A forró nyári napokon a keringési betegségekben szenvedők akár életveszélybe is kerülhetnek.

Szerző:T. Puskás Ildikó

Az extrém melegben különösen figyelniük kell magukra az idős, magas vérnyomásos, szív- és érrendszeri betegségekkel együtt élni kényszerülő embereknek. A kánikulai napok, illetve az azokat „leváltó” időjárási frontok nemcsak az általános közérzetüket befolyásolhatják, hanem gyakran a betegségük tüneteit is felerősíthetik.

Magas? Ingadozik? Leesik?

Nem véletlen, hogy az elmúlt években az időjárási előrejelzéseket kiegészítik a humán/orvosmeteorológiai előrejelzések is, amelyek felhívják a figyelmet a hőmérséklet- és fontváltozások következtében várható egészségkockázatokra.

A különféle krónikus betegségekben érintetteknek – így a vérnyomásproblémákkal küszködőknek is – érdemes tehát odafigyelniük a várható időjárásra, illetve az időjárási frontok közeledtére. Mivel a frontok környezetében hirtelen változik, emelkedik vagy csökken a légnyomás, változik a szélerősség, lehűl vagy felmelegszik a levegő, ez alaposan igénybe veheti a hipertóniások szervezetét, hiszen az egész érrendszer működése megváltozik. 

Tartós – napokon vagy heteken át tartó – hőségben a még magukat egészségesnek tudó és fiatal emberek szervezete is hatalmas igénybevételnek van kitéve. A meleg hatására ugyanis kitágulnak az erek, ami a szívet fokozott munkavégzésre készteti. 

A magas vérnyomásos, az érelmeszesedéses, keringési problémákkal küszködő emberek szervezete azért alkalmazkodik nehezebben a nagy meleghez, mert az érrendszerük már nem elég rugalmas ahhoz, hogy a külső megterheléshez alkalmazkodjon. Ez az oka annak, hogy a hőstressz gyakran a vérnyomás ingadozásához, heves rosszulléthez, ájuláshoz, szívritmuszavarhoz, szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

Tudtad?

Kánikulában a városokban lakók nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a falvakban élők, mert a nagyobb települések „hőségszigetekké” alakulnak a nyári melegben.

Az ún. hőstressz azokon a napokon fenyegeti a magas vérnyomással (szív- és érrendszeri betegséggel) élőket, amikor a hőmérő higanyszála napközben 30 fok feletti értéket mutat.

A fronthatásoknak a nők szervezete sokkal jobban ki van téve, mint a férfiaké. Ez elsősorban a hormonháztartással magyarázható, de a hölgyek idegrendszere is fogékonyabb az időjárás-változásra.

Az időjárás változásaira minden szervezet másképp reagál. Ha rendszeresen mérjük és naplózzuk vérnyomásértékeinket, pontosan megismerhetjük testünk reakcióit, és több pihenéssel, egészségesebb étrenddel fel tudunk készülni a változó vagy a szervezetet más módon megpróbáló időjárási viszonyokra.

A kánikulán kívül a hirtelen klímaváltozás – főként repülőutazáskor – is megterhelő lehet a magas vérnyomásos betegek számára, de a szervezetet alaposan igénybe veszi a magashegyi tartózkodás, túrázás is.

A hőségben nagyon fontos a helyes étkezés is, a szervezetet legkevésbé megterhelő, könnyű ételek fogyasztása tanácsos.

A túl fűszeres, túl sós, túl édes ételek is hatnak folyadékháztartásunkra, vizet vonnak el a szervezettől.

Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, megjelennek a kiszáradás első tünetei.

25 °C-os átlaghőmérséklet felett folyadékigényünk fokonként 5 ml-rel növekszik. Ha nem iszunk elegendő folyadékot, a külső hőmérséklet minden egyes °C-os emelkedése 5-8 szívütés/perc növekedést eredményezhet. Ez magyarázza a kánikulai erős szívdobogásokat, illetve a rosszullétet, ájulást (pl. a buszmegállóban a tűző napon), valamint a fizikai teljesítőképesség csökkenését is.

A testhőmérsékletedet alacsonyan tudod tartani napi többszöri langyos vizes zuhanyozással, vizes borogatással, lábáztatással is.

Ami 20 ºC-nál bevált, a 30 ºC felett sok lehet

A melegben nem ritka a vérnyomás esése, ami általában a vizelethajtókkal élő betegek, illetve olyan hipertóniások esetében fordul elő, akik gyógyszerükből a hőségben is ugyanazt a dózist szedik, mint a hűvösebb évszakokban. Ennek az a magyarázata, hogy az alacsony hőmérséklet hatására az erek összeszűkülnek, így nagyobb nyomásra van szükségük ahhoz, hogy a szív át tudja pumpálni a vért az érhálózaton, tehát a vérnyomásunk megemelkedik.

Ezzel szemben a forró nyári napokon éppen az ellenkezője történik: az erek kitágulnak, így kisebb nyomás is elegendő a bennük lévő vérmennyiség keringetéséhez, ezért a vérnyomásunk csökken. 

A hipertóniásoknak – főleg a forró nyári napokon, vagy a frontos időszakokban – akár naponta többször is érdemes mérniük a vérnyomásukat, és fontos figyelniük a testi tüneteikre, a közérzetük változásaira.

Előfordulhat ugyanis, hogy a kánikula vagy meleg front által előidézett értágulat, plusz a megszokott adagban beszedett gyógyszerek hatására hirtelen leesik a vérnyomásuk.

