Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra?
A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk?
Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?
Hiszen meg van írva: "Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat."
De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.
Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 8,31-39.

MINDIG VELÜNK

Az Úr, a te Istened vonul majd veled, nem hagy cserben téged, és nem hagy el. (5Móz 31,6)

Frissen bibliaiskolai diplomámmal, 20 évesen elköszöntem szüleimtől, hogy Délkelet-Ázsiába induljak a Bibliát tanítani.
Már előre elterveztem az egész nyári kalandot, amelyre egyedül indultam. Izgatott voltam egészen addig, míg egy vidéki helyen, a hideg padlón ülve a falnak támaszkodva nem találtam magam.
Ismerőseimtől távol egy szál egyedül szörnyen magányos voltam.
Időnként mi magunk nyomjuk a hátunkat a falnak, máskor az élet szorít oda.
Aggódhatunk, szomorkodhatunk, félhetünk a jövőtől, vagy lehetünk magányosak. Tudjuk, hogy nem hátrálhatunk meg, de előttünk minden homályos.
Dávid helyzetét is ilyennek képzelem el, amikor így ír: "a halál árnyéka völgyében járok" (Zsolt 23,4). Mégis figyelt arra, hogy hozzátegye: "nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy".
Amikor falba ütközünk, Mennyei Atyánkra nézhetünk megnyugvásért. Dávidhoz hasonlóan, ha nem a sötétségre koncentrálunk, hanem Isten jóságára, akkor békességet lelhetünk. Azon a napon én is Istent magasztaltam.
Másvalaki talán a Szentírást idézte vagy imádkozott volna. Akárhogy válaszolunk, bízhatunk Isten jelenlétében, hogy átvezet bennünket a sötétségen.

Imádság: Atyánk, köszönjük az igéd által nyert békességünket, mely a te hűséges jelenlétedre emlékeztet. Ámen.

Soha nem vagyok egyedül, mert Isten velem van.
Samuel Hunt (Florida, USA)