Az önuralom kifejlesztéséhez vezető első lépés az, hogy vállaljuk a felelősséget az önuralom hiányért. Ismerd meg a problémádat! A Jakab 1,14 azt mondja:

„Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.” Ez az igevers azt mondja, hogy olyan dolgokat teszünk, amiket szeretünk tenni! Ha tudom, hogy valami rossz nekem, akkor is megteszem, mert szeretem azt tenni. Akarom tenni. Ez egy belső vágy.

 

Gyakran megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni a problémánkat, vagy letagadjuk a létezését:„Milyen probléma?

„Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével." (Efezusi 6:14-15)

A Biblia szerint, ha békességgel fogadjuk a csatáinkat, és békességgel reagálunk az élet nehézségeire, akkor győzni fogunk. De hiszen ez egészen paradox. Hogyan nyerhetünk, ha nem harcolunk?

A férjem régebben mindig az őrületbe kergetett azzal, hogy egyszerűen nem volt hajlandó veszekedni velem.

"Arra utazott egy samáriai férfi is. Amikor meglátta az embert, megsajnálta őt."  

(Lukács 10:33)

 

Ahhoz, hogy valóban úgy szerethesd a felebarátodat, mint önmagadat, először észre kell venned a körülötted élők szükségleteit. Jézus megmutatta nekünk, hogy nem mindig könnyű észrevenni azok szenvedését, akik nem a mi csónakunkban eveznek. Azonban, ha ráeszmélünk a körülöttünk élők szükségleteire, a szeretet elkezd bennünk munkálkodni: „Arra utazott egy samáriai férfi is.

Élt valahol egy kicsi, hétköznapi szent, aki sok éve már igen boldog és megelégedett életet folytatott. Egy nap, amikor éppen a piszkos edényeket mosta el a kolostor konyháján, egy angyal jött hozzá és így szólt:

- Az Úr küldött engem, hogy megmondjam neked: itt az idő, hogy az örökkévalóságba költözzél.

- Hálásan köszönöm az Úristennek, hogy ennyire a gondomat viseli - válaszolt a szent -, ám látod, milyen halom mosatlan edény vár még rám. Nem szeretnék hálátlannak bizonyulni, de igen örülnék, ha a Mennyországba való menetelt kissé elhalaszthatnám.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.

Luk. 11,1. "És lőn amikor ő imátkozék egy helyen,minekutánna elvégezte,monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram taníts minket imátkozni,miképpen János is tanította az ő tanítványait."

  Az ima egy kulcs a hivő ember kezében mellyel megnyithatja a menny kincstárát. Irta egy gondokodó keresztény. Amikor a tanytványok látták Jézust imátkozni,

valami különös dologra figyeltek föl. Olyan közvetlen,olyan bizalommal imátkozott mennyei Atyjához, hogy megkérték ,hogy tanítsa meg őket igy imátkozni.

Egy cipész mester azt álmodta, hogy a következő napon Jézus fog a háza előtt elhaladni.

Boldogan ébredt föl, és el sem aludt újra. Bizonyos volt, hogy álma teljesül, és megláthatja az Urat.

 

Korán fölkelt tehát, és rendet teremtett műhelyében. Magára öltötte ünnepi ruháját, és így várt az Úr jövetelére. Hogy jobban kilásson az utcára, az ablak elé helyezte a széket, és miközben dolgozott, minden járókelőt alaposan szemügyre vett.

Jöttek-mentek az emberek, de az Úr Jézus csak nem akart megjelenni.

 Jelenések. 4, 2-3.

Ha az Isten dicsőségét látni kívánó ember, komolyan veszi Isten szavát és hit által, belemélyed a Biblia olvasásába, akkor egyre csodálatosabb dolgok tárulnak fel előtte, Isten láthatatlan örök világából. De mind az, ami abból láthatatlan, és ami abból, most látható, csak árnyékképe, Isten láthatatlan világának! Melynek csodálatosan szép, és kimeríthetetlen a gazdagsága. De annak megértéséhez, egy emberöltő is kevés!

