Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Péld 3,5-6.
EGY MÁSODIK ESÉLY
Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt 32,8)
A barátommal, Johnnal teniszeztem, mikor egyszer csak összeestem. Megállt a szívem. John segítségért rohant, és pár perc múlva érkezett is egy nő, aki elkezdte az újraélesztésemet. Mire a mentő odaért, sikerült visszaállítania a szívműködésemet. A kórházba menet újra leállt a szívem, de a mentősök másodszor is újraindították. Az orvosok megállapították, hogy meg kell műteni, és egy többórás beavatkozás során pacemakert ültettek be, hogy az szabályozza a szívverésemet. Pár nap múlva hazamehettem, és végül teljesen felépültem.
A halál közeli élmény óta gyakran feltettem magamnak a kérdést, vajon Isten miért tartott mégis életben. Lehet, hogy soha sem tudom meg a választ, de azt megértettem, hogy Isten útjai gyakran kifürkészhetetlenek.
Ha váratlan dolog történik, betegség, nehézség jön, melyeket nem tudunk befolyásolni, támaszkodhatunk a hitünkre, és emlékeztethetjük magunkat, hogy Isten mindig velünk van, hogy vezessen és vigasztaljon minket.
A próbákon keresztül növekedhetünk a hitben, és közelebb kerülhetünk Istenhez.
Imádság: Köszönjük, Istenünk, hogy szeretsz minket. Segíts ne a magunk eszére támaszkodni, hanem bízni benned, hogy azon az úton vezetsz, amelyen járnunk kell. Ámen.
Minden nap imádságban kutatni fogom, hogy mi Isten terve az életemmel.
Joseph Carpenter (Tennessee, USA)
Kommentáld!