Bár minden évszaknak megvannak a speciális balesethelyzetei, télen már akár egy rossz mozdulat, valamilyen apró figyelmetlenség is súlyos következményekkel járhat.

A fagyos, havas időszakra jellemző sérülések három fő tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és a szabadidős sporttevékenységekkel.

Már bent készüljünk fel a kintre

A hazai éghajlati viszonyok között, ahol a téli hideg nem annyira zord, mint például Finnországban, a fagyhalálok, kihűlések nem jellemzők, ám a fagyási sérülések, a kéz- és lábujjak, valamint a hideg elől nem takart testrészek (pl. fülcimpa) elfagyásai meglehetősen gyakoriak. Különösen azok vannak veszélyben, akik valamilyen okból kénytelenek a tervezettnél hosszabb időt a szabadban tölteni, vagy eleve „alulöltöznek”. 

A programhoz és az időjáráshoz igazodó öltözet kiválasztásán tehát sok múlik. 

Mielőtt túrázni, sportolni indulunk, rétegesen öltözzük fel, és a hátizsákunkba, oldaltáskánkba tegyünk még be „tartalékba” egy pulóvert és egy pár zoknit (felkészülve arra az eshetőségre, hogy a másik átnedvesedett, és ki kell cserélni). 

A sapka és a kesztyű viselésével megelőzhetjük a fájdalmas, nehezen gyógyítható, általában a fülkagylót, fülcimpát és a kéz ujjait veszélyeztető fagysérüléseket, amelyek tünetei az égési sérüléshez hasonlítanak. Az erős és tartós fagyhatásnak kitett testrészen a hólyagosodás utal a középsúlyos fokozatra, a testrész érzéketlenné válása viszont arra figyelmeztet, hogy keringésében súlyos zavar támadt, ami a szövetek elhalásához vezethet. 

Fontos tudni, hogy az ún. elfagyásra utaló tünetekkel minél előbb orvoshoz kell fordulni. Kezelésük, gyógyulási esélyük nagymértékben függ a szövetelhalás mértékétől, valamint attól, kialakul-e szeptikus állapot. 

A sarkakat és lábfejeket érintő fagyás következménye lehet az ún. fagydaganat, amely az idegekre nehezedő nagy nyomás miatt erős és tartós fájdalommal jár, és csak műtéti beavatkozással lehet végleg megszabadulni tőle. 

A felkészüléshez a kinti hidegre, időjárási viszonyokra hozzátartozik a megfelelő lábbeli kiválasztása is. Az a cipő, bakancs véd meg legjobban a lábujjak elfagyásától, amely nem ázik be, és nem szorítja össze a lábujjakat.

Esendő idősek

A megfelelő cipő kiválasztásának télen – amikor jegesek, csúszósak a járdák, a gyalogátkelőhelyek – a városi közlekedésben, sőt az autóvezetéskor is fontos szerepe van. A recézett (nem bőr!) talpú cipő nemcsak az elcsúszás, elesés kockázatát csökkenti, hanem a biztonságos vezetést is szolgálja, mivel rátapad a pedálra.

Az úgynevezett banális téli balesetek többsége az elcsúszásból, elesésből származik, aminek következménye a rándulástól a ficamon át egészen a különféle testrészek töréséig, esetleg fejsérülésekig, meglehetősen széles skálán mozog.

E tekintetben kifejezetten a rizikócsoportba sorolhatók az idősebb korosztályhoz tartozók, akiknek már nemcsak a mozgásuk akadályozott, hanem a csontjaik is törékenyebbek a csontállományuk leépülése (osteoporózis) miatt, de a reflexeik is lassabban működnek, az egyensúlyérzékükkel is baj van, ráadásul a téli korai szürkületben a látásélességük is csökken. 

Kevéssé ismeretes, hogy a korosabbaknál a hirtelen hőingadozás – amikor az ember órákat tölt meleg térben/helyiségben (pl. üzletközpontban, hivatalban stb.), majd kimegy a fogvacogtató hidegbe – kifejezetten hajlamosít az elesésre, mivel a korral már amúgy is meglehetősen rugalmatlanná vált térd-, derékízületek a kinti mínuszokban hirtelen megmerevedhetnek, ezért nehezebben mozognak.

Téli örömök, ürömökkel

A téli balesetek harmadik leggyakoribb típusa a különféle sporttevékenységekből ered. 

A síeléskor a térd- és csuklósérülések a legjellemzőbbek. Megelőzhetőségükben igen fontos szerepe van a megfelelően megválasztott sífelszerelésnek. Fontos, hogy a lécet szakember segítsen „beállítani” (még a gyakorlott sízőknél is) már a túrára indulás előtt. 