 

Az ember: olyan alkotása Istennek, aki mindent szeretne tudni, azt is, ami szemmel látható, és azt is, ami most még láthatatlan, számára.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ÚR legyen előtted, hogy a jó utat mutassa néked. 

 

 

Az ÚR legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen a veszedelmektől.

Az ÚR legyen mögötted, hogy megvédjen a gonosz cselvetéstől. 

Az ÚR legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel. 

Az ÚR legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.

 

Az ÚR legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rádrontanak. 

Az ÚR legyen fölötted, hogy megáldjon téged!

Éjszaka volt. Az ember a kunyhójában aludt, mikor hirtelen fény töltötte be a szobát és megjelent Isten. Az Úr azt mondta neki, hogy el kell végeznie egy feladatot, és odavezette egy hatalmas sziklához, ami a kunyhóval szemközt volt.

Az Úr elmagyarázta az embernek, hogy a hatalmas sziklát teljes erejéből kell tolnia. Így hát az ember ezt tette nap mint nap.

Több éven keresztül reggeltől estig küszködött a kővel, nekifeszült a hátával, a vállával a nagy szikla hideg felszínének, és teljes erejéből nyomta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jézus így válaszolt nekik: "Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia. Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz. Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt. Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az ÚR pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt. 

Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is.

 

 

A szeretetet szét kell osztani az emberek között - hogy el ne fogyjon.

 

 

 

Azért teszel félre egy maroknyi kovászt, hogy kenyeret kelessz és süss belőle, s azzal egész háznéped jóllakassad.

 

 

 

Ha nem őrzöl meg egy kevés kovászt utoljára dagasztott kenyeredből, tékozlásod bélyeget éget homlokodra, és sorra elhagynak híveid. utolsó falás kenyered akár tűzbe is vetheted; ha kovász ég el, éhenvész házőrző kutyád is.

 

 

Ha nem adsz - vagy nem kérsz cserébe kovászodért - kovászt, s a szomszédod is így tesz, egész országok elnéptelenednek. (Persze, a kovász se mindent keleszt meg, ha sárba gyúrod, abból nem kenyér lesz: nem osztja szét s nem őrzi meg magát.)

 

 

A szeretetet szét kell osztani, mert természete szerint oszthatatlan; mikor már másnak nem jut, magadnak sem marad belőle.

 

 

 

Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére. Hiszen Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogyan meg van írva: "A te gyalázóid gyalázásai énreám hullottak." Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.

NEM AZ A FONTOS, HOGY....

 - boldogok legyünk, hanem hogy másokat boldoggá tegyünk;

- minket szeressenek, hanem hogy mi szeressünk másokat és áldássá legyünk számukra;

- élvezzük az életet, hanem hogy másoknak adjuk magunkat;

- mi érvényesüljünk, hanem hogy önmagunkat megtagadjuk;

- megtaláljuk életünket, hanem hogy önnmagunkat megtagadjuk;

- megtaláljuk életünket, hanem hogy elveszítsük azt;

- Isten teljesítse a mi akaratunkat, hanem hogy mi teljesítsük az ő akaratát;

- sokáig éljünk, hanem hogy életünk megtalálja igazi tartalmát;

- mit gondolnak és mondanak az emberek rólunk, hanem az, hogy milyenek vagyunk Isten előtt;

- mik vagyunk, hanem az, hogy milyenek vagyunk;

- sok mindent tudjunk, hanem az, hogy amit tudunk, azt cselekedetekre váltsuk át;

- a szenvedést kikerüljük, hanem az, hogy a szenvedés elérje bennünk célját.

 

 

 

 

 

 

 

Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt." Fülöp így szólt hozzá: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!" Jézus erre ezt mondta: "Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp?

" Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!"  (2.Mózes 14,14)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyik beszélgetés alkalmával a téma a túlvilági élet két lehetőségéről szólt: a mennyországról és a pokolról.

