Amikor jól mennek a dolgok, könnyű mondogatni, hogy „Dicsőség az Úrnak! Halleluja!” Könnyű elhinni, hogy Isten szeret, amikor az ember a hegy tetején van és élvezi a napsütést. De mi van akkor, amikor a sötét völgy alján vagyunk ellenségekkel körülvéve?

Lehet, hogy most éppen a házassági-, pénzügyi- vagy testi problémák völgyében vagy, és azt kérded: „Hol van Isten?”

Kedves Barátom, Ő pontosan itt van veled. A völgyek Istene azt mondja neked: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.”

Amikor Jozafát király seregét körülvette a túlerővel rendelkező ellenség, Isten Szelleme rászállt Jaházielre és így szólt: „Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené… Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj, és ne rettegj… Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr” (2 Krónikák 20:14-17).

Amit Jozafát ezt követően tett, egyszerűen briliáns volt. Felülről való bölcsességgel cselekedett. Ahelyett, hogy a kommandósait állította volna előre, az énekeseket küldte az élre! És miről énekeltek az énekesek? Isten szeretetéről: „Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete!” És Isten csúnyán elbánt az ellenségeikkel (2 Krónikák 20:21-23).

Nem a próbák tesznek minket erőssé, hanem a próbára adott válaszunk. Az ellenség azt akarja, hogy a következő kérdéssel válaszoljunk: „Ugyan, hol van Isten ilyenkor?” Isten azonban azt akarja, hogy az irántunk való szeretetének bizonyosságában, hittel válaszoljunk. Többek vagyunk, mint hódítók, nem az Iránta való szeretetünk miatt, hanem Őáltala, Aki szeret minket (Róma 8:37).

Szóval bármilyen völgyben is vagy ma, ne félj. Isten ott van veled, megerősít és megtart. Csak énekelj az irántad való szeretetéről és hagyd, hogy megharcolja a csatáidat!
ÁMEN
A jóságodról énekelni vágyom,
Mennyben lakó felséges Istenem !
A kegyelemről, amelyet csodálva
Ámulva láthat mindennap szemem.

Parányi lény világok forrásában...
A porszemnél is parányibb vagyok,
S te elrejted a kicsiny porszemecskét,
Betakar védve őrző sátorod.

A jóságodról vágyom énekelni,
S arról a kincsről, mely jutott nekem,
Melyet emberi értelem fel nem foghat,
Te titkos, égi, drága kegyelem ! ''ÁMEN