlott vagy jóváhagyott fájdalom- és lázcsillapító készítmények.

Okos kütyük, az idősek biztonságáért

Ma már elérhető áron megvásárolhatók vagy bérelhetők a kifejezetten idősek számára kifejlesztett, egyszerűen használható mobiltelefonok. Ezek S.O.S gombjának, vagy a csuklóra rögzített óra segélyhívó gombjának megnyomásával azonnali segítség kérhető a felügyeleti állomástól. Mobilos elven működő jelzőrendszerrel a családtagok folyamatosan ellenőrizhetik a tőlük távol lakó idős hozzátartozójuk nyakában lógó készülék üzeneteit az illető állapotáról.