A nevetés régóta mozgatja az orvosok fantáziáját, hiszen számos kedvező, bár nagyon nehezen bizonyítható hatást tulajdonítanak neki.

A legtöbb orvos a pozitív gondolkodást, a bizakodó életszemléletet, a jó társaságban eltöltött időt, az egészséges kikapcsolódást egyértelműen gyógyerejűnek tartja. A felsorolt körülményekkel pedig kéz a kézben jár a nevetés. A kérdés már csak az, a nevetés önmagában is gyógyít-e? Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás: azért gyógyulunk, mert nevetünk, vagy azért nevetünk, mert gyógyulunk?

Norman Cousins laikus kutatási eredményei segítettek a szociális és pszichoszociális tényezők szerepét kristályosítani az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés terén. A 70-es években a Saturday Review író-szerkesztőjeként dolgozó Cousinsnál autoimmun betegséget diagnosztizáltak.

Úgy gondolkodott, hogy ha a stressz ront az állapotán, akkor a pozitív érzelmektől biztosan jobban lesz. Orvosa jóváhagyásával egy sor vicces filmet „írt fel magának”.

Végül a betegség csillapodott, Cousins pedig cikket írt, amely megjelent a New England Journal of Medicine-ben. Élményeit könyv formájában is rögzítette 1979-ben. A könyv bestseller lett, és egy új terület felé vezette a kutatókat: az integratív orvoslás és az életmódgyógyászat felé.

A nem tudományos alapokat Cousins fektette le, de sok orvoskutató csapott le rá, többek közt dr. Lee Berk a 80-as években. Korábbi munkáiban Berk és munkatársai felfedezték, hogy a vidám nevetés hatása meglepő és jelentős.

Hormonnövelő hatás

Két hormon: a béta-endorfin (a kedélyállapotot szabályozó vegyületek családja) és az emberi növekedési hormon (HGH, mely segít optimalizálni az immunrendszer működését) szintje 27, illetve 87 százalékkal növekedett azoknál a kutatási személyeknél, akik humoros filmeket néztek. Ezt a növekedést nem tapasztalták azoknál, akik nem néztek ilyen jellegű műsorokat.

Hormoncsökkentő hatás

Egy másik tanulmányból kiderült, hogy a vidám nevetés csökkentette három káros stresszhormon szintjét is: a kortizolét (szteroid stresszhormon), az epinefrinét (más néven adrenalin) és a dopakét (a dopamin fő katalizátora), 39, 70, illetve 38 százalékkal. Ezen stresszhormonok krónikusan magas szintje rombolja az immunrendszert.

Koleszterin, gyulladás, cukorbetegség

A betegségmegelőzési specialista, Lee Berk és az endokrinológus, cukorbetegség-specialista, Stanley Tan együtt vizsgálta a vidám nevetés hatását a cukorbetegekre. A diabétesz anyagcserezavar, mely növeli a szívbetegségek, a vakság és más immunrendszeri, neurológiai és érrendszeri komplikációk kockázatát. Felfedezték, hogy a nevetés mint megelőző terápia emeli a jó koleszterin szintjét, és csökkenti a gyulladást.

A tanulmány

20 súlyos cukorbeteget, akik egyúttal magas vérnyomással és magas vérzsírszinttel is küzdöttek, két csoportba osztottak: a K- (kontroll) és az N- (nevetés) csoportra. Mindkét csoport tagjait standard módon kezelték a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint ellen. A kutatók mindkét csoportot 12 hónapig követték nyomon. A vérükből mérték a stresszhormonok, a HDL-koleszterin, a citokinok szintjét, mely jelzi a gyulladást és a keringési rendszer betegségeit. Az N-csoport tagjai 30 perces, maguk választotta humoros műsort is néztek a fenti kezelések mellett.

Mi történik, ha nevetsz?

Számos élettani változás megy végbe a szervezetben. Arcod és tested izmai megnyúlnak, pulzusszámod és vérnyomásod emelkedik, szaporábban veszed a levegőt, amitől több oxigén jut a szövetekbe. A nevetés előnyeiben hívők szerint egy-egy jó kacagás felér a testmozgással, a legjobb persze a kettőt együtt gyakorolni. Egy, az InforMed oldalán nyilatkozó szakértő szerint egyperces nevetés 10 perc evezőpados edzésnek felel meg.

Eredmények

A nevetős csoportba tartozó betegek stresszhormonszintje a második hónap végére alacsonyabb volt, ami alacsonyabb stresszszintre utal. Vérükben megemelkedett a „jó” (HDL) koleszterin szintje. Csökkent a citokinok szintje, ami a gyulladás csökkenésére utal.

Összehasonlításképp a két csoport eredményei az év végére:

N-csoport: HDL-koleszterin-szint 26 százalékkal emelkedett. A citokinok szintje 66 százalékkal csökkent.

K-csoport: HDL-koleszterin-szint 3 százalékkal emelkedett. A citokinok szintje 26 százalékkal csökkent.

A tanulmány arra enged következtetni, hogy a nevetés mint kiegészítő kezelés a cukorbetegeknél csökkentheti a stresszt és a gyulladásos válaszokat, továbbá emelheti a „jó” koleszterin szintjét. A szerzők szerint a vidám kacagás így csökkentheti a cukorbetegséghez kapcsolható keringési panaszok és a metabolikus szindróma mértékét.

Biztosan valósak az eredmények?

A nevetéskutatás egyik legnagyobb problémája az, hogy nem lehet kellően szétválasztani az okot az okozattól. Lehet, hogy egy kísérlet kimutatja, hogy azok, akik sokat nevetnek, ritkábban betegszenek meg. Ugyanakkor azonban ennek oka az is lehet, hogy aki egészséges, többet nevet.

A nevetés társadalmi folyamat, az ember ritkán nevet önmagában. Az egészségre gyakorolt előnyös hatásokat valószínűleg inkább a társaság okozza, az egészséges, jó kapcsolat a barátokkal és a rokonokkal. Függetlenül attól, valóban javítja-e az egészségi állapotot, a nevetés jó dolog, vitathatatlanul hozzájárul az életminőség javításához.