Minthogy a mi éghajlatunk és földrajzi viszonyaink nem teszik lehetővé a gyakori síelést – vagyis még e sport legodaadóbb szerelmesei is évente csak néhány alkalommal hódolhatnak a szenvedélyüknek –, nem csupán a megfelelő, biztonságos felszerelésre kell gondot fordítani, hanem az izomzat felkészítésére is. A sportszakemberek, edzők, oktatók ezért is tanácsolják, hogy legalább 10 perces bemelegítés előzze meg a lesiklást, szlalomozást, ugyanis ez segít az izmok vérellátásnak, rugalmasságának fokozásában, ami viszont jelentősen hozzájárulhat a komolyabb sérülések elkerüléséhez. 

Míg a kevésbé gyakorlott, tehát óvatosabb sízőknek gyakran a térdük, a csuklójuk sérül meg esés közben, addig a gyakorlottak sérülése akár súlyos végtagtörés vagy fejsérülés is lehet. 

A síbalesetek elkerüléséhez – a saját „teljesítményhatárok” és a terep ismerete mellett – valamelyest hozzájárulhatnak a védőfelszerelés-szettek, az ún. protektorok, amelyek a térd, de a csukló, a könyök, a gerinc, a derék, sőt az arc védelmét is szolgálják. 

A legtöbben szívesen hódolnak a legkedveltebb és a legnépszerűbb (és legolcsóbb) téli időtöltésnek, a szánkózásnak, illetve a korcsolyázásnak. 

Ezeknél a szabadidős sportoknál leggyakrabban a gyerekek sérülne

k (általában a fejükön, különösen, ha nem viselnek bukósisakot), ám az unokával szánkózó, korcsolyázó idősek is fokozott baleseti kockázatnak vannak kitéve. Ebben része lehet a reflexeik tompulásának, a nehézkesebb helyzetfelismerő képességüknek. Mindezek szerepet játszhatnak abban, hogy a kritikus helyzetben nem tudják lefékezni, megállítani a szánkót, így valamilyen tereptárgynak vagy más szánkózónak, a szembejövő korcsolyázónak nekiütköznek, majd le- vagy elesnek.

A síkos terepen elsősorban a csukló-, térd-, bokasérülések gyakoriak, ám sokan szenvednek el kisebb-nagyobb fejsérüléseket (a fejbőr-, arcsérüléstől az agyrázkódásig). 

Ha már megtörtént a baj, és rándulás, ficam vagy csonttörés, azaz valamely testrészünkben, elsősorban mozgásszerveinkben – átmenetileg – kisebb-nagyobb kár keletkezett, nemcsak a gyógyítására, hanem az utókezelésére is időt kell szánni, gondot kell fordítani. 

A felépülést az enyhébb – a különféle rándulások, ficamok következtében elszenvedett – sérülésekből jól szolgálják a különféle gyógyászati segédeszközök (pl. rugalmas pólya, bőrre ragasztható szalag), valamint a fájdalmak enyhítését, így a mozgásaktivitás megőrzését szolgáló készítmények (pl. gyógyhatású krémek, gélek, folyadékok). A törések orvoslását és a rehabilitáció ütemezését a kezelőorvosra kell bízni.

Tanulj meg esni!

Ha már az egyensúly elveszett, igyekezni kell az esés sebességét lassítani, és az irányát is befolyásolni valamelyest. Ez azt jelenti, hogy az esést úgy kell irányítani, hogy mindig karral (alkarral), a fejünket (hanyatt eséskor) a mellkasunkhoz húzva érjünk talajt. Ez segít megóvni a koponyát és tarkót a súlyosabb sérülésektől, az alkarra „érkezéssel” pedig – többnyire – megelőzhető a könyök és csuklótörés.

Tudtad…?

A fűtési szezonban sok baleset származik abból, hogy sokan a villany- vagy gáztűzhelyek főző- vagy sütőegységeinek bekapcsolásával, hősugárzók használatával kívánják biztosítani a lakásban a kellő hőmérsékletet. Ezek a magas felületi hőmérsékleteikkel könnyen okozhatnak égési sérüléseket. A gáztűzhely ezenkívül csökkenti a lakás levegőjének oxigéntartalmát is, valamint nem tökéletes égésnél égéstermékként mérgező szénmonoxid és általánosságban széndioxid termelődik.

Az egyedi fűtőberendezések (pl. konvektorok, kályhák, beépített gázégők) üzemzavara, a napi többszöri szellőztetés elmulasztása, vagy a légfrissülés akadályozottsága (pl. a légmentesen záró ablakok), a szabálytalan szerelés (vagy használat) komoly veszélyt jelenthetnek a lakásban tartózkodókra. A hibás működés következtében fellépő szénmonoxid-mérgezésre utalhat a rossz közérzet, a fejfájás, a hányinger. Ezt megelőzendő, még a tél beköszönte előtt ellenőriztesd gázüzemű fűtőberendezéseidet, készülékeidet szakemberrel!

Ha egy kéményrendszerbe több gázüzemű készüléket csatlakoztatnak – esetleg különböző szinteken is –, előfordulhat, hogy a mérgezés, baleset nem a szabálytalanul bekötött fűtőberendezés szintjén, vagy az üzemeltető lakásában következik be, hanem a vétlen szomszédságban.

 T. Puskás Ildikó-otvenentul.hu/