Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia is megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról.

Jeruzsálem

A város több mészkővonulaton fekszik, Az óváros keleti fala a Kirdon völgyre néz, ennek túlsó oldalán található az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől pedig a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a júdeai hegyvidék tömbjéhez. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Josephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez.[2] Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött

Új Jeruzsálem

A város 750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a júdeai hegyvidéken. Központja az óváros: régi és új kultúrák találkozópontja; a városban van zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyed, amit egy közös fal vesz körül.

Jeruzsálem

A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szent Sír-templom és a Sziklamecset.


JERUZSÁLEM(modern héberül: ירושלים Jerusalájim; bibliai héber: ירושלם; arabul: al-Kudsz; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém]; latinul Hierosolyma) Izrael fővárosa továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), több kultúra találkozópontja, a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye.

Jeruzsálem mint vallási központ

Az óváros egy részének légifotója

Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás és mások. Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található. Egyes helyek, mint például a Templomhegy helyzete vitatott.

Sok vallási mozgalom működik itt. A zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások. Az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok találhatók meg itt. A kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görög katolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat.

Zsidóság

A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a jebuziaktól a várost. Akkoriban a város neve Ura-szalim volt, a héberek a nép után Jebuznak nevezték. A Jeruzsálem forma valószínűleg a két korábbi névalak kombinációjával alakult ki.

A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és a rómaiak által 70-ben lerombolt második templom.

Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, itt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. Az Ótestamentum 632-szer említi a várost. A Biblia Jeruzsálemet Isten fogadott gyermekének mondja (Ezékiel 16

A zsoltárokban hűségeskük is szerepelnek a városhoz. A zsinagógákban a tóraszekrényt a Jeruzsálemhez legközelebbi falnál helyezik el. A napi imát is Jeruzsálem illetve a Templomhegy felé fordulva végzik (Misna). A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!” Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!"

Iszlám

Légi felvétel a Templom-hegyről

A muszlimok számára Jeruzsálem fontos vallási emlékhely. Jeruzsálem óvárosában a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Mohamed próféta azt vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) muszlimok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe arról a szikláról, amelyen Abrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem annak féltestvérét, Izmaelt).^[64][65] A Templom-hegyen lévő Sziklatemplom állít ennek a helynek emléket.

Kereszténység

A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt űzte ki a kereskedőket a templomból, itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház.

Az Újtestamentum több, mint 100-szor említi a várost. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez és a sírhoz, amelyből feltámadt. Ez volt az oka annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok

A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet, és a pápa felajánlotta, hogy közvetít a béketárgyalásokban. II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is volt.