Szabóműhely a szájban

Sokan, amikor társaságban vannak, egy egész szabóműhelyt pakolnak ki, amit a szájukban hoztak magukkal.

Ott van a beszélgetés fonala; a hegyes tű, amivel szurkálnak;

a mérőszalag, amivel mások jóhírnevét megmérik;

az olló, amivel a mások jóhírnevét alaposan megnyirbálják, és a tüzes vasaló is, azaz a tüzes nyelv.

Biblia

Egy kételkedő azt mondta egyszer:

-Nem tudok hinni a Bibliában, mert az eredete ismeretlen.

-Tudja, hogy ki állította össze az egyszeregyet?

-Nem.

-Akkor azt sem fogadja el persze?

-Már hogyne! Hiszen nagyszerűen bevált!

-Na látja! A Biblia is!

Mindent utánoz

Egy nagy evangélista köszönt a szomszédjának az utcán; intett a kezevél és megemelte a kalapját. Pöttömnyni kisfia, aki mellette haladt, roppant komolyan ugyanazt tette.

A szomszéd nagyot kacagott és kérte: Ismételd meg, kisember! Az édesapa szeme megtelt könnyel:

-Tudja, ez rettenetes felelősség számomra. Ez a fiú mindent megfigyel és mindent utánoz, amit teszek!

Maga hogy csinálja?

  Egy evangélistát megszólította egyik hallgatója.

-Nem tetszik nekem, ahogy maga az embereket megtérésre akarja bírni.

-Nekem sem tetszik - hangzott a felelet. Maga hogy csinálja?

-Ééén? Sehogyan!

-Akkor mégis jobban tetszik nekem az, ahogy én csinálom, mint az, ahogy maga nem csinálja.

A pillanat

  Egyszer egy kislány ezt kérdezte az édesapjától.

- Édesapa, le lehet úgy élni az életet, hogy soha nem teszünk rosszat?

- Nem, kicsim, sajnos ez nem lehetséges - válaszolta az apja.

- És egy évet? Eltelhet úgy egy év, hogy nem teszünk semmi rosszat? - kérdezte a kislány.

- Nem hiszem, hogy ez lehetne.

- És egy nap? Létezhet egy nap rosszaság nélkül? - érkezett az újabb kérdés.

- Hát, eléggé valószínűtlen - felelt az apa.

- És egy pillanat? Lehet olyan pillanat, hogy nem rosszalkodok?

- Igen, kislányom, ez lehetséges.

- Akkor én pillanatról pillanatra szeretnék élni! - mondta a kislány.

Gondoljunk erre, amikor évekre, évtizedekre előre tekintünk, és nagyratörő távlati terveket szövögetünk. Gondoljunk a jelenre, és éljünk úgy, mintha ez lenne életünk utolsó pillanata.

"Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában." (Zsolt 27,4)