Világszerte, így Magyarországon is évről évre nő az allergiások és az asztmás betegek száma. Megpróbáltatásaik most kezdődnek!

Szerző:Puskás Ildikó

Az allergia az immunrendszer fokozott, túl heves védekezési reakciója bizonyos, a hétköznapi környezetünkben jelen lévő anyagokra (többek között a különféle növények virágporaira, azaz a pollenekre, a házi porra, az állati szőrökre, a szennyezett levegőre). 

Ezeket – a szervezet hiperaktív „válaszát” kiváltó anyagokat – allergéneknek nevezzük. 

Az allergiának sokféle fajtája (például pollen-, étel-, fémallergia stb.) van attól függően, hogy mi váltja ki a szervezet szenzibilitását; maga a betegség pedig bárkinél, bármikor kialakulhat. 

A legtöbb, úgynevezett szezonális allergiás panaszt a levegőben keringő virágporszemcsék és a gombaspórák hívják elő. Ezek belégzéssel jutnak a szervezetbe, ezért a szakemberek inhalatív allergéneknek nevezik őket.

Mikor nátha, mikortól allergia?

A folyamatos légúti irritáció következménye lehet a népnyelven szénanáthaként emlegetett (a szakorvosok által allergiás rhinitisnek nevezett) megbetegedés, amelynek tünetei az orrdugulástól a vízszerű – olykor heteken át tartó, vagy gyakran vissza-visszatérő – orrfolyásig, a tüsszögési „rohamoktól” az orr, illetve a szem viszketésén át a kötőhártya-gyulladásig igen változatosak lehetnek.

A „közönséges” náthára hasonlító panaszokat a légutak felületére, nyálkahártyájára jutó anyagok idézik elő, amelyek jelenlétére a szervezet – valamilyen okból – érzékennyé vált. 

Sokakban talán fel sem merül például, hogy a rossz szokásnak tűnő krákogás vagy a garat viszketése, esetleg a nazális beszéd, akadályozott orrlégzés (azaz a szájon át történő lélegzetvétel), sőt a gyakori szemviszketés is a szénanátha meglétére, vagyis allergiára utaló jel lehet. 

Az allergiás rhinitis lehet szezonhoz kötött, de akár egész éven át tartó is. Utóbbit például a házi por, a madártollal töltött ágynemű vagy az állati szőrrel való „találkozás” provokálhatja. Akármelyik kiváltó ok álljon is a tünetek mögött, a lényeg: az allergének bejutása a felső légutakba, a hörgőrendszerbe folyamatos irritációval jár ezen szervek számára, ami – idővel – gyulladásos folyamato(ka)t indít el bennük.

Az allergiás asztma

A gyulladás krónikussá válása növeli egy krónikus légzőszervi megbetegedés, az allergiás asztma kialakulásának kockázatát. 

Az allergiás asztma tünetei – a szervezet aktuális reakcióképességétől, immunállapotától, illetve a betegség stádiumától függően – a váratlanul fellépő mellkasi szorító érzéstől a ziháló nehézlégzésig, a rohamszerű, fulladásos köhögéstől a légszomjig terjedhetnek. Gyanús lehet a gyakori – főként éjszakai – köhögés, a kapkodó lélegzetvétel is.

A betegségben érintettek az asztmás rohamot többnyire úgy élik meg, hogy „nem kapnak (elég) levegőt”. Valójában azonban nem a be-, hanem a kilégzésük gátlódik le, mert a beszűkült hörgőkön a levegő nem tud akadálytalanul kiáramlani.

Amennyiben a szervezetünk egyszer már allergénként reagált egyes anyagokra, előfordulhat, hogy ezek köre tovább bővül, sőt egyre több külső körülményre, tényezőre (extra fizikai terhelésre, refluxra, megnövekedett páratartalomra, szmogra, kipufogógázra, magas ózonszintre, erős szélre, negatív stresszre, egyes ételekre) is kiterjed a túlzott immunválasz, aminek következtében az allergia, az asztma tünetei is súlyosbodhatnak.

Gyógyszerrel és tudatos életmóddal karbantartható

A szakorvosok szerint az egyik leggyakoribb allergiatípus, a szénanátha kezelésének szerepe van a leggyakoribb asztmaforma, az allergiás asztma megelőzésében, illetve tüneteinek mérséklésében.

A két – gyakran „kéz a kézben járó” – légzőszervi betegség terápiája komplex: nemcsak egyénre szabottnak kell lennie, hanem a beteg és a kezelőorvos együttműködése révén az allergénekkel való érintkezés lehetőségnek tudatos minimalizálását jelentő életvitel kialakításával kell járnia, ami sokat segíthet az állapotromlás, illetve az egészségkárosodás megelőzésében.

Nyolc szempont, amire érdemes figyelned!

Magyarországon a tél végétől október elejéig találhatók pollenszemcsék a levegőben. Jelenlétük intenzitását befolyásolja az időjárás, a légnyomás, a hőmérséklet változása, a szél erőssége és a levegő páratartalma is.

Esős napokon alig van pollen a levegőben, míg száraz, meleg időben jelentősen megemelkedhet a pollenszám.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor egy nyári zápor, zivatar után – ha szénanáthás vagy allergiás asztmás vagy – nem tanácsos számodra a szabadban való tartózkodás, mert a hirtelen lezúduló esőzéskor nagy mennyiségben szabadulnak fel allergének a pollenekből (ami miatt nemcsak az orrnyálkahártya- és szemkötőhártya-gyulladásod súlyosbodhat, hanem az asztmás roham is „elővehet”, mert a páracseppekkel a légutaidba jutnak az irritáló virágporszemcsék).

Ha allergiás asztmád van, a nyári hőségben kerüld a megerőltető fizikai tevékenységeket (pl. kerti munkák, biciklitúrák), ehelyett maradj a könnyű séta, a tempós úszás, a könnyű tornagyakorlatok mellett.

Ha virágporra vagy allergiás, tavasztól őszig napközben, illetve szeles időben lehetőleg ne sportolj a szabadban, mert ebben a napszakban és erős légmozgáskor megnő a levegőben a pollenkoncentráció.

Tartsd távol magad a tábortüzek füstjétől, kerüld a dohányfüstöt, ne tartózkodj járó autó kipufogója mögött.

A lakásodat, nyaralódat nyáron csak reggel és késő este szellőztesd, amikor már csökken a levegő pollenkoncentrációja.

A hegyvidéki, tengerparti nyaralások sokat segíthetnek a szénanáthás, allergiás asztmás tüneteid enyhítésben.

Az utazások és szabadtéri programok tervezésekor figyelj a pollen-előrejelzésre. (Autóban használj speciális pollenszűrőt).