Bizonyára veled is előfordult már, hogy bár farkaséhes voltál, elment a gusztusod az étteremben, gyorsbüfében honoló állapotok láttán.

Különösen nyáron – a kellemetlen és olykor a szervezetet alaposan megviselő bélfertőzések, esetleges ételmérgezések elkerülése érdekében – nemcsak az ételkínálatot, hanem azt is érdemes szemrevételezni, hogy milyenek az ételkészítés, a felszolgálás higiénés körülményei.

Ez utóbbiakra azért is érdemes figyelni, mert a higiénés hiányosságok és a hőség együttesen kifejezetten kedveznek a bélfertőzést, szalmonellózist okozó baktériumok terjedésének. Nem árt tehát, ha mi magunk is alaposan körülnézünk ott, ahol az éhünket csillapítani akarjuk. 

Egyébként nem véletlen, hogy ebben az évszakban meglehetősen gyakoriak az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések, azaz aktívak a szakhatóság (a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) és a megyei szakigazgatási szervek munkatársai.

Legutóbbi, 2012-es összefoglaló jelentésük szerint ellenőrzéseik során elsősorban az ételkészítéssel, -tárolással kapcsolatos hibákat találtak, de gyakran ütköztek bele higiénés hiányosságokba is. A tisztasággal főleg a konyhában, az ételek készítésére – vagy éppen fogyasztására – szolgáló helyiségekben volt baj.

Szembetűnő veszélyforrások

Mielőtt tehát bármilyen, étkezésre szolgáló helyen rendelünk valami harapnivalót, ha a szemünk előtt készült az étel (palacsinta, lángos, sült hal stb.), mérjük fel az ételkészítés, az ételt készítő személy, illetve az étkezésre szolgáló hely és eszközök tisztaságát. Arra is figyeljünk, hogy a kiszolgáló a pénzt és az ételt ne ugyanazzal a kézzel vegye-adja át.

Az ételt készítőtől/felszolgálótól – akkor is, ha nem első osztályú étterem, hanem kis, családi kerti vendéglő, vagy akár strandi büfé alkalmazottja – joggal várhatjuk el, hogy az öltözéke, a keze, a körme tiszta, a haja rendezett legyen. Sokat elmond az étteremben, vendéglőben honoló higiénés viszonyokról az illemhelyek állapota is.

Óvatosan a „futószalagos” étkezéssel!

Az olyan étkezőhelyeken különösen körültekintőnek kell lennünk, ahol sok ember étkezik közös használatú asztaloknál, gyors váltásban. A piaci, strandi, bevásárlóközponti falatozók, büfék, gyorséttermek asztalait általában „átabotában” letörli ugyan a személyzet, de többnyire ugyanazzal az agyonhasznált törlőkendővel. 

Ha valamilyen ínycsiklandó étel vagy a farkaséhségünk miatt félretesszük finnyásságunkat – és mégis az adott hely mellett döntünk –, evés előtt érdemes a drogériákban kapható, antibakteriális (nedves) törlőkendővel (amit egyébként kis kiszerelésben is meg lehet vásárolni, és a kézitáskánkban magunkkal hordhatunk) áttörölnünk az asztalt (különösen, ha kisgyerekkel étkezünk).

Ne vedd meg, ne edd meg…

a görögök által gyrosként, a törökök által döner kebabként árult, nyárson sülő húst, ha nincs egyenletesen átsütve;

a lángost, ha nyúlós, ragacsos;

a lángost, a sült halat, ha a sütöde körül sűrű olajszag terjeng, mert ez arra utal, hogy ugyanazt az olajat használják nyitástól zárásig;

a gombócos, kimért fagylaltot; ha mégis ezt szereted, nem pedig a „nagyüzemileg” előállított – ám egészségügyi szempontból kockázatmentes – pálcikásat, csak ott vásárolj, ahol minden „merítés” után tiszta vízben öblíti le az árus az adagolókanalat;

az utcán árult, már előre kifacsart narancslevet és egyéb gyümölcslevet sem ajánlatos venni, mert a hőségben könnyen megerjedhetett.

Az étel házhoz jön, ám nem mindegy, mi, honnan, hogyan?

Bár nyáron a vendéglátó, étkezésre szolgáló standok, kifőzdék élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseiről meglehetősen sok híradás jelenik meg, arról jóval kevesebbet tudunk, hogy az ellenőrzések mennyire érintik a házhoz rendelt étkeinket előállító vállalkozásokat. Pedig a kánikulában sokan élnek ezzel a kényelmes lehetőséggel, mert nem szívesen foglalkoznak a bevásárlással, nincs kedvük a konyhájukban sínylődni. Nem mindegy azonban, honnan rendeljük az ebédet vagy a vacsorát, sőt az sem, hogy mit. 

Szemben más étkezési lehetőségekkel, a házhoz hozott étel elkészítésének körülményeire, sőt a kiszállítás mikéntjére semmiféle személyes „rálátásunk” sincs.

Ezért a rendelés előtt ne csak az ételkínálatot vegyük alaposan szemügyre, hanem a szóró- vagy honlap küllemét, a vállalkozás adatait, sőt azt is, hogy milyen a futárral érkező étel kiküldésének módja. Előfordul ugyanis, hogy a primitív szórólapon kínált étel olyan (működési engedély nélküli magánzók által üzemeltetett) „zugfőzdében” készül, amelynek főztje ételbiztonsági szempontból nem ellenőrizhető, így olyanok készítik az ennivalókat, akik a hatóságok „látóterén” kívül esnek, tehát egészségi állapotukat, szakmai ismereteiket senki sem ellenőrzi. 

A hátizsákos, biciklis pizzafutár már eleve gyanús lehet, mert a házhoz érkező ételt kizárólag hőtároló vagy hűtőtáskában, ládában, csak motorkerékpárral, személygépkocsival szabad szállítani, és a megrendeléstől számított egy órán belül, megfelelő hőmérsékleten kell megérkeznie.

Egyébként a legálisan, az előírásoknak megfelelően működő ételszállító vállalkozások ételei között is érdemes válogatni a hőségben. Fokozott veszélyt jelenthetnek a bélfertőzés, gyomorhurut (esetleg a szalmonellózis) szempontjából a gyorsan romló (pl. madártej, tatárbifsztek), vagy nyers tojással készült ételek/édességek (tojásos nokedli, majonézes saláták, hidegkonyhai készítmények, tiramisu).

Tudtad?

A csapolt sörtől is lehet gyomor- és bélfertőzést kapni. Ezt az okozhatja, hogy a csapolórendszert ritkán fertőtlenítik, tisztítják, emiatt elszaporodnak benne a baktériumok és a penészgombák.

Erre utal a „folyékony kenyér” elfogyasztása utáni fejfájás, hasmenés.

A sör rossz minőségére következhetsz például a pohár falán megtapadó buborékokról, valamint abból, ha a hab nem egyenletesen oszlik el a pohár/korsó tetején a csapolást követően, illetve az ital lenyelése után gombócérzet keletkezik a torkodban (ez arra utalhat, hogy az ital már romlott).

.otvenentul.hu/