Minden allergiás reakció az immunrendszer védekező mechanizmusainak túlzott megnyilvánulása. 

Az immunrendszer feladata, hogy a test határfelületein bejutott idegen anyagokat felismerje és hatástalanítsa. A határfelületek lehetnek külsők, tehát láthatóak. Ide tartozik a bőrfelület és a látható nyálkahártyák: a szem kötőszövete, a száj, a nemi szervek nyálkahártyái. És belső felületek: a légzőutak, az emésztőrendszer, a húgyúti és a nemi szervek számunkra láthatatlan felületei. 

Az immunrendszer működése hasonló az agy tevékenységéhez. Örökletes tulajdonságain kívül készséges tanuló, képes megjegyezni azt, amivel már találkozott, képes új ismeretek elsajátítására. Ha a mikroorganizmusoknak sikerül ezt a védőfalat áttörni, akcióba lép az immunrendszer második védővonala. Ebben a fehérvérsejtek játsszák a fő szerepet, melyek a fertőzés színhelyére sietnek, megjelenésüket pirosság, duzzanat, a hely melegsége jelzi.

A vérben előforduló speciális fehérvérsejtek a szövetekben lévő fehérvérsejtekkel együtt felfalják a betolakodókat. Ezek az úgynevezett falósejtek, vagy orvosi néven fagociták.

Vannak fehérvérsejtek, melyek a betolakodó sejteket, főleg a vírusokat és a ráksejteket hivatottak elpusztítani. Ezek az úgynevezett ölősejtek, vagy orvosi néven killersejtek.

Sajnos nem minden allergiának tűnő betegségre mondhatjuk, hogy immunrendszeri túlműködés következménye. Gyakran előfordul, hogy az immunrendszer ellenkezőleg: gyengén működik, ezért nem megfelelően reagál a betolakodókra. Működését szorosan befolyásolja az idegrendszerünk és a hormonrendszerünk, valamint a lelkiállapotunk. 

Hol található az immunrendszer? 

A testfelületen és a testen belül mindenhol jelen van, hisz bárhol szükség lehet rá. Az immunrendszer részei: bőr, nyálkahártyák, csontvelő, csecsemőmirigy, nyirokcsomók, nyirokrendszer (erek, melyek a nyirokcsomókat kötik össze és szállítják a nyirokfolyadékot/, nyirokfolyadék, fehérvérsejtek, lép, mandulák, féregnyúlvány, bélrendszer (főleg a vékonybél alsó és a vastagbél felső szakasza), egyéb nyálkahártyák (húgyutak, nemi szervek, légzőutak nyálkahártyái). 

A már említett bőr és a nyálkahártyák a felszínükön élő normális baktériumaikkal együtt mechanikus védőfalat képeznek a külső környezettel szemben. Sorkatonáit fehérvérsejteknek nevezzük. Ezek ellenőrzéseket tartanak a vérben, nyirokrendszerben, jelen vannak minden szövetben.

A fejlődésük során a csontvelőben kialakult úgynevezett limfoid sejtek egy része a csecsemőmirigybe kerül, másik részük a mandulákba, a vékony és vastagbél falában található nyirokrendszerbe és a féregnyúlványba. Ezeken a helyeken tovább érlelődnek a különböző feladatok elvégzésére. 

A fentiekből következik, hogy sem a torokmandulák, sem az orrmandulák, sem pedig a köznyelvben vakbélnek nevezett féregnyúlvány nem felesleges szervek, melyeket minél hamarébb el kell távolítani. E a szerveink az immunrendszerünk fontos alkotórészei. Ha lehet, tartsuk meg őket, és ne operáltassuk ki azért, mert ezek jelzik, hogy immunrendszerünkkel nincs minden rendben. Eltávolításukkal csupán a riasztóberendezést szereljük le, a betolakodók még mindig otthonunkban vannak.

