„Bízz a legjobbakban, készülj fel a legrosszabbra.” A bölcsességnek most az első felét vesszük szemügyre, elsősorban egészségügyi szempontból.

Nem újdonság, hogy a testi és lelki kondíció ezer szállal összefügg. A testi betegség hatással van a lelkiállapotra, vagy éppen fordítva. A különböző kultúrák, civilizációk több öngyógyító módszert építettek erre a ma már triviálisnak számító megfigyelésre, melyeknek közös vonása a gyógyulásba vetett hit, az optimizmus fontossága. Nem csupán a sarlatánokra és vallásos köpönyegüket forgató üzletemberekre kell itt gondolni; az orvostudomány felkent papjai is előszeretettel vizsgálják a bonyolult és még mindig titokzatos összefüggést. Évtizedek óta számos kutatás választotta tárgyául a pozitív gondolkodás egészségre gyakorolt hatását, ezekből most a legfrissebb és az utóbbi idők legfontosabb megfigyeléseit tekintjük át – a MediPress segítségével.

Hosszabb élet

Egy néhány éve véget ért hosszú távú kutatás nemes egyszerűséggel a hosszú élet titkát kereste. A felmérés nyomán 2009 márciusában publikált tanulmány azt találta, az optimista embereknek nagyobb az esélyük, hogy sokáig, egészségesen éljenek, mint pesszimista társaiknak.

A Pittsburgh Egyetem kutatói egy női egészségügyi felmérés résztvevőinek halálozási arányát és a krónikus betegségek megjelenését vizsgálták. A felmérés több mint százezer, ötven év feletti nőt kísért figyelemmel 1994-től. Az optimista nők – azok, akik szerint inkább jó dolgok várhatók, mint rosszak – 14 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból, mint a pesszimisták, 30 százalékkal kevesebb esetben végzett velük szívbetegség. Az optimisták körében kevesebbszer fordult elő magas vérnyomás vagy cukorbetegség, és nem is dohányoztak annyian.

A kutatók azokat a nőket is megvizsgálták, akik rendkívüli gyanakvással fordultak a többi ember felé – elnevezték őket cinikusan mogorváknak –, és összehasonlították azokkal, akik jobban megbíznak embertársaikban. A cinikusan mogorvák csoportjába azokat sorolták, akik egyetértettek a következő állításokkal: „Gyakran kell engedelmeskednem olyanoknak, akik kevésbé értenek az adott témához”, vagy: „Az a legbiztosabb, ha nem bízunk meg senkiben”.

A cinikusan mogorva nők 16 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg a tanulmány időtartama alatt, mint azok, akik kevésbé mogorvák. Ráadásul 23 százalékkal gyakrabban betegedtek meg rákban is – mondta el dr. Hilary Tindle, a kutatócsoport vezetője.

Ellenállóbb szervezet

Hogy az immunrendszer állapotára mennyi minden hat, korábbi kutatásokból már tudni lehetett. Könnyebben betegszenek meg a civakodó házastársak, a stresszes munkahelyen dolgozók és az aggodalmaskodó emberek is. Egy 2010 márciusában publikált kutatás azt vizsgálta, hogy az optimizmusnak milyen közvetlen hatása van az ellenálló-képességre.

Az elsőéves joghallgatók segítségével végzett felmérésben azt találták, hogy amint a diákok pozitívabban kezdtek gondolkodni, erősebb sejtirányítású immunitást mutattak (amikor az immunsejtek serege az idegen vírusok és baktériumok támadására válaszol). A kapcsolat vizsgálatához Suzanne Segerstrom, a Kentucky Egyetem munkatársa 124 joghallgatót toborzott, akiknek egy év alatt öt kérdőívet kellett kitölteniük, illetve minden alkalommal az immunrendszerüket is megvizsgálták. A kérdőívekkel az optimizmust mérték fel, például, hogy mennyire érzik igaznak ezt a kijelentést: „Kevésbé leszek sikeres, mint a társaim nagy többsége.” Az immunrendszer vizsgálatához az alkar bőre alá halott mumpszvírust vagy candidagombát fecskendeztek. Ezek az ártalmatlan koktélok sejtes immunválaszt váltanak ki, mely a beoltott terület enyhe duzzanatával jár. A duzzanat mérésével a kutatók fel tudták becsülni az immunválaszt. A tanórák, a vizsgák és a szakmai gyakorlat interjúi hatására a diákok derűlátása nőtt és csökkent. Ugyanígy a sejtes immunválaszaik is. A kapcsolat az immunválasz és az optimizmus között meglepően erősnek bizonyult

Gyorsabb gyógyulás

A legújabb felmérések szerint a pesszimista, visszahúzódó beállítottságú emberek sokkal nehezebben gyógyulnak fel a szív- és érrendszeri betegségekből, mint a pozitívabb életszemléletűek – olvashattuk néhány napja a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes című szaklapban.

– Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a betegeknek alapvetően meg kellene változniuk, de a kutatási adatok alapján egyértelmű, hogy a viselkedésterápia hasznos lehet számukra – nyilatkozta Johan Denollet, a Tilburg Egyetem pszichológiaprofesszora.

Az úgynevezett D személyiségtípusok gyakran szoronganak, rendkívül pesszimisták és befelé fordulók. Ezek a tulajdonságok önmagukban nem okoznak érrendszeri megbetegedéseket, de a szívkoszorúér-betegségekből való felgyógyulást késleltetheti a negatív életszemlélet. Ezenkívül a D személyiségtípusú páciensek esetében kevésbé működnek a hagyományos kezelési módszerek, mint a többi személyiségtípusnál. – A legtöbb ilyen páciens elnyomja az érzelmeit, ami krónikusstressz-szindrómát okoz, ez pedig nagyon káros a szívre és az érrendszerre – nyilatkozta Denollet professzor.

A D személyiségtípusú betegek esetében gyakrabban fordulnak elő krónikus gyulladásos folyamatok és magas vérnyomás, ez pedig nagyrészt az immunrendszer túlműködésének köszönhető.

A mostani felmérésben összesen 6000 önkéntes vett részt, akiknek szív- és érrendszeri állapotát, valamint pszichikai személyiségjegyeit vizsgálták a kutatók. A kutatási adatok szerint a D személyiségtípusú résztvevőknek háromszor akkora az esélyük a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására, mint a többi személyiségtípusba tartozóknak.