,,A fiúság Lelkét vettétek, aki által kiáltjuk: Abba, Atyánk!" (Róm 8,15)
Frigyes Vilmos porosz király szerette felkeresni országa újonnan alapított népiskoláit, hogy meggyőződjék róla: vajon a gyerekek nemcsak számolni és írni tanulnak, hanem a Szentírásra, a katekizmusra és szent énekekre is tanítják-e őket. Ezért az egyik iskolalátogatáskor a következő kérdéseket intézte a gyerekekhez: ,,Gyerekek, hová tartoznak a földeken lévő kövek?"
A gyerekek válasza így hangzott: ,,A kövek az ásványok országába tartoznak."
A király meg volt elégedve ezzel a válasszal, és feltette a következő kérdést: ,,És hova tartoznak a mező szép virágai?"
A gyerekek válasza így hangzott: ,,Felség, a növények országába."
A következő kérdés így hangzott: ,,És hova tartoznak a mezőn legelő lovak és tehenek?"
A gyerekek válaszoltak: ,,Az állatok országába."
A király láthatóan örült ezeknek a jó válaszoknak, és feltett még egy utolsó kérdést: ,,És most mondjátok meg nekem, gyerekek, hová tartozunk tulajdonképpen mi, emberek?"
Erre egy kislány adott választ a királynak: ,,Felség, mi, emberek a mennyországba tartozunk!"
Nemcsak a porosz királyt indította meg ez a helyes és találó válasz, hanem mindazokat, akik végighallgatták ezt a beszélgetést. Ők hagyták rá az utókorra ezt az esetet, különben ma semmit sem tudnánk róla.
Hiszen a kislány azt is mondhatta volna: ,,Mi, emberek az emberek országába tartozunk." Nem, ő helyesen gondolkodott: ,,Mi, emberek, a mennyországba tartozunk!"
Isten a maga képére alkotott bennünket, hogy a mennyország polgárai lehessünk. Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus hatalmas megváltói műve megteremtette számunkra a lehetőséget, hogy annak ellenére, hogy bukott és bűnös emberek vagyunk, a mennyek országának örökösei és részesei lehessünk.
Joachim Langhammer
Kapcsolódó hírek:
G. ÚR KÜLÖNÖS ESETE
A NAGYI BARACKLEKVÁRJA
POSTÁS PETI
Tom Harken : PÁRATLAN PILLANATOK