A fülzúgással szinte mindenki találkozott már élete során, Magyarországon megközelítőleg félmillió ember küzd vele rendszeresen.

Aki tapasztalta már, tudja, mennyire idegesítő, ha csak néhány órán át is el kell viselni a megmagyarázhatatlan zúgást. Érthető, ha tartós, akár napokig vagy hetekig, esetleg hosszabb ideig tartó „zavar” komolyabb egészségügyi problémákat okozhat. Bizony, a fülzúgás hosszú távon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.

A latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak. Habár az életkorral kétségkívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.

Egy kis statisztika

A fülzúgás körülbelül félmillió embert érint Magyarországon, a betegek 7 százaléka sosem megy vele orvoshoz, megvárja, amíg magától megszűnik a panasza, vagy egész életét a fülében zúgó háttérzajjal együtt éli le. A fülzúgástól szenvedők egy százalékánál a panaszok azonban olyan mérteket öltenek, hogy a teljes testi-lelki kimerülés hatására a beteg akár az öngyilkosságig is eljuthat.

Számtalan ok

A fülzúgást az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya-problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Menière-betegség, fej- vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás és a hallóideg-daganat.

Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, illetve vizelethajtók szedése, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.

A zúgás, amit mások is hallanak

Létezik objektív és szubjektív fülzúgás. A szubjektívet csak a beteg hallja, de bármilyen hihetetlenül hangzik is, az objektív fülzúgást sztetoszkóppal a környezet is hallhatja. Ilyenkor általában izomtúlműködés vagy értágulat áll a háttérben.

A fülzúgás kivizsgálása

Ha orvoshoz fordulunk, fontos, hogy alaposan átgondoljuk és pontosan leírjuk a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű-e, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegségünk: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás?

A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.

A rózsazaj segíthet

A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek.

Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert – hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.

http://www.otvenentul.hu/