Utánajártunk, mindig jobb választás-e a barna vagy a vitaminokkal dúsított kenyér a többinél, tényleg érdemes-e hűtőbe tenni, valamint melyik fajtával csökkenthető a koleszterin- és a vércukorszint. A mindennapi kenyered ugyanis nemcsak pluszkilókat varázsolhat a testedre, hanem akár egészségesebbé is tehet!

„A barna kenyér mindig teljes kiőrlésű!”

Tévhit. Nemcsak a teljes kiőrlésű gabonából készült liszt adhat sötétebb árnyalatot a pékárunak, hanem a melasz vagy másfajta színezőanyag is. Árulkodó jel lehet, ha a kenyér belsejében világosabb foltokat látsz – ez egyértelműen „csalásra” utal, hiszen csak színezéknek lehet ilyen egyenetlen az eloszlása. 

Mindig nézd meg az összetevők listáját a címkén, és keresd rajta a „teljes kiőrlésű” kifejezést! A lisztkeverékekkel is vigyázz, mert nagy részük általában fehér.

„A kenyeret szobahőmérsékleten kell tárolni!”

Tény. Vannak, akik arra esküsznek, hogy a pékáru a hűtőben marad friss. Ennek csupán annyi az alapja, hogy ők utána melegítve fogyasztják, aminek a hatására tényleg megpuhul a termék, így a frissesség érzetét kelti. 

A kevés adalékanyagot tartalmazó kenyerek 1-3 napig bírják szobahőmérsékleten, a szupermarketben kaphatóak pedig fajtától függően akár 4-5-ig is. Hosszú távú tárolásra tényleg alkalmas a fagyasztóláda, mely 3-4 hónapot tesz lehetővé.

„A túl sok kenyér magas vérnyomást okozhat!”

Tény. Akármilyen meglepő, a reggeli pirítós, az ebédre fogyasztott szendvics, az uzsonna fánk és a vacsoránál kenyérszelettel kitörölt főzelék valójában árt az egészségednek. 

A kalóriák és a szénhidrátok ilyen mennyiségben már ártalmasak, ám nem ez az, ami a vérnyomásod szempontjából a legrosszabb: a pékáruk rengeteg sót tartalmaznak, ezáltal roncsolják az ereket, növelve a szívroham és a stroke kockázatát.

„A vitaminokkal dúsított kenyér a legjobb!”

Tévhit. Általában a fehér kenyereket szokták különböző vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítani. Ezek finomított gabonából készülnek, ami könnyű textúrát, illetve hosszabb eltarthatóságot garantál a termékeknek. 

Hiányzik viszont belőlük az a rost-, vas- és B-vitamin mennyiség, ami a teljes gabonában alapjáraton megvan – ezt pedig a dúsítás mesterséges formában, tehát a szervezet szempontjából kevésbé hasznosítható módon pótolja. A teljes kiőrlésű kenyér tehát magasan veri a dúsítottat.

„Csak a penészes részt kell kidobni!”

Tévhit. Ha megjelent a zöld szörny a kenyereden, ésszerű és takarékos megoldásnak tűnik, hogy csak az érintett szeleteket dobd ki, vagy egyszerűen vágd le az undormányt, a többit pedig edd meg. 

Ez a döntés lehet, hogy a pénztárcádnak tetszik, emésztőrendszered azonban nagyságrendekkel kevésbé lesz hálás érte: a penész megjelenése ugyanis gombák jelenlétéről tanúskodik, amelyek valószínűleg nem csak szabad szemmel látható formában vannak jelen.

„A teljes kiőrlésű kenyér szívbarát táplálék!”

Tény. A rosttartalom segít a koleszterinszint kiegyensúlyozásában, csökkentve a szívbetegség, a szívroham és a stroke kockázatát. A teljes kiőrlésű gabonában lévő többi tápanyag pedig hozzájárul a vörösvérsejtek termelődéséhez, aminek köszönhetően nagyobb mennyiségű friss oxigén jut a szerveidhez. 

Ha mindez még nem volna elég, a vitaminok és ásványi anyagok még az immunrendszer működését is támogatják. Butaság tehát, hogy a pékárut teljes mértékben száműzni kell az étrendedből!

„A fekete kenyér a legjobb a vércukorszintnek!”

Tény. Bár Magyarországon nincs gasztronómiai hagyománya a teljes kiőrlésű gabonát legnagyobb arányban tartalmazó fekete kenyerek fogyasztásának, az oroszoknál vagy a németeknél például általánosnak számítanak. 

Óriási előnyük, hogy a lakmározás után lassabban emelkedik a vércukorszint, s később visszafogottabban is csökken, aminek köszönhetően elkerülhető a rohamszerű éhség, illetve a glükózérték vészes ingadozása a szervezetben. Amennyiben a fehér kenyér vagy a tradicionális péksütemény a kedvenced, nem muszáj lemondanod róla – csak érd be belőlük napi egy-egy adaggal, és legyél nyitott a többi alternatívára!

http://www.bien.hu/