Cegléd lakossága már a 16. század első felében protestáns lett. Korábban a klarissza nővéreké (Assisi Szent Kláráról elnevezett rend) volt a város, akik a török elől Pozsonyba menekültek. Az apácák magas adókat vetettek ki, így érthető, hogy papjukkal együtt (Radán Balázs) könnyen áttérhettek az új hitre. Eleinte a Luther-féle, majd a kálvini reformáció tanait mondta a város magáénak.

A ceglédi protestánsok 1753-ig a katolikusok templomát használták, de a helytartótanács visszaadta a katolikus egyháznak. 1753-ban új templomot építettek maguknak a ceglédi reformátusok. Helyéül a jelenlegi helyét jelölték ki. A város helytartósága nekik ítélte a római katolikus templom 612 kilós (10 mázsa 93 font) harangját, melyet rövid ideig haranglábról szólaltattak meg. 1762-ben épült fel a torony a jelenlegi nyugati (szemből nézve a jobb oldali) torony helyén. Sisakját a pesti Ferences Temploméról mintázták.  Négy év múlva két kisebb harang érkezet a már meglévő mellé. A templomot többször átépítették, hosszították, végül 1792-ben összeépítették az addig különálló toronnyal. Ebből következően a tér akusztikája megromlott. Míg hossza 18, addig szélessége csak 3 és fél öl volt. A ceglédi reformátusok régi templomát az az 1834-es tűzvész vitte el, amely a város nagy részét felégette, sz újjáépült városrészt azóta nevezik Újvárosnak. Az ország egyik legnagyobb református templomának fundamentumát 1835-ben tették le. Az új épület tervezését az Olaszországban tanult, pesti építészre, Hild Józsefre bízták, akinek már ekkor is különösen jó híre volt. Az építkezést sok zavaró tényező és körülmény is lassította. 1848-ban a templomépítő lelkész Kossuth Lajos toborzása hatására harcolni indult, ahogy azt a katolikus plébános is tette. A harc bukása után börtönbe zárták őket, mivel bizonyíthatóan mindketten részt vettek a Noszlopy Gáspár- féle összeesküvésben.  A legnagyobb gond mégis a pénz hiánya volt. Bár a szomszédos és a távolabbi városok is elküldték a maguk tekintélyes adományát, és a város lelkes református lakosai is összesen 10000 forinttal támogatták az építkezést, ez egy ilyen nagyszabású építményhez kevés volt. 1835-ben elindultak a lelkes egyházfik, hogy az építkezéshez szükséges pénzt kéregetés útján megszerezzék.

Az adakozók nevét úgynevezett kéregető könyvekbe jegyezték fel. A könyvek közül néhány még ma is megtekinthető a levéltárban. Voltak ugyan, kik szívesen segítették a templom nélkül maradt ceglédieket, de a legnagyobb adomány sem haladta meg az 50 krajcárt. Ebből is látni, hogy ez a hatalmas templom milyen lassan, szinte tégláról téglára épült fel. 1871-re végül befejeződött az építkezés. Ekkor lényegesen egyszerűbb volt az épület a mainál, a kupola jóval alacsonyabb, sátortetős volt és nem állt dobon, a tornyokat pedig szintén sátortető fedte.

1895-96-ban a kupolát Balázs Ernő tervei szerint tamburra (kupoladob) állították, ekkor már gömbpalást alakú volt, tornyai kváderes díszítést kaptak, s tornyaira is kupolát és nyolcszögletű dobot emeltek és mindhárom kupolára egy-egy lanterna (kupolában végződő fiatornyocska) került. Bár a tornyok magasítása jól sikerült, az eklektikus kupola jelentősen rontott a templom egységén. Az ekkor kb. 45 méter magas, boglya alakú rézkupola egy javítási munkálat közepette 1936. augusztus 6-án felgyulladt. A kupola burkolatát forrasztó fiatal mester a tűzben lelte halálát.

A jelenlegi, vasbetonból épült, magas vonalú, Benedek Frigyes-féle neoklasszicista kupolát 1938-ban szentelték fel. Ez a korábbihoz képest sokkal jobban illeszkedik az alapvetően klasszicista épülethez.

Tetejére egy, az eredetinél egyszerűbb lanterna (a kupola tetején levő kis, lámpás alakú tornyocska) került. Ha erre a lenyűgöző épületre felnézünk, talán nem is sejtjük, hogy e látvány megalkotása négy ember halálát okozta. Közülük az egyik a már említett forrasztómunkás, aki a kupolatűzben lelte halálát. További három alatt pedig leszakadt az állványzat, így ők a mélybe zuhanva életüket vesztették.

