Könnyebben leküzdöd a meghűlés tüneteit, ha elkerülöd a téves hiedelmeket.

Kétségtelen, hogy ősztől tavaszig a leggyakoribb betegség a megfázás. Ebben az időszakban különösen sok téves állítással találkozhatunk, melyek egyáltalán nem segítik elő a gyógyulást. Egy-egy tévhit mögött csupán féligazságok rejlenek. Igazodj el köztük, hogy megelőzd a bajt, vagy gyorsabban leküzdhesd, ha mégis utolért.

Influenzagyanú kizárva

Könnyen előfordulhat, hogy a felső légúti panaszokat, enyhe hőemelkedést az influenza tüneteinek gondolnád. Megnyugodhatsz, hogy csak megfázásról van szó, ha nem tapasztalsz magas lázat, végtagfájdalmakat, hidegrázást. Az influenzára jellemző, hogy a panaszok gyorsan alakulnak ki, erőteljes levertséget okozva, és a betegség legalább 7-10 napig is eltart. Nem minden esetben jár torokfájással, náthával, de előfordul, hogy gyomorfájás és hányinger kíséri.

A megfázáshoz ezzel szemben szinte minden esetben torokkaparás, erőteljes orrfolyás, köhögés is kapcsolódik. Általában nem leszel lázas, és közérzeted sem romlik jelentősen. Néhány nap múlva meg is feledkezel róla. Mivel a két betegséget eltérő vírusok okozzák, az influenza elleni védőoltás nem jelent biztosítékot a megfázással szemben.

A hideg a hibás?

A vastag öltözék nem feltétlenül óv meg a megfázástól. Igaz ugyan, hogy a vírusok elsősorban ősszel és télen terjednek, ennek azonban az az oka, hogy ilyenkor jóval több időt töltesz zárt térben, esetleg olyan helyen, ahol tömeg vesz körül. 

Önmagában tehát az alacsonyabb hőmérséklet nem okolható a meghűlésért. Ha azonban jelentősen lehűl a testhőmérsékleted, az valóban megterhelést jelent az immunrendszerednek, mely így nehezebben áll ellen a betolakodó kórokozóknak.

A hideg hatására az apró vérerek összeszűkülnek, könnyebben kiszárad az orrod és a torkod, a nyálkahártyán könnyebben megtapadnak a vírusok. A hideg tehát közvetett hatásával fokozza a megfázás esélyét, de a fűtött szoba száraz levegője legalább annyira hibáztatható.

Segít-e a C-vitamin?

A jó tanácsok közül biztosan első helyen szerepel, hogy megfázáskor fogyassz nagy dózisban C-vitamint. Bár ez a vitamin valóban erősíti immunrendszeredet, nem feltétlenül van szükséged hatalmas adagokra.

A betegség kezdetén, néhány napon keresztül érdemes 500–1000 mg-ot szedned, de kedvező hatása megelőzésre vagy hosszabb távon nem bizonyított. A megfigyelések szerint azoknál, akik sok húsételt, erősen feldolgozott táplálékot fogyasztanak, segít ez a módszer, ellenben a vegetáriánusoknál nem feltétlenül válik be. 

A folyamatos felszívódású C-vitamin ajánlott, ha egészséges vagy, és szeretnéd kiegészíteni táplálkozásodat. A megfázás tüneteit észlelve azonban válaszd inkább az egyszerűbb változatot, mert ilyenkor a hirtelen vitaminfelszívódás lökést ad az anyagcsere és az immunrendszer működésének, és gyorsabban gyógyulsz.

Ne maradj mozdulatlan!

A meghűlés első óráiban nem ritka a levertség, a fejfájás. Ilyenkor jobb, ha nem erőlteted a testmozgást. Ám ha meggyőződtél róla, hogy nem áll a háttérben komolyabb betegség, kifejezetten ajánlott a séta a szabad levegőn, esetleg a könnyű torna nyitott ablak mellett. A keringésed javításával könnyebben megküzdesz a vírusfertőzéssel, a friss levegő segít megtisztítani a légutakat. Ha rendszeresen sportolsz, a megszokott edzésprogramhoz csak akkor térj vissza fokozatosan, ha már minden kellemetlen tünettől megszabadultál.

A húsleves mítosza

Kisgyerekkorodtól hallhattad, hogy a gőzölgő húsleves gyógyír a megfázásra. Az állítás nem teljesen alaptalan, ez azonban kevésbé köszönhető a hús hatásának.

A betegség időtartamát rövidíti az ásványi anyagok fokozott bevitele, mely főként a leves zöldségtartalmának köszönhető.

A répában, káposztában, hagymában található tápanyagok nagy része a főzés során kioldódik a levesbe, és – a vitaminokkal szemben – csak kevéssé károsodik. A másik gyógyító erő a folyadék hőhatásának köszönhető, melyet fokozhatsz, ha kevés gyömbért főzöl a levesbe. Ha szervezeted túlterhelt a savasodást okozó táplálékoktól, így a hústól is, jobb, ha egyszerű zöldséglevessel kúrálod magad. Így megkönnyíted az anyagcsere-folyamatokat, és a méregtelenítés hatása is hozzájárul gyógyulásodhoz.

Gyógyszertár, vagy mégsem?

Sokszorosan bizonyított tény, hogy antibiotikumokkal semmiképp nem érdemes harcba szállni a megfázás ellen. Mivel a megfázást vírusok okozzák, eredménytelen lesz a kísérlet. Ráadásul veszélyt is rejt magában: ha valóban olyan betegség ér utol, amikor szükséged lenne rá, a gyógyszer gyakran hatástalan marad. Háziorvosod nem írja fel feleslegesen, de a házipatikádban lévő antibiotikumot se szedd be saját elhatározásból!

Ha valóban kellemetlenek a tüneteid, megpróbálkozhatsz a vény nélkül kapható gyógyszerekkel, amelyek általában fájdalomcsillapító paracetamolt és vitaminokat tartalmaznak. De a természetes megoldások is legalább ennyire hatékonyak: a homeopátiás készítmények éppúgy, mint a bíbor kasvirág kivonata és a propolisz.

A kisgyerekek sincsenek nagy veszélyben

Törvényszerűnek gondolnád, hogy a néhány éves gyerekek, ha közösségbe kerülnek, folyamatosan megfázással küzdenek? 

A bölcsőde, óvoda, iskola zárt területén, ahol sok gyerek tartózkodik, valóban könnyebben terjed a vírusfertőzés. Míg felnőttkorban évente átlagosan 3-4 megfázás ér utol, a kicsiknél ez 8-10 alkalommal is előfordul. Később szervezetük erősebb védekezésre lesz képes.

Néhány egyszerű óvintézkedéssel a gyerekeket is megóvhatod az állandó megfázástól. Mindenekelőtt szokjanak rá az alapos, gyakori kézmosásra, és magyarázd el, miért nem szabad egymás poharát, tányérját használniuk. Kedvelt szokásukról, a ceruza- és tollvégek rágcsálásáról is beszéld le őket, mert rengeteg kórokozót nyelhetnek így. A megfelelő vitaminbevitellel, gyerekeknek kifejlesztett táplálékkiegészítőkkel tovább erősíthető az immunrendszerük.

A túlzott fertőtlenítés, a kínosan precíz tisztaság azonban káros is lehet – így egészséges ellenálló-képességük nem fejlődik ki.

http://www.otvenentul.hu/