Názáret

Názáret (ivritül נצרת, arabul ‏الناصرة‎ [an-Nāṣira]) Izrael északi részén, Galileában található város (1993-ban 53 500 lakossal). A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit (נצרת עילית [Natzrat Illit], „Felső-Názáret”), ami fiatal település és zsidók lakják.

Názáretnek Nazrat-Illittel összesen körülbelül 120 ezer lakosa van (2005), ebből Nazrat-Illitre 55 ezer lakos, Názáretre 65 ezer lakos jut. A város közigazgatásilag két külön település.

Ma jelentős turistaközpont és zarándokhely, földművelési, kereskedelmi központ, konzerv-, cigaretta- és kerámiaiparral, de történelme az ókor homályába nyúlik vissza.

Názáret legkorábbi nem keresztény említése egy Caesarea Maritima területén talált felirat a késő 3. századból vagy korai 4. századból. Feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a keresztesek 1099-ben elfoglalták, de 1187-ben Szaladin visszavette, majd II. Frigyes 1229-ben ismét elfoglalta, de a muzulmánok 1263-ban kiirtották Názáret teljes keresztény lakosságát. 1517-ben az Oszmán Birodalom része lett, majd 1922-től a brit Palesztina része, míg Izrael elfoglalta 1948-ban, és mellette egy új zsidó település alakult ki. Mára Názáret a Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária háza állott és az Úr angyala megjövendölte Jézus születését, áll a 20. századi katolikus Angyali Kihirdetés Bazilika (felszentelése 1969), a következő felirattal Hic verbum caro factum est – „Itt vált az ige testté”.

Názáret különleges jelentősége a mai napig abban rejlik, hogy a keresztényeknek ez a város az isteni akarat kinyilatkoztatásának helye, a názáreti Jézus gyermekkorának helyszíne. Az evangélisták beszámolója szerint Jézus itt élt szüleivel Máriával és Józseffel. Názáretben jelent meg Gábriel arkangyal Máriának és jövendölte meg a Megváltó megszületését. Mivel a Római Birodalomban ekkor volt népszámlálás, a Lukács evangéliuma szerint minden családfő születése helyére kellett mennie, ezért József a terhes Máriával Betlehembe indult, ahol Jézus megszületett. Mivel a család visszatért Názáretbe, Jézus ott nőtt föl. (Máté 2,23; Lukács 2,39). Ezért az evangéliumok és a keresztény hagyomány általában a Názáretiről szól (pl. Márk 1,24), amely Názáreti származására utal (Lukács 4,16-24).

A Jordán folyó

A Szentföld egyik legvonzóbb és legváltozatosabb vidéke a Jordán folyó völgye, amelyhez oly sok bibliai esemény kötődik, ahol oly sokszor jelent meg az Úr a próféták és a kiválasztottak előtt. Ez a völgy geológiailag is különleges, hiszen jóval a tengerszint alatt fekszik, az úgynevezett Szíriai árok legmélyebb vonulatában helyezkedik el. ...

A Jordán, ...ahol János keresztelt, a szent folyónak is nevezett Jordánnak a civilizációra való hatása a Níluséval mérhető. Ez tette lehetővé a száraz, meleg terület számára az édesvízellátást, de egyben Izrael leglátványosabb természeti kincse is. A Bibliában gyakran szimbolizálja a termékenységet, az újjászületést és a megújulást. Nagyon sok bibliai és történelmi esemény színhelye ez a vidék.

A Jordán (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Sokak szerint vallásos és kulturális értelemben a világ legszentebb folyója.^[1]

Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.

A Galileai-tengertől (más néven Kinneret-tó vagy Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.

A Jordán folyó a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Nyugatra fekvő Kánaánt a Keleti part vidékeitől. Üdvtörténeti jelentőségre János keresztsége által tett szert, melyet felvéve a Jordán vizében Jézus is megfürdött (Mt 3,13–17; vö. Jn 1,19–34).

Bethabara, ahol feltárták Keresztelő Szent János működésének színhelyét


Ammantól 45 km távolságra, a Jordán folyó közelében van Bethania. A bibliában Bethabara néven említik az ősi szövetségek. Ezen a szent helyen sok bibliai személy megfordult, így Ábrahám, Jákob, Mózes, Joshua, Elijah, Elisha, Keresztelő Szent János és nem utolsó sorban Jézus Krisztus.

A Jordán folyó keleti partvidékén hozták létre a Keresztség Régészeti Parkot, amely magában foglalja Jézus megkeresztelésének helyszínét, a Jordánon túli települést, ahol Keresztelő Szent János egykor élt és prédikált. A Parkban tett zarándoklat megindító élmény a keresztényeknek, muszlimoknak, és zsidóknak egyaránt.
Ma a romok a megmaradt alapfalak vallanak Bethania hajdani dicsőségéről, e szent hely üdvösségéről. Legfelül találjuk a keresztelő medencét, mellette valamivel lejjebb a víztárolót, majd a mozaikszintet. Az ellenkező oldalon mindezek tövében van Keresztelő Szent János barlangja, amelyben igen szerény körülmények között lakhatott.