E hosszú történetírás még mindig csak rövidke kivonata annak a hosszú-hosszú történetnek és küzdelemnek, melynek eredménye a ma is álló templom.

Közép-Európa legnagyobb református temploma impozáns méretekkel rendelkezik. A kupola külső magassága 60,7 méter. Ez a város egyik legmagasabb építménye. Tornyai 48 méteresek. Külső hossza 56 méter, szélessége 42 méter. Belső hossza 44, belső szélessége 33 méter. A teret fedő, csegelyes belső kupola 31 méter. A belső tér alapterülete kb. 1354 m2. Falai 2 méteres vastagságúak, a templom fundamentuma kb. 5-7 méter mélyen van elhelyezve.

Főhomlokzatában kiemelkedő hangsúlyt kap az egymástól arányosan távol eső két torony és a tornyok közti teret kitöltő oszlopcsarnok, fölötte klasszicista timpanonnal. E mögött szinte háttérként uralja az épület tömegét a tojásdad alakú kupola. A timpanon magaslatán hatalmas, koszorúba foglalt kőkehely emelkedik, mely a reformátusok jellegzetes szimbóluma.

A timpanon alatti frízben olvasható felirat: "Jöjjetek Énhozzám Mindnyájan". Az oszlopcsarnokon túljutva három egyforma nagyságú, téglalap alakú ajtón juthatunk a belső térbe (a középső szokott nyitva lenni). Mindegyik ajtó fölött egy-egy négyzet alakú ablak. Az oszlopcsarnokban találjuk Szegedi Kis István prédikátor emléktábláját, aki 1545-től 48-ig dolgozott a gyülekezetben.

A két oldalhomlokzaton is található ajtó, melyek kissé előreugró, timpanonos kiképzést kaptak. Mellette téglalap alakú ablakok, fölötte pedig hatalmas, félkörablak teszi oly világossá a belső teret. A félkörablakot eklektikus női alakokat formázó oszlopok három részre osztják.

A félkörös ablak mellett pedig jobbra és balra egy-egy koszorúban lévő, nyitott Biblia képe van. A keleti (iskola felöli) oldalon lévő egyik Bibliában ezt a szöveget olvashatjuk: "Tanítsatok minden népeket", míg a másikban: "Én pedig lakóházat csinálok neked, helyet, miben lakozzál mindörökké". A nyugati (bazársor felöli) homlokzat egyik Biblia-díszítményében lévő felirat: "Uram szeretem a te házadban való lakozást", a másikban: "Ez a hely nem egyéb, hanem Istennek háza".

A templom a hátsó homlokzatánál félkörös apszisban záródik. Az apszison is található ajtó, tőle jobbra és balra egy-egy téglalap alakú ablakkal. A fölötte levő három négyszögletes ablak befalazott.

A hengerpalást alakú kupoladob 16 egyenlő részre van osztva, minden második részen egy-egy boltívesen záródó ablakkal. A kupola körsétálóján valaha tűzőrség is működött, a II világháborúban pedig belövést kapott.

A tornyok négyszintesek. Az elsőn a lépcsőház bújik meg. Kívül itt alul kagyló formájú díszítménnyel ellátott vakablak, fölötte pedig négyzetes ablak található. A második szinten a harangház széles, félköríves ablakai vannak, fölöttük a 90-es évek elején felújított toronyórával. Ezen túlmenve az eddig négyszögletes torony most nyolcszögletes résszel folytatódik (kupoladob). A tornyok vörösrézzel burkolt kupolában végződnek. A négyszög alakú toronyrész tetejének 1-1 kancsó formájú díszítmény van. A tornyok közötti erkélyről páratlan kilátás nyílik a városra.

Belseje kevésbé nyújt oly monumentális hatást, mint külseje, mégis ez a templom legértékesebb része. A 2400 ülőhelyes, 5000 személyt befogadó tér harmonikus kialakítása Hild József munkáját dicséri, a későbbi átalakítások nem hoztak komoly változást a belsőn. A centrális elrendezésű teret három oldalról széles karzatok övezik, melyeket egyszerű, vaskos, dór oszlopok tartanak. A negyediken a félköríves apszis található. Az apszis falán két zászló van, a magyar és a református címerrel. A hazai klasszicista templomok közül talán itt jelenik meg legjobban a hírhedt kálvini puritánság.

A templom egyes művészettörténészek szerint a jellegzetes Hild-féle rideg térkialakítás mintapéldája. Akusztikailag nem a legmegfelelőbb helyen kapott elhelyezést a szép, aranyozott, kupolás hangvetőjű szószék (helyét sokáig keresték), előtte az úrasztallal. Ridegségén enyhítenek a kétoldalt látható szobanövények. A belső tér nemrég történt megújulása következtében visszanyerte eredeti szépségét. A főbejárat felöli falfelületek azonban még mindig renoválásra várnak. A teret az oszlopokhoz rögzített lámpák világítják meg.

