A skizofrénia – vagy hétköznapi, pontatlan nevén tudathasadás – egy súlyos, krónikus agyi zavar, amely világszerte mindenütt körülbelül a lakosság 1%-át érinti. Látás- és hallásbeli hallucinációkat, paranoiát, ezek által pedig önveszélyes magatartást okozhat. Gyógyítani nem lehet, kezeléssel azonban szinten tartható a betegek állapota.

A skizofrénia tünetei

A legjellemzőbb panaszok közé tartoznak a hallucinációk, azaz nem valós képek látása és hangok hallása, a rögeszmék, tehát az alaptalan, sokszor vad tévhitek, illetve a paranoia, ami üldözöttség és megfigyeltség érzésével jár. 

A skizofrénia enyhébb tünetei, úgymint a lehangoltság és a társasági élet hanyagolása könnyen összekeverhetőek a depresszióéval.

Hogyan érinti a gondolatokat?

A tudathasadásos betegek gyakran abnormális minták mentén gondolkodnak. Problémát jelent számukra az alapvető információk feldolgozása, logikai összekötése. 

Úgy érezhetik, hogy elméjük egyik dologról a másikra vándorol, elképesztő sebességgel, összeköttetés nélkül. Fontos megjegyezni, hogy a skizofrénia a tévhittel ellentétben nem többes személyiségzavar, tehát nem kettő vagy több tudat egy testbe szorulását jelenti.

Hogyan érinti a viselkedést?

A skizofrén betegek sokszor összefüggéstelenül beszélnek, új szavakat találhatnak ki. Jellemző rájuk a túlzott agitáció, majd az átmenet nélküli pókerarc. Az alapvető higiéniai intézkedések gondot jelenthetnek számukra, mind a testükre, mind az otthonukra vonatkozóan. 

A skizofrénia bizonyos cselekedetek ismétlésére kényszerít. A páciensek környezetükre ritkán jelentenek veszélyt, saját magukra annál inkább.

Ki lehet skizofrén?

Férfiak és nők hasonló arányban betegszenek meg. A tünetek általában 16 és 30 éves kor között jelentkeznek, a férfiaknál egy picit hamarabb. 

A problémát ritkán diagnosztizálják gyerekeknél vagy 45 év felettieknél. Akinek a családjában előfordult a betegség, nagyobb kockázattal él.

A skizofrénia oka

A kórkép pontos kiváltója nem ismert, de az orvosok feltételezése szerint genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. 

Az agyban a dopamin és a glutamát ingerületátvivő anyagok egyensúlyának felborulása kíséri, valamint abnormális agyi aktivitás és szerkezet is megfigyelhető a betegeknél.

Diagnózis

Nincsenek kifejezett tesztek a skizofrénia megállapítására, ezért többnyire összetett kivizsgálás és kórtörténet-elemzés után diagnosztizálják. 

Tinédzsereknél a családi előfordulásból, továbbá bizonyos viselkedésminták megfigyeléséből nagy eséllyel lehet következtetni a betegség későbbi kialakulására. Ezek közé tartozik például a szokatlan hiedelmeknek való elköteleződés.

Kezelés

Vényköteles gyógyszerekkel enyhíthetőek az olyan tünetek, mint az abnormális gondolkodás, a hallucináció és a rögeszme. Ezek a készítmények úgy működnek, hogy gátolják bizonyos anyagok kiválasztódását az agyban. 

Mellékhatásként előfordulhat izomrángás és súlygyarapodás. A hosszú távú gyógyszeres terápia minden páciens számára elengedhetetlen.

Rehabilitáció

A gyógyszeres kezelés mellett pszichiáter folyamatos segítségére is szükség van. Miután a beteg állapota stabilnak tekinthető, érdemes segíteni a mindennapi életbe történő visszailleszkedését. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez például állástréninget és alapvető pénzügyi tanácsadást jelent. 

Amennyiben a tünetek alapján ráismertél valakire, lényeges, hogy semmiképpen ne vedd biztosra, hogy skizofréniában szenved! A betegség megállapítása orvosi szakértelmet kíván, ráadásul rengeteg féle tudatzavart előidéző kórkép létezik, amelyek között laikus szemmel csekélynek tűnhet a különbség.

http://www.bien.hu/