Hagyd abba! Add fel, számodra már nincs esély!

Ezt hallom sokszor. Itt nyerni nincs remény.

Ha elborít a csüggedés, lehorgasztom fejem.

Felidézem, amit láttam egy régi versenyen.

Az emlék reményt sugall, amint eszembe jut.

Újjá születni érzem a régi kisfiút.

Sok kis legény, kis férfiak a futó versenyen.

Nagy az izgalom a félelem. Még jól emlékezem.

A rajtvonalnál álltak ők, mind győzelemben hitt.

"Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?"

János evangéliuma 11. fejezet 25-26.vers

Az élet egy lehetőség! Bizonyára hallottuk már ezt a mondást, és így vagy úgy értékeltük is magunkban. De hogyan kapcsolódik az élet a hitet vagy fordítva?

Volt, egyszer hol nem volt egy ember, ki Istennel nem törődött és embertársait megvetette. Senkit nem szeretett: talán még magát sem. Dolgozott naphosszat, de ruhája rongyos, háza szegényes maradt. Még saját magától is irigyelt mindent ami szép és jó.

Felesége belerokkanva az egyhangú életbe, idő előtt sírba roskadt, gyermekei mihelyt felcseperedtek siettek szétröppenni a nagyvilágba és örökre elfelejteni a sivár családi fészket, melyben születtek és felnőttek.

„Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.” (Róma 8:1-2)

„Tudnom kellett volna. Minden jel arra mutatott, hogy nem ő a megfelelő férfi számomra” – panaszolta nekem Cindy két év fájdalmas házasság után. Férje fizikálisan és verbálisan is bántalmazta, majd elhagyta őt egy másik nő miatt.

Egy ateista istentagadó propaganda anyagból iratokat küldött egy hitben élő fiatalnak.

Javasolta azok elolvasását, s kérte, adjon véleményt arról, hogy azok mennyivel értékesebbek és kiválóbba a Bibliánál.

A fiatalember ezt válaszolta:

-Ha Ön valami jobbat tud a Hegyi Beszédnél

-szebb történetet ismer a tékozló fiú hazatérésénél,

-meghatóbbat tud az irgalmas samaritánus tetteinek leírásánál,

-vagy erkölcsileg színvonalasabbat a Tízparancsolat rendelkezéseinél,

-vigasztalóbbat a 23.

Fizetés előtt van így az ember lánya… Ha nincs hát nincs, majd lesz. Na, de mi van, ha kell? Akkor keresünk. Elő az ezer táskát! Mindegyiket!

A fehér táskám aljában csörög valami. Huppsz, ezek a régi leszakadt karkötőm darabkái. Na, ezzel messzire nem megyünk. Miért is nem dobom ki? Semmit nem ér ugyan, egyszerű bizsu, de mennyire hűséges volt hozzám! S most, hogy gyógyíthatatlan, nem hajíthatom el… Na, sebaj, még van zseb ezen a táskán. Oldalt, s benn, jobbra-balra.

Az emberek többsége egészen addig nem foglalkozik az egészségével, amíg meg nem betegszik

Az egészséget természetes állapotnak tekintjük, nem fordítunk rá különösebb gondot. Nálunk sajnos nem divat a prevenció, kevesen foglalkoznak a megelőzéssel, többnyire csak utólag vagyunk okosak.

Pedig a jó egészségi állapotra is igaz, hogy könnyebb megtartani, mint visszanyerni! Ha a szervezetünk kibillent egyensúlyi állapotából, annak egész sor egymást gerjesztő következménye lehet: akár egy egyszerű megfázásnak is lehetnek szövődményei, hosszú távú negatív hatásai.

Az ember igazi állapota Isten előtt

„A rosszat szereted, nem a jót, a hazugságot, nem az igaz beszédet.” Zsolt.  52,5.

„Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” Róma  3,22—23.

Az ember nem tudja önmagát megmenteni

„nem az általunk véghez vitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által” Tit.

Bizonyára mindannyian tapasztalták már, milyen végtelenül magányos tud lenni az ember... 

Engem az élet nagy, sötét mélységekbe is dobott. Ültem náci börtönökben a hitemért.

 Voltak órák, amikor azt gondoltam: még egy lépés, és benn vagyok az őrület sötét birodalmában, ahonnan nincs visszaút. És akkor jött Jézus! Minden elrendeződött. Bizonyságát adhatom. 

 Átéltem egy estét a fogházban, amikor elszabadult a pokol. 

 Átmenő szállítmányt hoztak, olyan embereket, akiket koncentrációs táborokba akartak továbbítani, akiknek semmi reményük sem volt többé a szabadulásra.

„Mert az a föld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik számára művelik, áldást nyer az Istentől; amelyik pedig tövisbokrot és bogáncskórót terem, az megvetett, közel van az átokhoz; és a vége: megégetés.

Felőletek azonban szeretteim, jobbat gondolunk, ami üdvösséggel jár, még ha így beszélünk is. Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok.”

Zsidókhoz írt levél 6:7-10

A jóleső többnapos pihenés vagy épp lázas munkás hétvége perceiben olvasod ezt a néhány sort Isten üzeneteiből.