A bejárat feletti karzaton találjuk az orgonát, mely 2 manuáljával és 21 regiszterével a közepes orgonák közé sorolható, mégis eltörpül a hatalmas belső térben. Éppen ezért 2002 tavaszán a régi mellé egy új orgonát kapott a templom, hogy jelentős hangversenyeknek is helyéül szolgálhasson az épület. Felszentelése május 22-én, szerdán történt meg, Márkuj Péter ceglédi orgonaművész avatta fel. Az elektronikus, rezonátorcsövekből álló hangversenyorgona 4 manuálos és 63 regiszteres. Miskolcon, Albert Péter elektromérnök készítette. A régi orgonával szemben, az apszisban nyert elhelyezést. A karzaton lévő, régi orgonát Országh Sándor készítette 1860-ban. Legutoljára 1984-ben újították fel. Ennek is tervben van felújítása, viszont kevésbé bővíthető.

A Nagytemplom a belső tér térfogatát tekintve a legnagyobb református temploma hazánknak. Alapterületet tekintve a debreceni Nagytemplom 80 m2-el nagyobb, a kunhegyesi Református Nagytemplom pedig befogadóképességben számít legnagyobbnak a magyarországi református templomok körében.

A hétköznapi emberek közül kevesen ismerik, pedig méltó párja és kortársa hazánk híres klasszicista templomainak: az esztergomi Bazilikának, az egri Bazilikának, a váci Székesegyháznak, a budapesti Szent István-bazilikának, a debreceni Nagytemplomnak, valamint a kevésbé ismert szatmári Székesegyháznak, kunhegyesi Református Nagytemplomnak.  Ennek legfőbb oka valószínűleg az egységtelen (klasszicista-eklektikus-neoklasszicista) stílus.

A tornyokban a templom méreteihez méltó, hatalmas harangok vannak. A harangok száma négy.

A nagyharang szemből nézve a bal oldali (keleti) toronyban van elhelyezve, egymagában, míg három társa a jobb oldali (nyugati) toronyban. Tömege 3128 kg, B hangú. Hangja sokáig a város minden pontjában és a közeli mezőkön is hallható volt. A debreceni Nagytemplom Rákóczi-harangja  után a második legnagyobb református harang az országban. 1924-ben közadakozásból készült Szlezák László budapesti műhelyében. Az előző 32 mázsás nagyharangot az I. világháborúban önként fölajánlotta az egyház, a haza védelme céljából. Külsejének egyik oldalán az öntetési körülmények lelhetőek fel, a másikon pedig egy nyitott Biblia van, rajta kehellyel. A fölötte lévő, félkörívben írt szöveg: "Tebenned bíztunk elejétől fogva". A Biblia-díszítmény alatt olvasható: "Hirdesd Egyházunk erejét, Hazánk feltámadását, Nemzetünk örök létét".

A középső harang 1161 kilós, D hangú. 1911-ben készült az 1834-es tűzvészben megrepedt harang helyett, annak bronzanyagát felhasználva. Az eredetit 1819-ben Eberhard Henrik készítette. Összesen két emberöltőn keresztül szolgálta az egyházat. Az 1911-ben, Szlezák László által újjáöntött harang közadakozás útján készült el. Egyik oldalán a régi harang feliratát olvashatjuk. Ennek részlete: "Post tenebras lux" ("A sötétség után a világosság"). A másik oldalon lévő felirat részlete: "Jertek imádjuk az Urat" (1896-tól 1970-ig ez a felirat volt látható a timpanon alatti frízben, az oszlopcsarnok fölött, 1970-ben változtatták a jelenlegire: "Jöjjetek Énhozzám Mindnyájan").

A szép, csengő hangú kisharang 365 kilós, B hangú, szépen csengő, magas hangja van. 1924-ben készítette Szlezák László. A Ceglédi Református Egyházközség más határokban élő hívei adományából öntötték. Egyik oldalán a keletkezési körülmények olvashatók. A másikon egy csukott Biblia van, rajta kehellyel. A díszítmény alatti felírás: "Testünk munkája más határokban verejtékezik, de imádkozó lelkünk itthon erősödik". . Sajnos három ilyen hatalmas harang mellett nem tud érvényesülni hangja, ezért nem is használják, az új vezérlőszerkezet bevezetésekor nem kötötték be, másrészt, ha kiállítást rendez az egyház, gyakran szerepel, mint kiállítási tárgy.