 

Elhangzott az elgondolkodtató kérdés: "Közülünk vajon ki hova jut?"

 

A résztvevők közül valaki azt mondta: "Az Isten és a lelkészem dolga az, hogy én hova jutok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel is megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjéről. Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk. Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király az agági Hámánt, Hammedátá fiát, és feljebb tétette a székét a körülötte levő összes vezető emberénél. A király összes udvari emberei, akik a királyi udvarban voltak, térdet hajtottak és leborultak Hámán előtt, mert így parancsolta a király. Mordokaj azonban nem hajtott térdet, és nem borult le. Ezért a király udvari emberei, akik a királyi udvarban voltak, megkérdezték Mordokajt: Miért szeged meg a király parancsát?

 Róma. 1, 7.

Kegyelem: egyetlen szó csupán, mégis olyan óriási értéket hordoz, melynek nagyságát, kifejezni is alig lehet. De miről is van szó? Arról, hogy a bűnbeesett emberiség, - kegyelemből – felmentést kap, bűnei miatt, a rá váró halálos ítélet alól!

 

Ámde ez a felmentő kegyelem, nem jelenti azt, hogy az elkövetett bűn, nem nyeri el, méltó büntetését? A bűnös nép, halálosan vétkezett, az igazságos, bűnt gyűlölő Isten ellen! Ezért, elkövetett bűnei miatt, halállal kell lakolnia!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó - mert az önmérséklet nyugalmat ad.

 

 

Ezer hiábavaló oldalnál többet ér egyetlen sor - mert a bölcsesség nyugalmat ad.

 

 

Ezer hosszú versnél többet ér egyetlen dal - mert a szépség nyugalmat ad.

 

 

Ezer cikázó gondolatnál többet ér egyetlen szép gondolat - mert a lelki béke nyugalmat ad.

Élesen hasit az iskolacsengő a hóhullásba. Az irodában kikeresem a IV B. osztály naplóját és sietve indulok az osztály felé. A gyermekek a szokásos köszönéssel fogadnak. Szemükön még ott csillog a szünet friss öröme. Olvasás óra van, bejelentem az olvasásra kerülő mű címét, majd egy pár szót szólok az íróról és lassan olvasni kezdek.

 

 

Egyszerű, kis mulatságos, iskolás történetnek tűnik az egész, az első sorok után. A gyermekekkel együtt élvezem én is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon." Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte.

"Ti vagytok a világ világossága." 

( Máté 5 : 14 )

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kicsi gyerekek gyakran félnek, ha sötét van. Ha le kell menni mondjuk a pincébe szenet felhozni, kis lámpát vagy gyertyát kell vinni, hogy lássunk.

 

 

Milyen jó, mikor a vödör szénnel, vagy mással ismét világosságra érünk fel. Mindnyájan örülünk, ha körülöttünk világosság van.

 

 

Egy gyertya csak kis fényt ad, mennyire örülünk azonban, ha sötétben nekünk világit.

Amikor az öregasszony egy dolgos, de egyszerű élet végén meghalt,

rögtön ott volt a hosszú sorban és nyugodtan haladt ő is a legfőbb

Bíró felé. Amint a célhoz közeledett, egyre inkább tisztán hallotta az

Úr szavait.

Az egyikhez így szólt:

- segítségemre siettél, amikor az autósztrádán megsebesültem és bevittél egy kórházba, gyere be a Paradicsomba!

Egy másiknak pedig ezt mondotta:

- Te uzsora kamat nélkül kölcsönöztél

egy szegény özvegynek, ezt is nekem tetted, gyere be Te is.

Szorgalom. Munka. Pihenés. Kikapcsolódás. Mindennapjaink részei ezek a fogalmak. A következő történet segítségünkre lehet egy kis elmélyülésben e témakörben:

A fiatal sólyom elmondta anyjának, hogy komoly tervei vannak.

- Mik a terveid? - kérdezte az anyja.

- Be akarom repülni az egész világot, el akarok olyan helyre jutni, ahol még a madár sem járt.

- Jól van, tanulj csak szorgalmasan!

Attól fogva a fiatal sólyom megszakítás nélkül gyakorolta a repülést.

 „Tudom, kinek hittem” (2Tim 1,12) 

 

Hinni, tudni, vele lenni! A világ legnagyobb kincséből sem lenne semmi hasznunk, ha arról nem tudnánk. De ha tudomást is szereznénk arról, akkor is csak akkor érne valamit, ha fel is használnánk. Isten AKI van! Vele tölteni életünk minden napját, mert egyedül nem megy. Ez Bandi bácsi üzenete ebben az írásban. 

 

„Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; de akik az Úrban bíznak, erejűk megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el.” (Ézs 40, 30-31) 

 

Egyszer Tahiban tölthettem egy hetet gyülekezetünk 40-50 tagjával, ifjakkal és idősebbekkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“Mindenből kettőt tartsunk kéznél, ami az élethez kell.

Ekkor az életünk is kétszer annyit fog érni.

Két mosolyunk, két kedves szavunk legyen egy helyett.

Megkettőzött szeretet, türelem, jóindulat – az élet mindennapos kellékei.

A jóból, a kellemesből tartalékunk legyen, hisz kétszeresen kell azt osztogatnunk.

 

A természet bölcsen gondoskodott az egyről: társat rendelt mellé, hogy törékenységétől megóvja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek.

1. Isten nem fárad el. 

Ézsaiás 40:28

2. Isten nem szeg ígéretet. 

Zsoltárok 89:34

3. Isten nem veszít.

2 Korintus 2:14

4. Isten nem feledkezik el rólad.

Zsolt.139:17-18

5. Nem tud nem szeretni téged. 

Jeremiás 31:3

6. Nem emlékszik meg vétkeidre!.

Ézsaiás 43:25

7. Isten nem lehet istentelen. 

Ézsaiás 6:3

 

 

 

 

Szép reményekkel indulunk, majd azon vesszük észre magunkat, hogy tényleg olyanok vagyunk, mint gyerekkorunk felnőttjei, akik meglehetősen türelmetlen hangon azt hajtogatták, hogy „ezerszer mondtam, hogy vedd fel a pulcsid, tedd el a játékaidat, és edd meg a borsófőzeléket”.

 

Engem fáraszt a folyamatos szájtépés, a gyerekemet pedig nem hatja meg a könyörgés. Lehetne még veszekedni és akaratot akaratnak feszíteni, hogy a helyére kerüljön a játék, hogy felhúzza a zokniját, vagy megkóstolja a citromos joghurtot, amit éppen utálni menő az ovis csoportban, de a veszekedés is fáraszt, és amúgy is túl rövidnek találom hozzá az életet.

Tiszta téli idő volt, amikor Klári és Piroska megpillantották a drágakövet. A játékon egy kicsit összevesztek, ami testvéreknél nem megy nagy eseményszámba, és Piroska az ablakhoz ment duzzogni. Akkor vonta magára tekintetét a drágakő.

Valami pirosat látott a kerítés kőpárkányán csillogni.

Lépett egyet hátrafelé, akkor meg már zöld színben ragyogott. Ha közeledett az ablakhoz, aranyossárga lett. Mi lehet az? Szólni kellene Klárinak, de összevesztek. És Klári kezdte.

 

 

Álmatlanul forgolódsz, hasogató fejfájás kínoz, vérnyomásod az egekbe szökik? Lehet, frontérzékeny vagy...

 

 

Felesleges meghallgatnod az időjárás-jelentést, hiszen kellemetlen tüneteid előre jelzik a közeledő frontot. Barátkozz meg a természetes gyógymódokkal, és élvezd panaszmentesen a napfény és a friss záporok váltakozását!

