A török után elnéptelenedett városba báró Harruckern János közvetítésével felvidéki evangélikus tótok érkeztek 1718-ban. Első templomuk fala rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt épület volt.

Ebben az időben ugyanis a császári udvar nem nézte jó szemmel a protestáns templomok építését. A csabai evangélikusok azt gondolták, hogy minél egyszerűbb és kisebb templomot építenek maguknak, annál kevesebb baj származhat belőle.

Pár évvel később vályogtemplommá építették át. A 18. században lelkésze lett Tessedik Sámuel a legnevesebb magyar evangélikus prédikátor (apja a híres agrártudós Tessediknek). Öt éves békéscsabai szolgálata során az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Szűk volt számukra a vályogtemplom, ezért új templom építésének gondolatát vetették fel.

A város legrégebbi temploma 1743-ban épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. A szájhagyomány szerint Tessedik gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson. 1773-ban, amikor a gyülekezet már 8000-res nagyságúra nőtt, kereszthajóssá bővítették. 1783-ban épült, zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, mivel a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek.

Sajnos az 1895-ben tervezett, Michay Sándor építész által tervezett, nagyszabású átalakítás, miszerint a tornyot reneszánsz stílusban megmagasították volna, kapui elé díszes oszlopsor került volna. A központi tér fölé pedig monumentális méretű, dob nélküli kupola került volna, a pénz hiánya miatt nem valósulhatott meg. E helyett Hrabovszky Pál építész egyetemi hallgató homlokzatátalakítása valósult meg. Ekkor kapta a Nagytemploméival harmonizáló oromzatait és historizáló részleteit.

A Kistemplom elnevezés megtévesztő, hiszen 620 ülőhelyével közepes nagyságú templomaink közé tartozik. Nevét a vele szemben álló Nagytemplomhoz viszonyítva kapta, mely kb. 5-ször nagyobb nála.

Külsejében kiemelt hangsúlyt kap a 40 méter magas, zömök, vaskos harangtorony.

A torony 5 szintes.

  Az elsőn szegmensíves záródású ablak, a másodikon a lépcsőház boltíves üvegablaka, fölötte kör alakú ablakkal. A harmadik szinten a három harang lakhelyéül szolgáló harangház található. A negyediken egy fűthető szoba van berendezve.

Valaha ez volt a harangozó tartózkodási helye. A harangház és a tűzőrszoba közötti erkély a 19. század végén épült, egészen addig a szoba ajtaja előtt egy kis franciaerkély volt.

A tornyot sátortető zárja. Csúcsán kehely áll. A templom külsején a barokkon kívül reneszánsz stíluselemek is megjelennek.

A két oldalhomlokzat kiképzése megegyezik a hátsó homlokzatéval. Mindegyiken 2-2 félköríves ablak áll, közöttük edikulás keretezésű, félöríves ajtóval.A homlokzatok egyenes záródásúak (a nyeregtetők nem kontyoltak).

A templombelseje és berendezése sem értéktelen. A kb. 1500 személyt befogadni képes templom berendezése kissé szokatlan, mert az orgonakarzat nem a toronyfelőli oldalon, hanem az oldalsó bejárat fölött áll.

Ezen helyezkedik el a szép, méltóságteljes orgona, mely előtt kicsi pozitívorgona is épült. A templombelső ékessége az 1876-ból származó oltárkép, mely Krisztus gecsemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. Korábbi, rokokó oltára az erzsébethelyi templomban van.

Az oltártól balra jól látható helyen a szószék, előtte pedig a keresztelőmedence áll. Az 1859-ből való keresztelőmedence tetején Keresztelő Szent János szobra magasodik.

A falak sárgák, vajszínűek, a karzatok és a padok pedig világosbarna színezést kaptak. Orgonája kis méretű, egy manuálos, 12 regiszteres, 1896-ban készült Aradon, Dangl Antal Fia császári és királyi orgonakészítőnél. Hangversenyeken csak kísérőhangszerként alkalmazható.

Az evangélikusok harangjaihoz viszonyítva hatalmas harangok vannak a toronyban. Számuk három, valaha négy volt, de a II. világháborúban az 1425 kilós harangját hadi célokra elvitték.

A nagyharang, amely egyben a legrégebbi is, a 3600 kg-os, 180 cm alsó átmérőjű, 130 cm magasságú. Adományozója után Marik-harang nevezi a népnyelv. Ez magyarország legnagyobb tömegű evangélikus harangja, a soproni Hősök harangjának alsó átmérője 1 cm-el nagyobb. 1874-ben Marik Pál és felesége adományozta. Öntője Seltenhofer Frigyes soproni mester. A harangpalást külsején szlovák nyelvű felirat olvasható. 

Egyik oldalán magyarul: "Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts Istenhez" 

Másik oldalán magyarra fordítva: "Ezt a harangot a b. csabai evang. Egyháznak adományozták Marik Pál s első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Poljak Ilona. Az Úrnak 1874. esztendejében."

A középső harang 830 kg tömegű, 122 cm az alsó átmérője, 1922-ben készült Szlezák László műhelyében Budapesten. Felirata: 

"E HARANG ELŐDJÉT

SZÁMOS HITBUZGÓ EV EGYHÁZTAG ADOMÁNYOZTA 1884-BEN.

A VILÁGHÁBORÚ ALATT A HARANG A HAZA OLTÁRÁN ÁLDOZTATOTT

A BÉKÉSCSABAI EV EGYHÁZ ÚJRA ÖNTETTE 1922. ÉVBEN

SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN"

A kisharang 360 kg-os, kb. 90 cm az alsó átmérője, 1923-ban készült Szlezák László aranykoszorús mesternél Budapesten. Mivel ez a harang van legfölül, a feliratát nem lehet leolvasni

Az 1425 kg-os harang helye üresen áll a toronyban, járma és nyelve mai megvan.

A templom a városkép egyik meghatározó eleme. Szerencsésen átvészelte a Nagytemplom építése körüli vitákat. Ugyanis a 19. század elején három gondolat született. Az egyik szerint a város két végén két kisebb templom épült volna, és megmaradt volna a régi is. Egy másik elgondolás szerint a Kistemplom helyén, annak anyagát felhasználva épült volna fel egy, a mainál is monumentálisabb épület. Az építőbizottság végül a harmadik megoldást fogadta el, miszerint megmarad a régi Tessedik-templom, az új, lendületes épület pedig vele szemben, az utca túloldalán épül fel.

A békéscsabai Kistemplomot, a Nagytemplom mellet mind a mai napig használják istentiszteletek tartására. Hétköznap minden reggel 8 órakor tartanak istentiszteletet. Vasárnap csak a fűtési szezonban használják a templomot, 3/4 9-kor szlovák nyelvű istentiszteletet, 10 órakor magyar nyelvű istentiszteletet, este 5 órakor pedig esti istentiszteletet tartanak.

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc