Amikor Jézus az egyik városban járt, egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: "Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem." Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal letisztult róla a lepra.
Ő pedig megparancsolta neki: "Senkinek ne mondd el ezt, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért, ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik."
De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott.
Lk 5,12-16.
A LÁRMÁN TÚL
Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott. (Lk 5,16)
Kimerülten, könnybe lábadt szemmel néztem le az aranyra festett virágcserepekre, melyekből angyalokat formáltam, ajándékul a lányom iskolájában tanító összes tanárnak. Van száz angyalom, de nincs béke a szívemben - gondoltam.
Jó szándék vezérelt ebben a projektben, de a szokásos karácsonyi rutinfeladatok mellett ez már sok volt. Közel kerültem az összeroppanáshoz, de úgy gondoltam, ha én nem csinálom meg, ki fogja.
Összekevertem a buzgalmat a szentséggel, az akaratot a szükséggel s a személyes büszkeséget a szolgálattal.
Ha elborít a sok feladat, eszembe jut, hogy Jézus is időt szánt rá, hogy a tömegtől távol Istennel legyen. Ezután felfrissülve, megerősödve és új odaszánással tért vissza a tanítványaihoz, hogy kihallhassa Isten hangját a mások igényeinek lármájából, és hatékony szolgálatot végezhessen.
Ha Jézusnak szüksége volt arra, hogy Istennel legyen, így van ez velünk is. Ha Jézus példáját követjük, s időt töltünk Istennel, mi is felfrissülünk, megerősödünk, s új szempontból látjuk szolgálatunkat.
Imádság: Drága Istenünk, hálásak vagyunk, hogy időt akarsz velünk tölteni. Hadd legyünk hűségesek abban, hogy elfoglalt életünkben téged teszünk az első helyre! Ámen.
Ma visszalépek elfoglaltságaimtól, és Istennel leszek.
Kim Rumsey (Virginia, USA)
Kommentáld!