 

A nyári hőséget csillapító szelet, a tavasszal beköszöntő enyhülést örömmel is fogadhatnád. Mégis szorongva várod, mert szervezeted tiltakozik az időjárás változásai ellen.

 

 

Sajnos nemcsak testileg tudunk megsebesülni, hanem lelkileg is. Ami sokszor sokkal rosszabb, mint a testi fájdalom.

 

Ha fáj a lábunk, akkor csak bicegünk, de attól a kezünket, és más egyéb testrészeinket gond nélkül tudjuk használni. De amikor lelkileg megsérülünk, akkor az kihathat mindenre. Depresszióba süllyedünk, nem eszünk, nem akarunk találkozni senkivel, és végül uralmat vesz rajtunk az önsajnálat, keserűség, harag és a bánat. Sokakat barát, családtag, szeretett személy, keresztény testvér sebzett meg, pedig az ember azt hinné, hogy akit magához közel enged, attól nem várhat bántást és fájdalmat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

 

Mt 28,16-20.

A New York Times-ban nemrég megjelent egy cikk arról, hogy a tudósok nem biztosak abban, hogy az agy tornáztatására használt számítógépes játékok valóban hasznosak lennének.

Az elmélet szerint egy székben ülve, egy két dimenziós monitoron követve az eseményeket képtelenség, hogy teljesen megmozgasd az agyadat.

Noha ezek a gyakorlatok segíthetnek, ha valóban szeretnél gyorsabb gondolkodású lenni, vagy egyszerűen csak megőriznéd a szellemi frissességedet, akkor nem csak a monitor előtt ülve, hanem a mindennapokban is ennek megfelelően kell viselkedned.

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.

(2 Korinthus4:7)

Isten cserépedényeken, vagy ahogyan mondani szoktam, repedezett edényeken keresztül munkálkodik.

Ez azt jelenti, hogy vannak hibáink, és amikor az emberek ránk néznek és valami nagyszerű dolgot látnak, akkor bizonyosságuk van afelől, hogy amit látnak az Isten munkája, nem pedig a miénk. Hiszem, hogy akik engem ismernek, minden kétség nélkül felismerik, hogy amit teszek, azt biztosan Isten munkálja ki bennem és rajtam keresztül.

Közzétette Rázc Margit

 

Róma. 8, 32.

 

Az ajándékozás, az ajándékozónak örömszerző cselekedete, az ajándékozottnak pedig örömöt jelentő ajándék.

Nos, így van ez, testi vonatkozásban, de másként van, lelki vonatkozásban. Melyben az embert megalkotó Isten, az ajándékozó! Aki már a világ teremtése előtt tudta, hogy az ártatlan és bűntelen ember, a Sátán félrevezetése folytán, vétkezni fog, mégpedig halálosan!

 

Ezért, a bűnbeesett embert, valamilyen módon ki kellett szabadítani, a Sátán és a halál hatalma alól!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de amikor azok elmúltak, megéhezett. Ekkor az ördög így szólt hozzá: "Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré." Jézus így válaszolt neki: "Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember." Ezután felvitte az ördög, megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát, és ezt mondta neki: "Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Van valami vonzó a „bűntudat nélkül" kifejezésben. A fogyókúrák megengedik, hogy egy héten egyszer csalónapot tarts, azaz bűntudat nélkül ehess, amit akarsz. Az internet tele van receptekkel, amik bűntudat nélkül fogyasztható nassolnivalókat és desszerteket kínálnak.

Nagyon tetszik nekünk a bűntudat nélküliség gondolata még ha az csak egy pillanatig is tart.

Hadd osszak meg veled egy jó hírt: hívőként Krisztusban, bűntudat nélküli életed lehet.

 

„De ő ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem,  mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”  Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.” (2Korinthus 12:9)

Áldott lehetőség az írott szó, mert befolyása olyan messze ható, hogy fel sem fogjuk. Pál írásaiért azért is vagyok hálás, mert intelligensen őszinte és amikor magáról beszél, akkor is Istent dicsőíti.

A főiskola első napján a professzorunk bemutatta magát, majd megkért minket, hogy mutatkozzunk be valakinek, akit eddig nem ismertünk. Felálltam, körülnéztem, amikor valaki enyhén megérintette a vállam. Hátrafordultam, és egy ráncos, öreg hölgy nézett rám mosolyogva, beragyogva ezzel az egész osztályt. Így szólt: - Szia jóképű. A nevem Rose. 87 éves vagyok. Megölelhetlek?

Nevettem, és lelkesen válaszoltam:

- Még szép, hogy meg!

Erre ő barátságosan megszorongatott.

Közzétette Rácz  Margit

 

 II. Mózes. 14, 31. 1s 15, 21.

 

Isten, Szentlelke által, csodálatos módon íratta le számunkra a Bibliában: az Ó és az Új Szövetséget. Miért volt fontos, az Ó szövetség? Mert előképe volt az Újszövetségnek.

Ami az Ó Szövetségben csak burkolt formában volt olvasható, az, az Új szövetségben, sokkal érthetőbben, teljesedett ki. Az Ó Szövetség eseményei mind, előképei voltak az Újnak!

Ilyen volt a választott nép kivonulása is, az Egyiptomi rabszolgaságból.

Márczius 11-ikén délután három órakor Nagy-Csürön voltunk.

 

Puchner szaladhatott, amint csak tudott, nem ért már utól minket. Pedig ugyancsak szeretett volna Szebenben teremni, hogy megvédelmezze, mert jól tudta: ha Szeben elesik - Erdélyországban Bem az úr.

 

Pocsék, gyalázatos idő volt. A szegény bakák majd kidültek, úgy elfárasztotta őket az iszonyú út. Soknak a sártól és csataktól nem is volt emberi formája. Utközben alig kaptak valami falni valót, mert az oláh és szász-falvak lakóit csak puskatusával lehetett kényszeríteni, hogy pénzért legalább kenyeret adjon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk "áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként."

 

Ef 5,1-2.

 

BÖJT MÁSODIK VASÁRNAPJA

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta. (Jn 3,16)

Amikor egyik este öt rokonunk eljött hozzánk egy családi vacsorára, észrevettem, hogy nincs elég étel, hogy mindenkinek jusson.

 

 

Puchner generális Gyulafehérvárra vonult vissza. Bizonyára szépen rendezkedett már, hogy méltóképpen fogadjon minket. Nem is képzelte hogy Bem más felé vegye az útját - mint Szebennek.

 

Mi is azt hittük, de Bem apó egyebet gondolt.

 

Kiadta a parancsot, hogy Maros-Vásárhely felé induljunk. Szász-Sebesnél láttuk messziről az osztrákokat, hadd üljetek szépen, s várjatok - gondoltuk magunkban - most egyéb dolgunk van, mint veletek össze csapni.

 

A gyulafehérvári őrséget is láttuk, az is látott minket, de nem rontott ki, hogy útunkba álljon.

 

 

1848 tavaszán, az akkor még csupán százezer lakosú Pesten, a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. Itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. 

Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot.

Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." Ők ezt kérdezték tőle: "Ábrahám utódai vagyunk, és soha nem voltunk szolgái senkinek: hogyan mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?" Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája.

 

Köszönöm Neked, Uram, a mozgás örömét…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kezemet, amelyet imára kulcsolhatok. Amellyel dolgozhatok, amelyet mások felé nyújthatok, amellyel simogathatok.

Cirógatásra teremtődött. Add, hogy sose emeljem ütésre.

 

 

Köszönöm Neked az agyamat, amelyből gondolatok kelnek szárnyra. Add, hogy termékenyek legyenek a gondolataim és sohase gondoljak rosszat.

 

 

Köszönöm Neked a szememet, amely lefényképezi a láthatót. Add, hogy kevés rosszat lásson.

