KIÉ-VAGYOK ? ( ismeretlen szerző )
Egy bús borongós sötét éjjelen,
Mikor elfogott a bús félelem,
Szorongó szívvel e kép kérdezem.
Kié vagyok, kié az életem?
Ki vigyáz rám sötét éjjelen,
Ki oldja meg minden nehéz gondom,
Kié vagyok, s kié a sorsom?
Egy bús borongós sötét éjszakán,
Krisztust látom vérzőn a Golgotán.
Mozdul az ajka s így szól hozzám,
Hát nem tudod, hogy kié a sorsod?
Ki oldja meg bánatod s gondod?
Ki emel fel, hogyha elesel,
Ha mindenki bánt, védőn átölel.
Ki az, ki mindig jóra int,
Ha vétkezel, megbocsát megint.
Ha bűnös vagy, akkor is szeret.
Rám bízd magad, add nekem éltedet!
Ki vigyázott rád, és mindig hordozott.
Nem tudod kié vagy, még nem tudod!
Nézz fel énreám érted, vérzek én,
Nézz fel reám!
Fordítsd arcod felém.
Ha leszáll az est, és pirkad a hajnal.
Én vigyázok rád éjjel és nappal,
Én óvlak téged zord bús éjjeleken,
Hogy te boldog légy,
Odaadom életem!
Letörlöm szemedről a könnyeket,
Add nekem a sorsod,
Add hát éltedet!
S egy sötét éjjel, földerül a fény,
Szívemben ott él a boldog remény.
S mikor ez édes szavak hangzanak
Enyém vagy, enyém!
Megváltottalak.
Kommentáld!