A község jelképévé vált két templomtorony, a Kodály Zoltán által is megénekelt "abonyi kettő" közül a kisebbik a zeneiskola szomszédságában álló református templom tornya. A templomot jellegzetes falusi környezet, falusias, vidéki házak sokasága veszi körül.

A település első temploma a mai Szent István- katolikus plébániatemplom helyén állt. A XVI. Század közepén Abonyba is eljutottak reformáció helvét (kálvini) irányzatú tanai. 1562-ben a templom is a református hívek tulajdonába került át, amelyet a kálvinista liturgiának megfelelően megtisztítottak a szobroktól, festményektől.

Ez az épület az ellenreformációs törekvések folyamán 1740-ben visszakerült a katolikusok kezébe.

A katolikusok ezt a templomot később lebontották és annak anyagát felhasználva építették fel a jelenlegit későbarokk  stílusban. 1740 és 85 között fatemplomban tartották a református istentiszteleteket, amely egy helybéli jobbágy, Imre János telkére épült.

Eredetileg a templom számára készült a ma is látható, a karzatok aljára befaragott kazettás famennyezet.

II. József Türelmi Rendeletének nyomán 1781-ben lehetőség nyílt a kőtemplom megépítésére, ezért a régit 1785-ben elbontották, és 1786-ban már el is készült az új, ma is álló, műemlék jellegű, későbarokk templom.

A viszonylag kisméretű templom kertjében áll a gyülekezeti ház, a templom mögött pedig a parókia épülete. Tornya 30 méter magas, a templom építése óta többször is átépítették, végső formáját 1822-ben kapta.

Az egypárnatagos sisak 1936-ban készült, a közelmúltban újították fel. Tervezője Tóth Lajos abonyi mester volt. Csúcsán igen furcsa rézcsillag  van, mely 1822-ben Nagykőrösön készült

. Érdekessége, hogy a csillag egyik ágán egy szabad szemmel is alig látható kisebb csillag van. A toronygömb és a csillag együttesen több mint 1 mázsát nyom. Az órapárkányos, zenélő toronyórával felszerelt, kétemeletes torony földszintje kváderezett, itt a Kálvin utca felé vakablak, fölötte félkörablak látható, majd a harangház félköríves ablakai következnek, alattuk kőbábos díszítéssel.

A torony íves oromfallal kapcsolódik a templomtesthez. A belső térbe két kapu vezet. Az egyik a torony délkeleti oldalánál, a másik a hajó felénél. Utóbbi elé oldalhajószerű előcsarnok épült.

Az oldalbejárat felett feliratot olvasunk: "Jöjjön el a te országod", még feljebb koszorúba foglalt Biblia.

Az ajtó fölött valaha kis esővédő üvegtető volt, amelyet a templom művészeti egysége érdekében nemrég eltávolítottak. A templomtest ablakai szegmensívesek, ilyenekből a gyülekezeti ház felől 2, az utca felöli oldalon 3, a parókia felöli egyenesen záródó oldalon pedig 1 van.

Belseje 18 méter hosszú és 8,5 méter széles. Csillagokkal díszített, sík famennyezete fehér festésű. A torony felöli és a vele átellenes oldalon fakarzatok emelkednek. Ezek alján láthatók a régi templomból ránk maradt, díszes, népies kazetták, a templom nagy értékei: 20 teljes és 28 csonkamező.

A torony felöli karzaton egyszerű lócák vannak, vele átellenben pedig az orgona, amely az alacsony belső miatt nem fért volna el a mennyezet alatt, ezért a tervezők kénytelenek voltak - szinte az országban is egyedülálló módon - áttörni és följebb emelni a mennyezetet.

A hangszer 1929-ben készült Rieger Ottó által Budapesten, kétmanuálos, 14 regiszteres. A földszinten, hagyományos templompadokon 340, a karzaton 80 ülőhely foglalható el. Így összesen 420 ülőhelyes a templom. Az északkeleti fal felénél áll a szószék, a Mózes-szék és az úrasztala, 1816-ban készültek. Az oldalbejárat felett templomépítési emléktáblát tekinthetünk meg.

Az emléktábla szövege:

"F II Joseph Cs és Királyunk

K engedelméből M és T

földesuraink megegyezéséből építette

maga költségén az Abonyi Rfta Sz

Ekla Isten dicsőségére Anno 1786."

Tornyában három harang és ütős-zenélő toronyóra van. A nagyharang 280 kg súlyú, C hangú, Schaudt András öntötte 1844-ben Pesten.

A legfiatalabb a 135 kg. súlyú középharang, melyet Gombos Miklós őrbottyáni mester öntött 1989-ben a háborúban elrekvirált harang helyett.

Hangja D. Egyik oldalán ez olvasható: "Hívjad az élőket, kísérd a holtakat". Másik oldalán az évszám, az öntő neve és egy kehely látható. Legkisebb harangja 115 kg. súlyú, E hangú, 1925-ben öntötte Szlezák László a fővárosban.

A három harang vasárnaponként fél 10-kor, az istentisztelet kezdetét jelezve szól együtt.

De nemcsak a harangok, hanem a toronyóra is betölti muzsikával Abony utcáit. Az órát a város önkormányzata adományozta a városi cím elnyerésének emlékére 1993-ban. Minden reggel  8 órakor a református énekeskönyv 356. "Felvirradt áldott szép napunk" kezdetű dicsérete, 11 órakor a 25. zsoltár: "Szívemet hozzád emelem" (Kálvin jelmondata!), 14 órakor pedig a 471. dicséret: "Felebarátim drága Jézus zászlaja alatt" dallamai csendülnek fel. 17 órakor az 511. dicséret: "Maradj velem, mert mindjárt este van", este 7 órakor pedig Kodály Zoltán nótája, az "Adjon Isten jó éjszakát" szólal meg.

A templomot télen nem fűtik, az 1980-as évek elején épült gyülekezeti ház ad otthont az istentiszteleteknek. Vasárnapi istentiszteletet délelőtt fél 10-kor tartanak. Abony református lakosainak száma kb. 1500 fő. A templomot az 1980-as években újították fel, lassan-lassan ismét időszerűvé válik egy újabb renoválás.

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc