Egyik nap tele vagy energiával, míg másnap alig bírsz kikászálódni az ágyból? Látszólag minden ok nélkül? Okolható érte az időjárás?

Az időjárás bizony nem csupán azt határozza meg, hogy adott napon hány réteg ruhát veszünk fel, vagy éppen viszünk-e magunkkal esernyőt, hótaposót, hanem sokszor azt is, milyen a közérzetünk vagy a hangulatunk. Hát persze, gondolhatnád, a front sokakat megvisel, na de mi a helyzet olyankor, amikor nincs semmiféle fronthatás a láthatáron?

Miért okolható az időjárás?

Fejfájás, aluszékonyság, levertség vagy éppen ellenkezőleg, jókedv, aktivitás, éberség – mi köze ennek az időhöz? Sokan hajlamosak minden, számukra nehezen megmagyarázható hangulatért az időt okolni, ráadásul mostanában olyan változékonysággal repkednek fölöttünk a hideg-meleg frontok, hogy szinte kényszeresen gondolunk az időjárásra, amikor napunk sikerét vagy sikertelenségét nyugtázzuk.

Mi az a front?

Az időjárási front egy érintkezési, keveredési felület a hideg és a meleg levegő határán. Olyan légköri képződmény, melynek mentén a légkör állapotát meghatározó paraméterek, azaz a különböző meteorológiai elemek egyszerre, rövid idő alatt, nagymértékben változnak. Forrás: OMSZ

Bizonyított tény, hogy az erős fronthatás befolyással van az ember fizikai, szellemi és lelki hogylétére.

A meleg front hatásai:

fáradékonyság

levertség

tompultság

megnőtt reakcióidő

csökkent koncentráció

romlott reflexek

A hidegfront hatásai:

fokozott belső feszültség

ingerlékenység

frissebb elme

zavartság

Csak a frontok?

A frontokon kívül természetesen hatással lehetnek ránk az extrém időjárási feltételek is, mint a hosszan tartó nagy meleg, vagy éppen a jeges hideg. Az idei, illetve a tavalyi nyár legmelegebb napjai már az egész keringési rendszert, a szívet is igénybe vették, így nem csoda, ha tömegesen lettek rosszul az emberek. De ugyanez a helyzet a nagy hideggel is. A szervezet alkalmazkodóképessége ugyanis véges, különösen, ha a megszokott klíma hirtelen vagy drasztikusan megváltozik. Amíg az európai ember szinte meggyullad Afrikában, az afrikai el sem tudja képzelni, hogy a hó túlélhető.

Az viszont, amikor minden elsőre érthetetlen hangulati változást az időjárásra fogunk, teljesen alaptalan. Legalábbis a legutóbbi átfogó német kutatás eredménye szerint.

A berlini Humboldt Egyetem kutatói idén több tényezőt is vizsgáltak, nem csupán a napos és felhős időt; megnézték a hőmérséklet, a szél, a napsütés, az eső, a hó és a légnyomás adatait is, valamint figyelembe vették a napok hosszúságát.

A vizsgálatban 1233 németországi lakos vett részt, a legtöbbjük 13–68 év közötti nő, az átlagéletkor 28 év volt. A résztvevőkkel személyiségtesztet végeztek, többek között felmérték, mennyire extrovertáltak, neurotikusak, mennyire nyitottak az élményekre, és mennyire lelkiismeretesek. 

A kísérleti személyek online naplót vezettek, és a fáradtságukra, valamint a jó és rossz hangulatukra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A pozitív hangulatot olyan jelzőkkel jellemezték, mint „aktív”, „élénk”, „figyelmes”, „izgatott”, a negatív hangulatjelzők pedig többek közt az „ingerült”, „szorongó”, „ideges” voltak.

Figyelemmel kísérték a résztvevők társasági életét éppúgy, mint alvási szokásait, valamint összevetették adataikat a napi időjárás-jelentéssel. 

Szemben a közvélekedéssel, a kutatók azt tapasztalták, hogy a napi hőmérsékletnek, szélnek, napsütésnek, csapadéknak, légnyomásnak, illetve a nap hosszának nincs számottevő hatása a jó hangulatra. 

Kiderült, sok más megállapítás mellett, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat, míg a napfény a fáradtságra, és a szél inkább tavasszal és nyáron rontja az emberek hangulatát, semmint ősszel és télen.

A napok rövidülésre egyesek rosszabban, mások épp ellenkezőleg, jobb hangulattal reagáltak.