A növényi táplálékok egészségvédő hatása közismert. Ez nemcsak a vitamin- és ásványi anyag tartalmának köszönhető, hanem más növényi hatóanyagokat is tartalmaznak.

Csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket is

Ezeket a hatóanyagokat a vitaminokkal egyidőben kezdték el kutatni. 1936-ban Szentgyörgyi Albert és munkatársai citrusfélékből mutattak ki két flavonoidot, amelyek csökkentik a kapillárisok törékenységét, permeabilitását, ezért P-vitaminnak nevezték el azokat. Később már különállóan a flavonoidok csoportjába sorolták be ezeket a hatóanyagokat.

A flavonoidok alapszerkezete hasonló, azonban számos variációjuk létezik. Kizárólag növényi élelmi anyagokban találhatók. Napjainkban mintegy 4000 féle flavonoidot ismerünk.

Ezek a vegyületek akkor váltak érdekessé, amikor az egészségre gyakorolt hatásukat kezdték el vizsgálni.

Bebizonyosodott, hogy a flavonoidok daganatmegelőző, gyulladáscsökkentő, valamint szív- és érrendszert védő hatással rendelkeznek. Korábban 7 országban (Horvát-, Finn-, Görög-, Olaszország, Japán, Szerbia, Hollandia) végzett 25 éves követéses vizsgálat eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a flavonoidokat a legnagyobb mennyiségben fogyasztóknál 50%-kal kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségekből származó halálesetek száma.

Jótékony hatással vannak egészségünkre

A flavonoidok számos jótékony hatással rendelkeznek. Hatástalanítják a szervezetbe kerülő vagy az ott keletkezett egészségkárosító szabad gyököket.

Szabad gyökök létrejöhetnek a szervezetet ért ultraibolyasugárzás, radioaktív sugárzás, légszennyező anyagok hatására, valamint a dohányfüst belégzése, a füstölt és olajban sült (égett) élelelmiszerek fogyasztása során.

A szabadgyökök hatástalanításán kívül a flavonoidok képesek a daganatos betegségek kialakulása során működő enzimek gátlására is, valamint a rákos sejtek növekedésének, szaporodásának visszaszorítására.

A szív- és érrendszeri betegségek védelmében az érelmeszesedés ellen hatnak, illetve egyes flavonoidok megakadályozzák a vérrögképződést is. Mindezek mellett az allergia, gyulladás csökkentésében, baktériumok, vírusok elleni védelemben is szerepet játszanak.

Napjainkban mintegy 4000 féle flavonoidot ismerünk. Ezek a vegyületek akkor váltak érdekessé, amikor az egészségre gyakorolt hatásukat kezdték el vizsgálni. Bebizonyosodott, hogy a flavonoidok daganatmegelőző, gyulladáscsökkentő, valamint szív- és érrendszert védő hatással rendelkeznek.

Táplálék-kiegészítők helyett

Az öt leggyakrabban előforduló flavonoid előfordulását vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Vizsgálataik alapján a zöldségek közül a brokkoli, karalábé, fehér- és vöröskáposzta, lilahagyma, paprika, fodros saláta, spenót, zellergyökér és -levél, fehérrépa és a torma, a gyümölcsök közül pedig az alma, körte, görögdinnye, sárgadinnye, szilva, sárgabarack, meggy, eper és a dió tartalmazza ezeket a növényi hatóanyagokat.

A felsorolás nem teljeskörű, egyes források szerint flavonoidokat tartalmaz még a kelbimbó, zöldbab, burgonya, árpa, vörösbab, csicseriborsó, fekete ribizli, narancs, szőlő és a vegyes virágméz is.

Az ételkészítés, illetve a zöldségek, gyümölcsök feldolgozása a flavonoid-tartalmat befolyásolja. Hámozás, erős hőkezelés hatására a flavonoid-tartalom jelentősen csökkenhet. Ezek a kutatások azt bizonyítják, hogy a zöldségek, gyümölcsök nemcsak táplálóak, hanem egészségvédő, gyógyító hatással is rendelkeznek.

Jó, ha naponta legalább 40-50 dkg gyümölcsöt és zöldségfélét tudunk elfogyasztani, mert így nemcsak a szükséges vitaminokhoz juthatunk hozzá, hanem az egészségvédő anyagokhoz, a flavonoidokhoz is.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztásból származó előnyöket pedig nem pótolja egyetlen táplálék-kiegészítő szedése sem.

Egyed Gabriella, dietetikus