A csecsemőmirigy a szív felett helyezkedik el a szegycsont mögött. A gyerekeknél teljes működőképes állapotban van, felnőttkorra működőképes szövetei elkorcsosulnak és az egész szerv zsírszövetté alakul át. A csecsemőmirigyben érlelődnek az úgynevezett T-limfociták, melyek feladata az idegen fehérjék felismerése. Az immunrendszer részei a nyirokcsomók, melyek megszűrik és megtisztítják a nyirokfolyadékot. A nyirokcsomókban lévő fehérvérsejtek egy csoportja elfogja a betolakodó kórokozókat. 

Mindezt úgy képzeljük el, mint egy vezetékrendszer, ahová helyenként szűrők vannak beépítve, melyek megszűrik a szennyeződést. Ilyen szűrő például a torokmandula vagy a féregnyúlvány.

A lép baloldalon helyezkedik el a bordaív alatt. Immunsejteket raktároz (fehérvérsejtek egy csoportját), melyek szükség esetén a vérbe vagy a szövetekbe áramolnak.

A mandulák a torokban és garatban helyezkednek el, limfocitákat tartalmaznak, ha kórokozókkal találkoznak, riasztják az immunrendszert.

A bélrendszer falában található a legtöbb antitestet termelő sejt. Ezek felismerik a betolakodókat, és azonnal semlegesítik őket.

A bélen belül a vastagbél nyálkahártyáját jó esetben egészséges baktérium tenyészet borítja, mely azonnal likvidálja a kórokozókat.

A többi nyálkahártyának is fontos szerepe van egészségünk megtartásában. A légzőutak, húgyutak és nemi szervek nyálkahártyájában nyirokszövet is található. Az immunrendszer sejtjei a nyálkahártya alatt vannak. Feladatuk az lenne, hogy megakadályozzák a kórokozók megtapadását. 

Miért nem válaszol megfelelően az immunrendszer? 

Egyes felmérések szerint az allergiás megbetegedések a lakosság 80-90 százalékát érintik. Az ember élete során több tízezer vegyszerrel találkozik. Ez egyre világosabbá teszi, hogy az élő és élettelen környezeti tényezők egyre nehezebben elfogadhatóak az ember számára. Amint említettem, az immunrendszer képes a tanulásra, új dolgok elsajátítására úgy, mint az agyunk. Az immunrendszer tanulóképessége és érdeklődése is különböző, ahogy az agy tanulóképessége és érdeklődése is különböző minden embernél. Életünk során több tízezer emberrel találkozunk. Ha mindenkit mindig fel kellene ismernünk, akivel valaha is találkoztunk, ez biztosan nem sikerülne. 

Hasonlóan működik ez az immunrendszer esetében is. A sok tízezer betolakodó felismerésekor az immunrendszernél is előfordul, hogy téved. Tévedhet úgy, hogy nem reagál megfelelően, amikor kellene. Tévedhet úgy is, hogy olyankor is reagál, amikor nem kellene. Előfordulhat, hogy nem jól ismeri fel a betolakodót. Például a virágport, ami valójában nem veszélyezteti életünket, az immunrendszer mégis túlzott reakcióval reagál rá. A sok felesleges és eltúlzott reakció következménye, hogy az immunrendszer legyengül. Ez az állapot sokszor már húsz éveseknél, vagy fiatalabbaknál is előfordul. 

Hogyan ismerhetjük fel a megrendült immunrendszert? 

Jellemzői a fáradékonyság, teljesítménycsökkenés, fázékonyság. Lehetnek különböző bőrtünetek is, viszketések, pirosodás, kiütések, bőrduzzanatok. Gyakoriak a légzőszervek allergiás reakciói, mint az orrviszketés, orrnyálkahártya-gyulladás, orrfolyás, tüsszögés vagy tüsszögéses rohamok, tartós vagy visszatérő köhögések és fertőzések. Együttesen vagy önállóan jelentkezhetnek a szem kötőhártyájának gyulladása, könnyezés, szemégés, de szemszárazság is.

