Sokszor évekig nem tudunk róla, hogy allergiásak vagyunk, és mi magunk kezeljük félre a betegségünket.

A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Ellenőrizze a tüneteit!

Mindenekelőtt fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

A következő összefoglalásban dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalja össze a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzők.

Láz: az allergiára nem jellemző, a náthás betegek ritkán tapasztalják.

Orrfolyás: az allergiára jellemző tünet, a váladék átlátszó, vízszerű. A nátha esetében ugyancsak tapasztaljuk, átlátszó, sárgás vagy zöldes színezetű is lehet.

Ízületi és/vagy izomfájdalmak: az allergiára nem jellemző, a nátha esetén előfordulhat.

Könnyező, viszkető szem: az allergiára jellemző, a náthára ritkán.

Tüsszögés: olyan tünet, amely mind allergiára, mind a náthára jellemző.

Torokfájás: az allergiás betegek ritkán tapasztalják, inkább a viszkető érzés a jellemző. A náthánál előfordulhat.

Féloldali orrdugulás: allergiánál szinte soha nem fordul elő, míg a náthánál előfordulhat.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7–10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő készítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és április közti időszakban fordul elő.

A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek, és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát az időjárás függvényében február végétől, március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával.

A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr. Balogh Katalin.

Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket. Ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomon kövessük az aktuális pollenjelentést, és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket.

Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia, mely a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében – a panaszokat.

-Ferenczy Mária-