Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival. Jakabot, János testvérét pedig karddal kivégeztette.
Amikor látta, hogy ez tetszik a zsidóknak, azzal folytatta, hogy elfogatta Pétert is. Akkor éppen a kovásztalan kenyerek napjai voltak.
Miután elfogatta Pétert, börtönbe vetette, és átadta négy, egyenként négy tagból álló katonai őrségnek, hogy őrizzék, mert a páskaünnep után akarta őt a nép elé vezettetni.
Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez. Azon az éjszakán, amikor másnap Heródes elő akarta vezettetni, Péter - két bilinccsel megkötözve - két katona között aludt, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt.
ApCsel 12,1-6.
LECSUKÓDÓ SZEMEK
Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az Úr támogat engem. Nem félek a sok ezernyi néptől, amely körülvett engem. (Zsolt 3,6-7)
Miután a 4 éves James bemászott a gyermekülésbe, elindultunk a kocsival. "Lecsukódnak a szemeim" - jelentette be álmosan. Nem csoda! Az egész napot a tengerben lubickolva töltötte.
Nevettem. Az én szemeim is elbágyadtak. Milyen könnyű is elaludni, amikor sokáig a friss levegőn mozogtunk!
Az alvás Isten jó ajándéka, de időnként a körülmények arra kényszerítenek bennünket, hogy tovább ébren maradjunk.
Milyen csodálatos, hogy Isten szemei sohasem fáradnak el!
A mai olvasmányban Heródes épp megölte Péter barátját, és azt tervezte, hogy a következő nap Pétert is megöli. Péternek ezalatt bebörtönözve katonákhoz láncolva jó oka volt, hogy ébren töltse az éjszakát.
De szemei elnehezültek és elaludt.
Miközben aludt, néhányan egész éjszaka fent voltak, és imádkoztak érte. Isten kezeiben volt, aki sohasem szunnyad vagy alszik (Zsolt 121,4). Pihenhetünk, mert tudhatjuk, ugyanez ránk is érvényes.
Imádság: Drága Istenünk, nem kell félnünk, mivel te vigyázol ránk. Hálát adunk szeretetedért és állandó törődésedért. Ámen.
Tudva, hogy Isten sohasem alszik, becsukhatom a szememet és pihenhetek.
Marion Turnbull (Liverpool, Anglia)
Kommentáld!