Az emésztőrendszerben gyakori és immunrendszeri hibára vezethető vissza a teltségérzet, szelesség, hasmenés, székrekedés, fogíny-gyulladás. Jelentkezhetnek keringési problémák, mint ájulásérzet, ájulás, szívritmus-zavarok, vérnyomás-ingadozás formájában. Gyakori allergiás tünet a húgyuti fertőzés, vizeletürítési zavarok, mint például a gyakori vizeletürítés, nehezen visszatartható vizelet, hólyaginger. Lehet immunrendszeri probléma az ízületi és izomfájdalom, fejfájás. Gyermekek esetében, ha fennáll a hiperaktivitás, mindig érdemes keresni az allergént. Nem utolsó sorban a hosszantartó és nem megfelelően kezelt problémák következményeiként lelki tünetek is jelentkezhetnek: hangulati ingadozás, belső nyugtalanság, tompaság, félelmek, pánikállapotok. 

A leggyakoribb allergének és azok típusai 

A környezeti szennyezés mindenhová elér, nem tudunk előle menekülni. A vegyi üzemek és gépjárművek káros anyagaival, az élelmiszerek állagát, eltarthatóságát és eladhatóságát növelő vegyszerekkel nap, mint nap találkozunk.

Minden ember kötőszövetében (a szervezet szemétkosara) rengeteg vegyi anyag található, mely gátolja a normális sejtműködést. A sok leterhelés következtében immunrendszerünk sok esetben akkor is reagál, amikor nem kellene.

Az említett virágpor az egyik leggyakoribb allergén. Jellemző tünetei az orrnyálkahártya-szemkötőhártya-gyulladás, duzzanat, orr- és melléküreg-gyulladás. Az állatok szőrére is igen erős lehet az immunrendszer reakciója.

A leggyakoribb a libatollallergia. Allergizáló hatása a libatollból leváló finom pornak van.

Az állatok szőrére és a háziporra gyakran görcsös köhögéssel, rohamokkal reagál immunrendszerünk. Ezekkel szemben sajnos minimálisan tudunk csak védekezni, mert valamilyen formában állandóan ott vannak a környezetünkben. 

Élelmiszerek és adalékanyagaik 

Ez az a terület, amelyen mi is tehetünk valamit immunrendszerünk védelmében. Az élelmiszerekkel az a legnagyobb probléma, hogy a feldolgozás során megfosztják őket értékes hatóanyagaiktól, mivel élelmiszer-adalékanyagokkal dúsítják, a jobb eladhatóság érdekében. Az élelmiszer, amit a boltokban vásárolunk, nagyon messze kerül természetes formájától. 

Érdemes foglalkozni az adalékanyagokkal. Elvileg minden engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó lista feltüntetésének célja a fogyasztók védelme. A számtalan engedélyezett adalékanyagot rengeteg toxikológiai (mérgezésbiztonsági) vizsgálatnak vetik alá. Ennek ellenére évről-évre egyre több, előzőleg engedélyezett adalékanyagról derül ki, hogy mérgező vagy allergiát okozó hatása van. Megfigyelték, hogy vannak élelmiszerek, melyeknél gyakoribb az allergia előfordulása. A leggyakoribb allergén a tehéntej, a tojásfehérje, a fehér búzaliszt, az eper, a citrusfélék, a kivi, a dió, a mogyoró. 

A búzaliszt-allegia esetében a bőr száraz elváltozásait figyelhetjük meg testünk különböző részein. A tejallergiánál inkább a hajlatokban jelentkezik viszkető bőrelváltozás. 

Rovarméreg allergiánál a reakció a csípés után néhány másodpercen belül jelentkezik, gyakran fulladásos, sőt sokkos állapotba hozva a beteget. A napallergia főleg a világos bőrű egyéneket érinti. A napnak kitett részen vörös foltok, esetenként hólyagok képződhetnek, súlyosabb esetekben a ruhával fedett területeken is. Ezeket a reakciókat valamilyen betegség kapcsán szedett gyógyszerek is kiválthatják, ezért minden esetben figyelmesen olvassuk el a betegtájékoztatót. Ez érvényes a vény nélkül kapható gyógykészítményekre és patikában vásárolt krémekre is. 

A folytatásban az immunrendszer karbantartására, a már meglévő reakciók megszüntetésére szolgálok tanácsokkal. 

Dr. Tóth Erzsébet, orvos