Az emberek kezdenek rájönni arra, hogy a gyógynövények használata nem kuruzslás. A természetben szinte minden megterem, ami a hétköznapi – egyesek szerint a civilizációs betegségek – gyógyításhoz szükséges. Ráadásul sokkal hatékonyabb – ha jól készítjük el – mert a természet nem téved, olyan vegyületekkel dolgozik, amik az ember számára részben sem ,,testidegenek”.

Természetes vagy szintetikus?

Leginkább a vitaminok kapcsán merül fel ez a kérdés. Az tény, hogy a vitaminokat kapszulákba zárni csak úgy lehet, ha olyan adalékokat raknak hozzá, úgy módosítják, hogy stabil vegyület maradjon hosszabb ideig. Ezek a vegyi anyagok a vitaminnal együtt jutnak a szervezetbe, többé-kevésbé ki is számítható, hogy van-e, és ha igen, milyen hatásuk van ránk nézve. 

Tehát, csak arra lehet törekedni, hogy olyan vitamint vegyünk, amibe minél kevesebb ilyen anyag van. Egyesek szerint az is tény, hogy a mesterséges vitaminok hatása nem ugyan olyan – sőt vannak, akik szerint egyenesen káros. Természetesnek csak az a vitamin mondható, amit közvetlenül a gyümölcsből vesz fel a szervezet.

A füvesemberek

Ők azok, akiknek felbecsülhetetlen a tudásuk, hiszen olyan környezetben nőttek fel, ahol nem csak a gyógynövények hatását, lelőhelyeit, hanem elkészítésük módját is megtanulták – mely tudás évszázadok alatt halmozódott fel és csiszolódott tökéletesre. 

Magyarország egyik ilyen füvesembere a 85 éves Szabó Gyuri bácsi. Híressé a cukorbetegség elleni tea tette. 150 féle gyógynövényt ismer és használ. Lányával könyvet is adtak ki, melyben pontos leírások vannak arról mi, mire és hogyan való. 

Magyarország, mint gyógynövény nagyhatalom

Akár azzá is válhat. A világpiacon egyre nagyobb a kereslet a gyógynövények iránt. Mivel hazánk adottsági alkalmasak arra, mint területileg, mint ökonómiailag, hogy ne csak magán célra szedjük a gyógynövényeket, az ország nagyjai rájöttek arra, hogy érdemes lenne ezzel az adottsággal kezdeni valamit. 

A gyógynövényeket nem csak a gyógyszeripar, hanem a kozmetikumok gyártói, és az élelmiszer ipar is használja. Az elmúlt húsz évben a gyógynövények termesztése az egynegyedére csökkent.

Munkaerő piaci fellendülést is hozhat

Első sorban a vidéki foglalkoztatásban lesz szerepe a gyógynövénytermesztésnek, mivel a vadon termő gyógynövények nagy része a legelmaradottabb területeken van a legnagyobb számban. 

Mivel a gyógynövények feldolgozása számtalan munkafolyamatból áll - a gyűjtésből, a válogatásból, az előkészítésből és feldolgozásból -, úgy vélik, százezer embernek adhat munkát. Ez hasznos az ott élőknek, de az egész agrárágazatnak, és az országnak is.

Mindig, mindenre?

Ma sokan úgy gondolják, hogy a gyógynövények mindent gyógyítanak - ennek viszont veszélyei vannak. Vagy épp úgy véljük, hogy ez csak egy növény, pedig sokszor erősebbek ezek a készítmények, mint a gyógyszerek. 

Emiatt nem szabad bizonyos gyógynövénykészítményeket használniuk például a kismamáknak. A régi receptek, a dózisok, a helyes elkészítési módok egy része az enyészeté lett, így az egész tudományágat újra kell éleszteni, tapasztalni.

Egyensúly a természet és a tudomány közt

A modern orvostudomány iszonyatosan gyors fejlődése következtében sokáig háttérbe szorult a gyógynövények otthoni használata. Volt idő, amikor gyakorlatilag a kuruzslással egyenértékűnek tekintették. 

Így elestünk sok olyan lehetőségtől, mely ember közelibb, esetenként jobb egészségmegőrző, gyógyító, mint a gyógyszervegyületek. Meg kellene találni a középutat, az egyensúlyt, tisztelni kellene a természet áldásait, és az emberi tudást, tudományokat is, ami sok beteg számára jobb életminőséget, gyógyulást hozna.

http://www.bien.hu/