Szinte naponta találkozunk a válság szóval a tévében, rádióban, vagy éppen az írott sajtóban. Nem lehet nem észrevenni, s bizony, érezzük is a saját bőrünkön. A forint értéke csökken, az árak emelkednek, az eddig sokaknak megoldást nyújtó hitelekhez pedig egyre nehezebb hozzájutni. A napi gondok pedig mindenre kihatnak, az egészségre is.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság a válság kezdetén folyamatos felméréseket végzett arról, hogy a gazdaságilag nehéz időszakok a nőket vagy a férfiakat viselik-e meg jobban. Mivel sok háztartásban még mindig a férfi a kenyérkereső, azt gondolhatnánk, hogy a férfiak többet aggódnak, hiszen a családfenntartás a tét. A felmérések azonban azt mutatják, hogy míg egy-egy nehezebb időszakban a nőknek 84 százaléka esik kétségbe, a férfiaknak „csak” 75 százaléka.

Mit okozhat az állandó aggódás?

A legtöbb nő ilyenkor fáradtságról, kimerültségről, ingerültségről, túlevésről, álmatlanságról számol be, de egyre többen panaszkodnak a közelgő szívrohamra utaló tünetekről is. Különösen azok, akik már elmúltak 45 évesek.

– A menopauza után a nők elvesztik biológiai előnyüket a szívbetegségek szempontjából. Már nem védik őket a hormonok úgy, mint fiatalabb korunkban – mondja a Newsweeknek Katherine Nordal, az Amerikai Pszichológiai Társaság igazgatója.

A felmérések még arra az érdekességre is felhívják a figyelmet, hogy az orvosok a férfiaknál sokkal komolyabban veszik a szívroham veszélyét. Ha egy férfi mellkasi fájdalmakra panaszkodik, azonnal kardiológushoz küldik. A nők esetében gyakoribb, hogy a háziorvos a stressznek vagy a fáradtságnak tulajdonítja a tüneteket, és pihenést javasol. Így tehát a nők, különösen a középkorúak, nemcsak a több aggódás, hanem a helytelen orvosi beidegződések miatt is nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A szívrohamot – bár a legtöbben nem tudják – megelőzi az angina, melyet szívfájdalomnak is neveznek. A szívfájdalom nem végzetes, kisebb rohamokat jelent, melyek fölött az ember hajlamos elsiklani, pedig a közeli infarktus esélyét jelzi.

Tünetei:

Markoló/szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén.

A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra.

A fájdalom pihenésre alábbhagy.

A kutatók a felmérésekben arra is kitértek, hogy az említett nőknek mire volna szükségük ahhoz, hogy aggodalmaik csökkenjenek. A válaszokból kiderül, hogy elsősorban a partner támogatása növelheti biztonságérzetüket. Ha tudják, hogy nem egyedül kell szembenézniük az esetleges anyagi gondokkal, könnyebben készülnek fel rá, és kezelik megfelelően a helyzetet. Ezután az általános biztonságérzetet nevezték meg, melyben már mind a politikának, mind a munkaerő-piaci kondícióknak, mind pedig az általános társadalmi felelősségvállalásnak szerepe van.

A kutatásokból az is kiderül, hogy a média és a politikusok által használt fogalmak egészen más reakciókat váltanak ki a férfiakból, mint a nőkből. A férfiakra a válság kifejezés sokszor ösztönzőleg hat, a nőket azonban egyértelműen kétségbe ejti.

Az orvosok már kevésbé elvont fogalmakat jelöltek meg megoldásnak. Elsősorban arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a stresszoldás – legyen szó bármilyen stresszről – elsődleges fontosságú. És ez alól nem jelentenek kivételt a nyugdíjasok sem, hiszen a világot érintő problémák rájuk is hatnak. Nem szabad többé a stresszt menedzserbetegségként kezelni, hiszen a probléma ma már mindenkit, nemtől és kortól szinte teljesen függetlenül érint.

Az egészségpszichológia legújabb ismeretei szerint nem a stresszel van a baj, hanem a jó és a rossz stressz arányával. Ha életünkben sikerül több jó stresszt „begyűjtenünk” mint rosszat, akkor vélhetően talpon maradunk, tudtuk meg cikkünk szakértőjétől, Dr Bagdy Emőke pszichológustól. 

