Az elhízott emberek között csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben, általában régi beidegződések és pszichológiai problémák lehetnek a fő okok.

Korunk népbetegsége az elhízás, mely egyike a 21. század egészségügyi kihívásainak. A KSH adatai szerint a magyar lakosság 45 százaléka (!) túlsúlyos vagy elhízott. Külön elgondolkoztató, hogy ma Magyarországon minden ötödik gyermek pluszkilókkal küzd.

Ennek oka sokrétű, megváltoztak a táplálkozási szokások, egyre többet és egyre kalóriadúsabb ételeket fogyasztunk, miközben mind mozgásszegényebben élünk. A fogyást különböző, gyakran igen drága kúráktól, külső segítségtől várjuk, miközben életmódunkon nem szeretnénk változtatni, nem csoda, hogy a fogyókúrák eredménye fél év múlva már alig látható. 

Az elhízásban szerepet játszik a túlfeszített napi munkarend, ahol az egész napi ülőmunka után este inkább lerogyunk a tévé elé, a stresszt kalóriadús étkezésekkel próbáljuk oldani, és a testedzést hagyjuk ki legelőször zsúfolt napirendünkből. Másrészt sem időnk, sem energiánk nincs otthon egészséges ételeket készíteni, a rossz táplálkozási szokásokat pedig óhatatlanul mintaként adjuk tovább gyermekeinknek is.

Az elhízás nem csak esztétikai probléma

A súlyfelesleg számos súlyos betegség komoly rizikófaktora, a kövérség gyakori szövődménye a magas vérnyomás, a II-es típusú cukorbetegség, mely gyakran már gyermekkorban megjelenhet, érrendszeri szövődményeket, vese-, látáskárosodást okozva. Emellett felboríthatja a hormonháztartást is. A megnövekedett testtömeg erősen megterheli az ízületeket, később komoly ízületi fájdalmakat, mozgási nehezítettséget okozva. 

Gyakran védekeznek a szülők, illetve az elhízott emberek genetikai okokra hivatkozva, és gyakran vitathatatlanul családtagjaik is súlyproblémákkal küszködnek. Ennek azonban sokkal inkább a rögzült, rossz táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód az oka, az elhízott emberek között arányaiban csak igen ritkán találunk betegséget a háttérben (pl. Down-kór, pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-túlműködés).

Az elhízás pszichológiai háttere

A test és a lélek szoros egységet alkot, a táplálkozás komoly örömforrás is lehet. Testünk pillanatnyi állapota sokat elárul lelkünk állapotáról. Ha szeretjük önmagunkat, jóban vagyunk magunkkal, akkor igyekszünk testünket megfelelő minőségű és mennyiségű étellel ellátni, sőt a testmozgás örömeit is megadjuk magunknak. 

Az elhízás, a pluszkilók gyakran védekezést jelentenek. Ismert, hogy minél testesebb valaki, annál félelmetesebb, ezért gyakran a kisebbrendűségi komplexusok kompenzálását is szolgálja a hízás. Nőknél gyakori, hogy a nőiesség megélésével kapcsolatos problémák miatt növesztenek úgynevezett „védőhájat”.

Az emberek gyakran a stressz, lelki problémák oldására használják az evést. Falatozás közben ugyanis képletesen megesszük az undok főnököt, a goromba szomszédot, de saját félelmeinket, sőt ki nem élt agresszivitásunkat is. Ismert tény, hogy a túlsúlyos emberek kedvesebbek, kevésbé tűnnek agresszívnak, holott gyakran csak arról van szó, hogy elfojtják indulataikat, szorongásaikat, evéssel kompenzálnak. 

Az evés azonban csak rövid idejű jó érzést és megkönnyebbülést okoz. Valójában a túlsúly tovább növeli lelki gondokat. A duci gyerekeket gyakran csúfolják társaik, nehezebben tudnak beilleszkedni, ügyetlenebbnek, szerencsétlenebbnek tartják magukat. Későbbi életkorban munkahely-találási és párkapcsolati problémákat, komoly kisebbrendűségi érzéseket okozhat a jelentős túlsúly. Duci embertársunk visszahúzódóvá válik, egyre inkább csak az evésben leli örömét. Így az ördögi kör bezárul.

webbeteg.hu