Ennek tünete lehet többek között a fejfájás, a heves szívdobogás, a szédülés, a légszomj, az eszméletvesztés.

Amennyiben a felsorolt tünetek bármelyikét érzi magán a vérnyomásproblémával élő beteg, ajánlatos minél előbb a kezelő/háziorvosához fordulnia, aki nemcsak életmódtanácsokat ad a kánikula átvészeléséhez, hanem a gyógyszerdózist is átállíthatja. A meleg hónapokban ugyanis – általában – kevesebb vérnyomáscsökkentőt kell szedniük a betegeknek, és a vízhajtók alkalmazása, adagolása is felülbírálatra szorulhat.

A nagy melegben, különösen, ha a levegő páratartalma is magas, a vérnyomásproblémákkal élőknél a test hőleadásával járó folyadékvesztés és a vízhajtók szedése együttesen vezethet a szervezet vízháztartási egyensúlyának felborulásához és egyes ásványi anyagok kiürüléséhez.

Nem csak a vizet kell pótolni!

Míg a vízhajtó tabletták a víz mellett a káliumot is eltávolítják a szervezetből, addig a hőleadás miatti verejtékezéssel nátriumot veszítünk. Ezeknek a makrotápanyagoknak a csökkent szintje, illetve a víz hiánya (a szervezet dehidratáltsága) szívritmuszavarhoz, izomgyengeséghez, izomgörcsökhöz vezethet. Aki tehát rendszeresen szed vízhajtót, beszélje meg az orvosával, hogy a nyári időszakban szüksége van-e káliumpótlásra. 

A táplálkozástudományi szakértők óvják a szénsavas italok fogyasztásától a hipertóniában érintetteket, mert ezek az üdítőitalok vízhajtó hatásúak. Helyettük a kálium pótlására a napi két-három deci frissen facsart narancslét ajánlják.

A másik fontos ásványi anyag, a nátrium pótlása meglehetősen kényes kérdés a magas vérnyomásos betegek számára. Minthogy a hipertóniásoknál éppen a konyhasó az egyik tiltott anyag, ezért a dietetikusok azt tanácsolják: a napi nátriumhiánynak elsősorban alacsony nátriumtartamú, szénsavmentes ásványvizek fogyasztásával „menjenek elébe”.

Arra már a belgyógyászok, kardiológusok hívják fel a hipertóniás betegek figyelmét, hogy ne vigyék túlzásba a folyadékbevitelt – vagyis egyszerre ne igyanak túl sok vizet/folyadékot, ugyanis a túlzásba vitt folyadékbevitel is túlterheli a szervezetet (a helyes ütemezés: óránként csak egy-két deci, azaz naponta összesen másfél, maximum két liter elfogyasztása).

Az idős, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben érintett betegeknél különösen fontos a vízháztartás egyensúlyának megőrzése. Mivel az előrehaladott életkorban lévők már kevésbé kívánják a folyadékot, így sokszor el is felejtkeznek az ivásról, a nyári melegben tudatosan kell beiktatniuk a napirendjükbe az óránkénti, azaz a folyamatos folyadékpótlást.

Ellenkező esetben a párologtatás (izzadás) és a kiválasztás (vizeletürítés) során elvesztett folyadék miatt bekövetkezhet a szervezet kiszáradása (ezt jelezheti az aluszékonyság, a zavart viselkedés, görcsök, gyorsabb pulzus, koncentrált, sötétsárga, vagy kevés vizelet, szemek besüppedése stb.)

Súlyos esetben, a kiszáradás sokkhoz és halálhoz vezethet.

A magas vérnyomásos betegeknél rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás is, vagyis a nagy melegben óvakodniuk kell a gyors mozdulatoktól, de a fizikai megterhelésektől is. 

Azt a tanácsot is érdemes megfogadni, hogy fedetlen fővel soha ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a napon, mert a felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben pedig a testhőmérséklet a normál érték fölé emelkedik, aminek következtében felborulhat a hőháztartás egyensúlya (tünete az eszméletvesztés is lehet). Ilyenkor akár életveszélybe is sodorhatja a beteget, ha a testét hirtelen lehűtik: a gyors hőveszteség előhívhatja a görcskészséget, ami a szív leállásával járhat. Ez a veszély leselkedik azokra is, akik felhevült testtel, hirtelen vetik bele magukat a hűs habokba.

Magas vérnyomásban, szív- és érrendszeri betegségben érintettek figyelmébe

Mielőtt itthoni vagy külföldi nyaralásra indulsz, konzultálj a kezelőorvosoddal!

Mindig legyen(ek) a kezed ügyében (kézitáska, övtáska stb.) az előírt gyógyszereid!

Légi- és hosszas buszutazásnál – orvosoddal megbeszélve – a mélyvénás trombózis elkerülésére, szedj véralvadásgátló gyógyszert.

Nyáron – ha hosszú ideig klimatizált helyiségben tartózkodsz (pl. ilyen irodában dolgozol, vagy a lakásodban van légkondi), ne feledkezz meg a folyamatos folyadékbevitelről, ugyanis a légkondicionálók többségében nincs párásító, ezért hideg, de száraz levegővel töltik meg a teret, ami a szervezeted kiszáradásának a kockázatát éppúgy növeli, mintha a negyvenfokos kánikulában tartózkodnál folyadékpótlás nélkül.