Mi is a jó stressz?

Minden, ami örömet okoz, bekapcsolja az agyadban található örömközpontot, ami az úgynevezett örömhormon, az endorfin felszabadulásához és az immunrendszer erősödéséhez vezet. Az olyan örömteli érzések, események, mint a nevetés, a társas együttlét, a szeretet különböző kifejezési formái (az ölelés, simogatás, kellemes érintések), belefeledkezés bármibe, amit szívesen csinálsz, kincset érnek.  Ide tartozik minden aktív tevékenység is, amit szívesen végzel, legyen az kirándulás, gyaloglás, teke, vagy akármi. A ritmikus mozgások is hozzájárulnak az ártó stressz kivédéséhez. Ráadásul a fokozott aktivitás növeli a szervezet oxigénellátását, ami hatékony fiatalító is egyben.

Az „ajtónálló” hipokampusz 

Az agynak van egy szeglete (hipokampusz), ami egy kis önálló „tudományos világ”. Ez a terület vizsgálja meg először azt, hogy a szervezetedet ért esemény mennyire fontos számodra, másrészt, hogy jó-e neked. E kapufunkció mellett összehasonlító szerepe is van: memóriád feneketlen mélységében kutakodva összeveti az új élményt  a meglévővel. Örömöt az okozhat, ha talált a múltunkban hasonló helyzetet, amivel már megbirkóztál. Ha nem bukkan ismerős emlékre, nincs minta, ami megmutatná, mi a tennivalód. Megkülönböztetjük tehát az „eustresszt”, ami görögül helyeset, jót jelent, a rossz, ártó „distressztől”. Ha megvan mit kell tenned, kihívásként éled át az eseményt, míg distressz esetén nem tudsz  mit kezdeni az új helyzettel, kétségbeesel, tehetetlennek érzed magad, és képtelennek arra, hogy elviseld az életet. 

Mit tehetsz a distressz ellen?

A minél több jó stressz megélésén túl, tudatosan meg kell tanulnod a megküzdési stratégiákat. Ehhez a probléma-, és az érzelemközpontod nyújt segítséget. Az előbbi akkor lép működésbe, amikor családi, életvezetési problémákkal kell megbirkóznod, valamilyen visszafordíthatatlan veszteséggel kell szembe nézned: válás, szeretett személy, állás elvesztése. A jóvátehetetlen veszteség olyan megküzdési módokat is aktivizálhat (például az alkohol vagy a drog), amelyek csak átmeneti enyhülést hoznak, de olyan függőséget alakítanak ki, amely szinte megeszi a szervezetet.  Ehelyett meg kell tanulnod úgy küzdeni a veszteség ellen, hogy ne kerülj saját színvonalad alá. Ilyen a felülemelkedési coping, azaz megküzdés, amikor el tudsz távolodni mentálisan a problémától, és tágabb perspektívából tekintesz a bajra.  Ha ez sikerül, oldódik a feszültségörvény, és képessé válsz végiggondolni, mit tehetsz a túlélésért. 

Egészséged titka

Szintén az utóbbi idők egészségpszichológiai felfedezése, hogy minden belső út, lelki befelé fordulás, meditáció vagy más spirituális dimenzió megnyitása hatalmas energiákat szabadít fel, és egészségmegtartó erővel bír.

Életcélod, életed értelmének megtalálása és követése nemcsak a legfontosabb egészségmegőrző út számodra, hanem élettartamod meghosszabbító haditerve is.

Az orvostudomány „üldöző” stratégiájával szemben - amely mindig a beteg szerv, a kórokozó vagy a fájdalom kiirtására törekszik - a helyes út, kapcsolat- és szeretetorientált. Bagdy Emőke szerint addig nem lehetnek jó barátaid sem, amíg magaddal nem leszel jó barátságban. 

Így kommunikálhatsz szervi folyamataiddal is, a jobb agyféltekéd sajátos, képtudatú nyelvén keresztül. Mindezek derűs, kiegyensúlyozott, és a problémák fölé emelkedő lelki állapothoz segítenek.

/forrás:internet/