A Mosel völgyében a régi időkben állt egy kastély, amely egy gazdag nemesemberé volt. Ez a férfi a földi élet napos oldalán élt, és teljes mértékben kiélvezte e mulandó világ örömeit.
Élete teljében feleségül vett egy csodaszép, gazdag nőt, aki vidám gyereksereggel ajándékozta meg. Földi boldogságának csúcsán felesége beleszeretett egy másik férfiba. Cserbenhagyta férjét és gyermekeit, és azzal a másik férfival világgá ment.
A kastély nemes urának boldogsága romba dőlt, megtört emberként halt meg. Előtte azonban kastélyának bejárati csarnokába nagy betűkkel felíratta:
,,Ne vágyj túl nagy gazdagságra - és túl szép asszonyra, mert Isten haragjában - mindkettőt megadhatja!"
Ennek a megcsalt férfinak a megrázó sorsa jól példázza, hogyan járnak azok az emberek, akik a boldogságukat ebben a múlandó világban keresik. Bár nem mindannyian járnak ezért úgy, mint s kastély ura.
Élete végén azonban mindenki megcsalatik, aki - mint a Lukács 12,15-21 - gazdag embere boldogságát ezen az átokkal terhelt földön keresi. Mert ami földi, az látható, és ezért mulandó (2Kor 4,18), csak a láthatatlan örök. Az ember azonban semmit sem vihet magával a látható világból Isten láthatatlan, örök világába.
Akár szegény, akár gazdag - mindent itt kell hagynia ezen a földön. Ebből mi, az élő Isten gyermekei, tanuljuk meg azt a mély, lelki igazságot, hogy szívünkkel ne ragaszkodjunk a földihez és múlandóhoz.
De mondjunk mindig szívből jövő köszönetet a mindenható Istennek az Ő földi jótetteiért, minden nap, minden helyzetben és minden időben, ahogyan arra bennünket Pál apostol az Efézus 5,20-ban felszólít:
,,Mindig mindenért hálákat adjatok az Istennek és az Atyának, a mi Urunk Jézus Krisztusunk nevében!"
Kapcsolódó hírek:
VAN EGY TITKOS BARÁTOM ...
AZ ISTEN-ADTA GONDOLATOK EREJE /történet/
KÉT IMA
A VISSZAKERÜLT BIBLIA/történet/