A genetikai hajlam természetesen nem kiküszöbölhető, de az érszűkület kockázata minimálisra csökkenthető.

Az érszűkület Magyarországon mintegy négyszázezer embert érint. A betegség a szívinfarktus és a stroke után a leggyakoribb érbetegség.

Kockázati tényezők, esélyek

Az érszűkületre fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, a férfi nem, valamint az időskor, így az érintetteknek fokozottabban kell ügyelniük az ereik állapotára. A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a kis- és a nagy erek elzáródása, ami érzészavarral társulhat. 

A rizikófaktorok jelenléte mellett legfőképpen panaszok esetén – a megfelelő életmód mellett – fontos a részvétel a szűrővizsgálaton. A cukorbetegeknél, illetve az ismert érbetegeknél (pl. agyi vagy szívinfarktus után) azonban tünetmentes esetben is javasolt a szűrés.

Fontos tudni, hogy Magyarországon a panaszmentes magas vérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint az érszűkület előfordulási gyakorisága 14,4 százalék volt. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet. 

A kockázati tényezőkön túl azonban nem lehet elmenni a megfelelő életmód fontossága mellett. Mégis mit tehetünk, hogy az érszűkület esélyét a minimálisra csökkentsük?

Válasz: táplálkozás

Bizonyított tény, hogy az érelmeszesedés kialakulásában az életmódnak és az egészséges táplálkozásnak fontos szerepe van. A megfelelő összetételű ételek fogyasztásával csökkenthető a vér LDL-koleszterinszintje (érfal károsításában főszerepet játszó ún. rossz koleszterin), a testsúly, a vércukorszint és a vérnyomás, melyek az érelmeszesedés fő rizikótényezői.

Fontosak a zöldségek és a gyümölcsök

Ahhoz, hogy táplálkozásunk hatékonyan egészséges legyen – ez nem titok – megfelelő mennyiségű vitaminra és mikroelemre van szükségünk.

A jelenlegi ajánlások szerint étrendünk változatosan tartalmazzon zöldségeket és gyümölcsöket, így például spenótot, sárgarépát, őszibarackot, grépfrútot és bogyós gyümölcsöket.

Hozzá kell tenni, hogy a már koleszterincsökkentő gyógyszert szedők a grépfrútot csak óvatosan fogyasszák, mely növeli az izompanaszok kialakulásának előfordulását.

Kikerülhetetlen a hal is

A gabonafélék közül válasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült és magas rosttartalmú ételeket. Ajánlott a teljes kiőrlésű búza, zabpehely, rozs, árpa, barna rizs, hajdina, köles és quinoa fogyasztása.

Fogyasszunk olajos halakat legalább hetente kétszer.

A szardínia, a lazac gazdag omega-3 zsírsavakban, így eicosa-pantoténsavban és a docosa-hexénsavban, amelyek csökkentik a szívkoszorúér-betegség okozta halálozást.

Ajánlott az olajos magvak, elsősorban a dió és a mandula, valamint a szezámmag, a napraforgómag, lenmag, tökmag fogyasztása.

-Ferenczy Mária-