A nevetés nagyon sok betegség gyógyszere, és a nevetésre való hajlam talán a legfontosabb emberi tulajdonság – mondta Audrey Hepburn.

Nevetés közben láthatatlanul is komoly izommunkát végzünk, és több életfunkciónk is változáson megy át.

A mellkas izmai, a rekeszizmok összehúzódnak, sőt, ha kellően intenzív és hosszan tartó a nevetés, még meg is fájdulhatnak.

Ugyanakkor az agyban fájdalomcsillapító vegyületek szabadulnak fel, a légzés felgyorsul, javul a belső szervek oxigénellátása.

Az egész testünk részt vesz a „munkában”, amihez elég egy jó poén vagy egy vicces videó. Bizony, olyannyira jótékony hatással van ránk, hogy akár az orvos is felírhatná, hiszen jótékony hatását számtalan kutatás bizonyítja.

Mégis, milyen evolúciós haszna van a nevetésnek, milyen élettani következményei lehetnek, és egyáltalán: mi a fiziológiai magyarázata? A következő néhány bekezdésben az érdekesebb felénél fogjuk meg a kérdéseket.

Tudtad? A nevetéssel csökken a stresszhormonok – például a kortizol vagy az adrenalin – kibocsátása, és a szervezet endorfint termel. Egyes vélemények szerint azért alakult ki az evolúció során ez a képességünk, hogy oldjuk a félelmet.

Tudtad? A gyerekek akár kétszázszor is nevetnek egy nap, míg a felnőttek átlagos nevetésszáma tizenöt.

Tudtad? Miközben nevetünk, agyunk három területén mutatható ki fokozottabb tevékenység. Egyrészt a gondolkodásért felelős terület aktiválódik, ahogy megértjük figyelmünk tárgyát, másrészt a mozgásért felelős rész, mely működésbe hozza az izmokat, valamint az érzelmekért felelős terület, ami a kellemes érzést okozza.

Tudtad? Miközben a nevetés élettani folyamatáról annyi mindent tudunk, a nevetést kiváltó humorról, humorérzékről gyakorlatilag semmit. Miért tartunk viccesnek valamit? Miért különbözik a humorérzékünk? Miért értékelünk más-más poént életszakasztól, hangulatunktól vagy akár napszaktól függően? Ennek kiderítésével még adós a tudomány.

Tudtad? Dr. Madan Kataria indiai orvos alapította meg 1995-ben a hahotamozgalmat. A terápiás foglalkozásokon a résztvevők megtanulnak láthatóan minden ok nélkül nevetni, pusztán légzőgyakorlatok segítségével. Így saját maguk idézhetik elő a nevetéssel járó jótékony hatásokat. Hahotaklub Magyarországon is működik.

Tudtad? A nevetésbe bele is lehet halni, igaz, a halál oka csak közvetetten lehet a kacagás. Mivel a nevetéssel felgyorsul a pulzus, a szívverés, az erek fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Egészséges szervezet számára ez nem lehet probléma, általában a meszes vagy egyébként is gyenge érrendszer számára lehet végzetes a kitartó nevetés. Általában az agyi ér elpattanása a halál közvetlen oka, amire mondhatjuk: belehalt a nevetésbe.

Tudtad? Vajon mi a közös a kannibalizmusban és a nevetésben? Egy ritka betegség. A kór kuru néven is ismert, Új-Guinea népei között jegyezték fel. Hirtelen nevetőgörcs, a végtagok remegése, majd bizonyos idővel egyensúlyvesztés, mozgásképtelenség, kancsalság, beszédképtelenség jellemzi. Valójában a szivacsos agysorvadás egyik fajtája, és a kannibalizmus végével a járvány is véget ért.

Carleton Gajdusek amerikai orvos a felfedezésért 1976-ban Nobel-díjat kapott.

http://www.otvenentul.hu/