Vasárnap reggel 9 órakor a nagyharang (3128 kg) 5 percig hívogat a 10 órakor kezdődő istentiszteletre, 9 óra 53-tól 5 percig szól mindhárom harang (3128, 1161, 365 kg). Este 6 órakor (télen 5-kor) kezdődik istentisztelet. Erre a kezdéskor és a kezdés előtt fél órával a középső (1161 kilós) harang hív 3 percig. Reggelente 1/2 9-kor, a reggeli áhítatra is a középsőharang szól 3 percig. Keddenként a délután 5, 6, vagy 7 órakor kezdődő bibliaórára kezdetekor és előtte fél órával szintén a középsőharang szól 3 percen keresztül.

Temetés napján két alkalommal hallhatóak a templom harangjai. 11 órakor szól az úgynevezett hírharang,  ami a következőből tevődik össze: férfiak elhalálozása esetén először a nagyharang háromszor fél percig szól, köztük rövid megállással, majd ezt követi a három harang egyszerre 8 percig. Nők esetén annyi a különbség, hogy a nagyharang nem háromszor, hanem kétszer fél percet szól. A temetés kezdete után fél órával a három harang együtt, 8 percen át szól.

A harangozást automata vezérlőszerkezet vezérli, mely minden negyedórában harangjátékszerű óraütésekkel jelzi az idő múlását. Az óraütésben mind a négy harang részt vesz. Negyedkor egyet, félkor kettőt,  háromnegyedkor hármat, egészkor négyet üt minden jobb oldali toronyban lévő harang (nagyság szerinti sorrendben). A nagyharang csak óránkét szólal meg, s minden egész órában annyiszor kondul meg, ahány óra éppen van.

A ceglédi Református Nagytemplom az idetartozó hívek csaknem 90%-át be tudja fogadni. Ugyanis az korábban egységes, 15000 lelket számláló gyülekezetet 1949-ben zsinati rendelet szerint, Nagytemplomi, Felszegi és Újvárosi Egyházközségekké osztódott. A három részre szakadást hosszas, csaknem 20 éven keresztül húzódó viták előzték meg. Sokan ugyanis nem akar elszakadni a Nagytemplomtól, mely addig, több mint 100 évig oly szépen összetartotta a gyülekezet tagjait. Mások viszont szerették volna, ha lakóhelyükre koncentráltan kaptak volna jobb lelkészi ellátást.

A templom mellett, tőle balra áll a Református Általános Iskola, melyben kb. 530 diák tanul. 1992-ben kapta vissza az eklézsia, ekkor készült el mai, megújított külseje is. Fenntartásának költségeit mindhárom református gyülekezet fedezi. 1899-ben itt alakult meg a REFISZ (Református Fiatalok Ifjúsági Szövetsége), mely mind a mai napig működik Magyarországon.

Télen a gyülekezeti ház ad otthont a templomi alkalmaknak is. A gyülekezeti házat Zsengellér Gyuláné (a lélekharang adományozója) adományából 1931-ben építették fel. Cegléden kb. 16000 református lakos él. A kb. 5000 lelket számláló gyülekezet jelenlegi lelkésze Lizik Zoltán és neje, Lizik Zoltánné. A presbitériumnak 24 tagja van.

A város egyik jelképévé vált templom az 1970-től 2000-ig terjedő 30 évben meglehetősen elhasználódott. Felújítása 1989-ben kezdődött meg, s pénzhiány teljes egészében a mai napig nem készült el. Külső renoválása 2004-ben készült el. Emellett a korábban beázások által sújtott kupolát kicserélték, s a belső tér nagy részét újrafestették. Az korábban sárgás vakolatú épület most fehér-halványbarna színezést kapott. A vörösrézzel fedett kupolák sötétbarna színűek.

A Szabadság tér hátterében elhelyezkedő templom mellett a reformátusok általános iskolája, a parókia, a lelkészi iroda és a gyülekezeti ház található. Említésre méltó még a templom mögötti füves parkban a Református Egyház és a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére felállított Szabadság fája, mely fölé 2000-ben a millennium emlékére díszes haranglábszerű építményt állítottak.  Szintén itt, a templom mögött áll a 2005-ben ültetett Trianon emlékfa, a templomtól nyugatra pedig a Turini 100-as küldöttség emlékoszlopa.

A templom előzetes bejelentésre bármikor megtekinthető. Egyébként nyári időszakban istentiszteletek alkalmával vasárnap 1/2 10-11-ig és 18-19 óráig, valamint hétköznap reggel 8-9-ig, illetve az ünnepek előtti istentiszteletek alkalmával este 6-7-ig bejelentés nélkül is szívesen látja vendégeit a gyülekezet.

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc