Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén.
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Romokból építsz boldog holnapot,
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!

Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg, Uram, a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a zsarnok vérebje jóllakott.

Istennek engedelmeskedve:

„A kérdés az, hogy embereknek akarok-e tetszeni vagy Istennek? Vagy talán azt hiszitek, hogy az embereknek igyekszem kedveskedni? Ha még mindig emberek tetszését keresném, nem lennék Krisztus szolgája”

Galata 1:10. 

Ma lezárunk egy esztendőt és holnap reggel – ha Isten éltet – egy Új Évet kezdünk. 

Ki volt az Úr az életünkben, ebben az évben? 

A pénz? A munka? A gyerekek? A ranglétrán való feljebb mászás?

Elérkeztünk a 2016-es év utolsó napjához. Hihetetlen, ugye? Ahogy visszanézek, látom Isten hűségét.

Lehet, hogy azt gondolod, nem ez volt éppen életed legjobb éve. Lehet, hogy rengeteg kihívással, nehézséggel kellett szembenézned. Lehet, hogy visszatekintve elszalasztott lehetőségeket látsz.

A jó hírem az, hogy nem kell cipelned a csalódások terhét az újévben. Isten nagyobb, mint az elmulasztott lehetőségek, és el tud juttatni oda, ahol lenned kell.

Eltévedt bárányait kereső pásztor bukkant nemrégiben egy farkasodúban arra a 150 tekercsre, amelyeket a tudósok máris a legjelentősebb felfedezésnek kiáltottak ki a Holt-tengeri tekercsek óta.

Afganisztán Samagan hegyei között, a Selyemút mentén egy barlangban a földre szórva találta meg a pásztor a rendkívüli leletnek számító tekercseket. A Jerusalem Post híradása szerint a 150 kézirat egy középkori zsidó közösségé lehetett.

A múlt század elején történt. Magányos férfi utazott le egy vidéki kisvárosba. Barátai hívták, hogy ne töltse egyedül a szentestét. Az utolsó vonattal érkezett. Már erősen szürkült, alig járt valaki az utcákon. Az egyik kirakat előtt észrevett egy kopott ruhás kisfiút. Nagy, vágyódó szemei egy kis betlehemre szegeződtek. A férfi megszólította: „Ezt szeretnéd megvenni?” A fiú bólintott, de nem vette le szemeit a kirakatról. „Nem is lehet drága” – folytatta a férfi.

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Azokban a gyermeki esztendőkben, amikor a való világot már nemcsak megismertem, hanem kezdettem is abban magamnak rendet csinálni, azt gondoltam, hogy az esztendő egy öreg ember. Halhatatlan öreg ember, akinek van tizenkét fia. S a tizenkét fiú közül a legidősebb December.

Hát azóta már sok naptárba belenéztem, de a hónapokat most is úgy tekintem, mint az esztendő fiait. Természetesen a múló idők alatt, s velem együtt, megnőttek ezek a fiúk is, sőt nem is fiú már December, hanem ember.

Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. 

Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót. 

Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket.

Jézus Mondta: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." Jn. 8.12

Az időszámításunk kezdetén jött egy fény, Jézus, és megváltoztatta embermilliók életét, és ma is meg tudja tenni, ha akarjuk. Mert ezt a békességet csak Ő tudja megteremteni bennünk, ha megértjük, hogy Ő ismer bennünket, és annyira szeret, hogy meghalt értünk, pedig mi nem kértük ezt.

A „tejjel és mézzel folyó föld” a Bibliában annak a Kanaánnak állandó jelzője, amelynek birtokba vételét maga az Örökkévaló ígérte meg Izrael fiainak: „Ti örökölni fogjátok az ő földjüket, mert én nektek adom azt örökségül, azt a tejjel és mézzel folyó földet”.

Az 1997 óta kutatott Tel Rehovban a nyár végén Amihai Mazar, a jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora által vezetett ásatásokon kerültek elő méhkaptárak.

Egyszer egy kolostorra nagyon nehéz idők jártak. Csak öten maradtak: a kolostor vezetője és még négy szerzetes, akik mind 60 év felettiek voltak. Fent a hegyekben, közel a kolostorhoz élt egy mindenki által nagyra becsült szerzetes. Így a kolostor vezetője elment ehhez a szent emberhez, hogy hátha tudna valamilyen tanácsot adni, amivel a kolostor megmenthető.

A kolostor vezetője és a szent ember hosszan elbeszélgettek, de amikor a tanácsát kérték, akkor a szent embernek egy nagyon egyszerű válasza volt.

Egész álló nap havazott, sűrű hópelyhek lepték be az ajtókat, ablakokat, fehér kárpittal vonták be a mezőket, és valahol a kanadai préri egyik magányos farmján egy gyermek készült erre a világra jönni.

John, az apa nyugtalanul járkált fel-alá a nappali szobában. Jessie a felesége, harmadik órája vajúdott első gyermekükkel. Nem volt már éppen fiatal, de nagyon akarta ezt a gyermeket.

- Remélem a Doktor időben ideér – gondolta John – csak ez a sok hó ne esett volna!

Iraki munkások egy közeli mecset renoválása során kitöröltek egy ősi héber feliratot Ezékiel próféta állítólagos sírjáról – adta hírül 2010 január 24-én az izraeli hadsereg rádiója.

A Bagdadtól délre fekvő faluban, Al Kilfben található sírt zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt fel szokták keresni. Smuél Morre, a Héber Egyetem bagdadi születésű professzora azt állítja: a kár, amit a babiloni zsidók legszentebb helyén okoztak, helyrehozhatatlan.

A bécsi egyetem régészei egy 2,2 cm hosszú arany lemezkét találtak egy római kori gyermeksírban. A lapkán görög betűkkel írt héber felirat olvasható: a „Halld Izrael…”  kezdetű Semá-ima, amely a zsidóság legfontosabb hitvallása. A Fertő-tótól keletre, a magyar határ közelében fekvő Halbturnban (Féltorony) most előkerült lelet az első emléke a mai Ausztria területén élt ókori zsidóságnak.

Az egykori Pannonia területén ma több állam: Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Szerbia osztozik.

Ezekben a napokban óhatatlanul is egy kedves mese jut az eszembe. „Mária kis szamara” története nem nagyon ismert, de lehet, hogy azért valamennyien ismeritek. A legmegragadóbb rész az, mikor Betlehembe menet az úton rablókkal találják magukat szemben, és ahogy ott Mária viszonyul hozzájuk. Nagyon is tisztában van vele, hogy kikkel van dolga, de mindent félretéve bizalommal szólítja meg, és jó embereknek nevezi őket.

„Megkérdezte hát a tizenkettőt: „Hát ti nem akartok elmenni?” „Uram - felelte neki Simon Péter -, kihez mehetnénk? Örök élet beszédei vannak nálad. S mi hisszük és tudjuk, hogy Te vagy az Istennek Szentje.”

János Evangéliuma 6,67-69

Tettél már fel valaha mindent egy lapra? Volt már úgy, hogy csak egyetlen egy lehetőséged maradt, semmi más, csak a hitnek útja?

Jeruzsálemben egy I. századi sírba leeresztett robotkamerák zsidó csontládákat fotóztak le. Az úgynevezett osszáriumok egyikén görög nyelvű felirat olvasható, egy másikon pedig egyedülálló kép látható, amelyet a kutatók Jónás-ábrázolásként azonosítottak.

A robotkamerákat két lyukon irányították be a sírba, azok elérték a kőládákat, és minden pontjukról nagy felbontású fotókat készítettek. Így fedezték fel a négysornyi görög nyelvű szöveget az egyik osszáriumon, aminek jelentése Istenre utal, aki felemel feltehetően egy halottat.

A régészeti leletek és a bibliai leírások kapcsolata

A nyugati civilizációk bölcsőjeként számon tartott „Szent föld” a mai napig szinte kiapadhatatlan forrása a Biblia világának. Az előkerült leletek azonban sokszor nem közvetlenül kapcsolódnak a bibliai leírásokhoz, hanem inkább egyfajta háttérismeretet nyújtanak azok jobb megértéséhez.

A „bibliai régészet” fogalma ma már meglehetősen tág határok között mozog. A témában járatlan olvasó könnyen áldozatul eshet két végletnek.

Mellettem olló, kezemben ragasztó és valami csillogó gomb, előttem a fényes lap, amire rá kell ragasztanom, körülöttem a földön mintás papírok különböző vastagságban, díszek és csatok, színes filcek, a vonalzó pedig… azt hiszem, valahol alattam lehet, mert sehogy sem találtam az előbb.

Már egy jó ideje itt görnyedek, a lábam elzsibbadt a földön térdeléstől (asztalon egyértelműen nem férek el ennyi cuccal), egyre gyakrabban pislogok a lámpafényben, az ujjaimat újra és újra megtornáztatom.

„Nemcsak fenyőfás ünnep közeleg!”

„Újra itt van advent, nyílik az ég, közel az Úr, egy gyertya ég...” hangzik az egyik vallásos énekben.
Az egyházi év kezdetén mindig csodálatosan szép és ösztönző az adventi koszorú készítése és a gyertyagyújtás szertartása, amit az este mi is elvégeztünk kint a téren és most a szentmise kezdetén.

      Történt pedig egyszer, évtizedekkel ezelőtt, hogy egy rendszeresen templomba járó férfi elindult a hit útján, de aztán rövid idő elteltével visszacsúszott, végül pedig az alkohol rabja lett. Az egyik este, - ahogy az már szokássá vált az Ő életében - ismét berúgott a cimboráival olyannyira, hogy nem tudott hazamenni se. Támolyogva elindult ugyan a kocsmából, de hazafelé menet beleesett az út menti árokba és ott ébredt föl hajnalban.

Eltévedt bárányait kereső pásztor bukkant nemrégiben egy farkasodúban arra a 150 tekercsre, amelyeket a tudósok máris a legjelentősebb felfedezésnek kiáltottak ki a Holt-tengeri tekercsek óta.

Afganisztán Samagan hegyei között, a Selyemút mentén egy barlangban a földre szórva találta meg a pásztor a rendkívüli leletnek számító tekercseket. A Jerusalem Post híradása szerint a 150 kézirat egy középkori zsidó közösségé lehetett.

Az egykori filiszteus „ötváros” (pentapolisz) egyike volt Gát, ahol a híres óriás, a Dávid által legyőzött Góliát született.

A Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem kutatói a napjainkban héberül Tel Tsafit, arabul Tell es-Safit névre hallgató lelőhelyen megtalálták az egyik filiszteus templom maradványait. (Az Askelón és Jeruzsálem között félúton fekvő Tel Tsafit/Gát az egyik legnagyobb kiterjedésű régészeti lelőhely a mai Izrael területén.)

A most felfedezett templomot és a hozzá tartozó rituális tárgyakat a régészek a Kr.

Az avokádó semleges ízének köszönhetően számtalan módon felhasználható, ezért kiélvezhetjük a jótékony hatásait. Nem csak tápláló, de még a bőrünk szépségének is jót tesz a fogyasztása!

Az avokádó rengeteg fontos vitamint tartalmaz, ezért a rendszeres fogyasztásával erősíthetjük az immunrendszerünket és pótolhatjuk szervezetünk vitamin szükségletét. Megtalálható benne az A-, B-, C-, E- vitamin is, ezen felül pedig magas a kálium, foszfor, vas, nátrium, illetve a kalcium tartalma is.

Madeira szigete mellett, Ilheu de Pontinha szigetén, a keresztes kori Szent József-erődben régészek 2009 nyarán rábukkantak egy díszes ládára, amely egyebek mellett egy kb. 10 cm hosszú vasszöget zárt magába.

A kutatók szerint a szög római kori, valószínűleg a Kr. u. 1–2. századból való.

Figyelembe véve, hogy a sziget erődje a Templomos Lovagoké volt, felmerült a lehetősége annak, hogy egy féltve őrzött ereklyéről van szó.

A mandulában sok a B1-vitamin, a folsav, a riboflavin (B2-vitamin), a B6, az E-vitamin, a P-vitamin és a foszfor.

Gazdag ásványi anyagokban: rengeteg káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort (441 mg!) tartalmaz. Vasat, mangánt, cinket és rezet is tartalmaz. A barna héj antioxidáns-tartalma védi meg a magbél olaját a légköri oxigéntől és megavasodástól.

Értékes volta miatt nem célszerű eltávolítani, ráadásul ízletes is.

 Tanulmányok szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri halálozást.

A Szentírást jó ideje hiteles történelmi forrásnak fogadják el a hívő és nem hívő régészek egyaránt. Ezt erősítik az elmúlt századokban előkerült leletek is.

Az elmúlt 200 évben az Ószövetség több évezredet felölelő eseményeit bizonyító leletek mellett rengeteg olyan is előkerült, melyek a bibliai kor mindennapjairól szólnak. Az ószövetségi zsidóság hányattatott történetének bibliai bizonyítékai mellett régészeti leletek is alátámasztják, hogy ami az Írásban le van írva, igaz.

Ezernyi betegség megelőzésére és kezelésére használhatjuk a fokhagymát. Nemrég kiderült, hogy rendszeres fogyasztásával a tüdőrák kialakulásának is elejét vehetjük.

Szerző:Futaki Balázs

A fokhagyma előnyös tulajdonságai már nagyon régóta ismertek. Legalább a Krisztus előtti 1500-as évekre nyúlnak vissza a fokhagymával mint indiai és kínai vérképző szerrel kapcsolatos feljegyzések. Hippokratész, a modern orvoslás atyja használta már rákellenes hatásai miatt, de Louis Pasteur is felismerte a fokhagyma antibakteriális hatását.

Izraeli régészek feltárták Jeruzsálem közelében egy ősi település maradványait, amely feltételezéseik szerint Dávid király bibliai városa lehetett, és amely az első bizonyíték arra, hogy valóban létezhetett az ókori zsidó birodalom.

Dávid, Izrael második királyának a történetét az Ószövetség ismerteti Sámuel próféta könyveiben. A Biblia szerint a Kr.e. X. században Dávid hatalmas birodalma Egyiptomtól az Eufráteszig terjedt, ám országának létezését semmiféle tárgyi bizonyíték sem támasztotta eddig alá - olvasható a CNN honlapján.

"Nagypapa és nagymama összevesztek valamin, s nagymama annyira dühbe gurult, hogy nem szólt többet nagypapához.

Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá.

Tehetett a nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.

Végül is nagypapa hozzáfogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban. Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:

– Mi az ördögöt keresel?

A bibliai Sámson létének első régészeti bizonyítéka lehet egy oroszlánnal viaskodó férfit ábrázoló pecsétnyomó, amely Izraelben került elő – olvasható a Daily Telegraph online kiadásában. Az izraeli régészek Jeruzsálem közelében, a Júdeai-hegyekben végzik Béth-Semes feltárását. A hajdani település a filiszteusok területének szélén volt, az Ószövetség szerint ez Sámson szülőhelye.

A mindössze 2,5 centiméter átmérőjű pecsétnyomó abból a rétegből került napvilágra, amely a időszámításunk előtti 11.

A karácsonnyal járó kellemes illatok, finom ételek, vagy akár a díszek is okozhatnak allergiás tüneteket.

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A megváltozott körülmények, a lakásba kerülő tárgyak, mint az illatosító, a gyertya, vagy az ünnepi csemegék, szokatlan tünetek okozói lehetnek. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket.

Óvatosan az illatosítókkal!

Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell közgazdász a XII. Harkányi Szabadegyetemen.

Élelmiszereink minőségének romlása nem új keletű jelenség.

Életünk minden percében illatok vesznek körül, el sem tudjuk képzelni, mennyi pozitív hatásuk van.

Ezeket a kellemes illatú anyagokat már a történelem előtti időkben is alkalmazták, bár kezdetben teljesen más céllal, mint ma, főleg vallási szertartások alkalmával. Akkoriban úgy gondolták, hogy az illatok kötik össze a földi létet és a magasabb létformákat.

Mára az illóolajok a gyógynövényekhez hasonlóan elterjedtek a mindennapokban. 

Változatos felhasználási módjaik és a különböző illatok kedvező hatásai rengeteg lehetőséget rejtenek.

Újabb felfedezésekről számolhattak be a Galileai-tó északkeleti csücskében kutató izraeli régészek, akik a Jézus tanítványai által használt utakat tártak fel. Betszaidát 1987-ben sikerült azonosítani, azóta több réteg gazdag leletanyaga került napvilágra.

Hivatásos régészek, diákok és önkéntesek végeznek feltárásokat Észak-Izraelben, a Galileai-tenger északkeleti partjaitól két kilométerre.

Mondd...? 

Mondd, van olyan, hogy bocsánat-raktár?

Mondd, miért van, hogy nekem nem jut,

mikor te az előbb kaptál?

Mondd, van olyan, hogy elfogy a bocsánat?

Mondd, mit kap akkor az, aki csak

ennyit kér magának?

És mondd, van a bocsánatnak ára?

Meg tudja fizetni, akinek nem telik ruhára

cipőre, kenyérre, ételre, italra,

-mondd, az ilyennek meg lesz-e bocsátva? 

És mondd, mennyi időre kapod, hogyha kéred?

A gigantikus özönvíz vagy vizözön (diluvium), bibliai történet, mely szerint Isten az emberiség bűnei miatt az egész földet vizzel elborította; az általános pusztulásból csak egyedül Noé menekül meg családjával.

Az özönvíz a leggyakoribb a legendák között. Gyakorlatilag minden ókori kultúrában létezik történet egy nagy áradásról, amelyet csak néhány ember élt túl egy nagy bárkában.

Ezt nem mondhatjuk el a többi katasztrófáról, mint a földrengések, tüzek, vulkanikus kitörések, betegségek, éhinségek vagy szárazságok.

A tudomány segített megfejteni egy Marco Polo korából származó biblia titkát. A 13. századi zsebkönyv 16,5 centi magas, 11 centi széles, 500 oldalas, mégsem vaskos: lapjai mindössze 80 mikron vastagok.

A milánói műszaki egyetem kutatói a biblia pergamenoldalain végeztek vizsgálatot, eredményeikről a Journal of Proteomics tudományos folyóiratban számoltak be.

A Marco Polónak tulajdonított bibliát az 1230-as évekre datálják. A történelmi egybeesésen túl a könyvet azért is kapcsolatba hozzák a velencei utazóval, mert a könyv Kínából érkezett Itáliába.