 

 

Köszönöm Neked a lábamat, amely előre visz. Add, hogy igaz úton járjak vele.

 

 

 

Köszönöm Neked a karomat, amely ölelni képes. Add, hogy mindig erős támasza legyen annak, aki rámszorul.

 

 

 

Köszönöm Neked az ajkamat, amely szóvá formálja a gondolatot. Add, hogy igazat szóljon.

 

 

 

Köszönöm Neked a szívemet, mely motorja az életnek és a szeretetnek. Add, hogy az egész emberiségével egy ritmusban dobogjon.

 

 

 

Köszönöm Neked, hogy belém lehelted a lelkedet. Add, hogy tisztán megőrizzem. Köszönöm Neked, Uram, hogy embernek születtem.

 

(Kunitzer Szonja: KÖSZÖNÖM c.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön: adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által; hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig.

 

 

- Bibliai elbeszélés –

 

            Gondoljátok kedves olvasóim, mintha a templomba volnátok és ott beszélném néktek ezt a szép történetet. Üljetek körbe s aki közületek a legjobban tud olvasni, vegye kezébe a legszentebb könyvet a bibliát és olvassa fel hangosan a királyok második könyvének a negyedik részét. Ugy-é, hogy szép történet ez? Egy kegyes asszony van itt leírva, ki azon szerencsébe részesült, hogy korsójából az olaj soha ki nem fogyott.

 

 

Ezer és Egy....

Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó - mert az önmérséklet nyugalmat ad.

Ezer hiábavaló oldalnál többet ér egyetlen sor - mert a bölcsesség nyugalmat ad.

 

 

Ezer hosszú versnél többet ér egyetlen dal - mert a szépség nyugalmat ad.

 

Ezer cikázó gondolatnál többet ér egyetlen szép gondolat - mert a lelki béke nyugalmat ad.

 

Ezer dicső harcosnál többet ér az az egy, amelyik képes legyőzni önmagát - mert az önuralom nyugalmat ad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved, 

mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked! 

A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára! 

Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél. 

Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 

Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.

 

 

 

"Félreértettek netán - ne bánkódj emiatt, hiszen nem kell, és nem is szabad mindig igazságot tenni.

 

 

Az igazság az emberi élet legkínzóbb érzése,,mert mindenkinek mást jelent.

 

 

Az igazság, miként a tűz, perzseli, égeti szíved - azt akarod kimondani, amit mások hallani nem akarnak; és azt hallanád legszívesebben, amit képtelenek kimondani.

 

 

Ki vagy te, hogy többet képzelsz az emberről, mint amire képes?

 

 

Aki hallgatásra született, annak hallgatnia kell; aki beszédre, annak szólnia.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Macedónia gyülekezeteinek adott. Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek.

Idén, Petőfi Sándor fehéregyházi eltűnésének 165. és hamvai szibériai megtalálásának 25. évében a Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt tartja Március 15-i ünnepi megemlékezését, amelynek középpontjában maga Petőfi Sándor áll majd. A rendezvény címét egy Petőfi-sor alkotja:

„Az idő igaz, 
S eldönti, ami nem az.”

A rendezvény fő szónoka Fuksz Sándor, az MVSZ elnökhelyettese, a Petőfi Sándor Bizottság koordinátora lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs népszerűbb téma a tévében és a filmekben a szerelemnél. A szappanoperák tele vannak "halálos szerelmekkel".

A legnépszerűbb dalok is azzal bombáznak minket, hogy: csak a szerelem számít. A Family Life című folyóiratban Paul Popenoe így írja le azt, amit a legtöbben a romantikus szerelemről gondolnak: A szerelem titokzatos látogató, ami a semmiből jön, és nem enged el – akárcsak a kanyaró...

Sokat megtudhatunk egy személyről, az alapján, hogy milyen hatást gyakorol másokra. Milyen körülötte lenni? Milyen szájízzel távozol a társaságából? Olyasvalaki az illető, akit elvinnél magaddal egy hosszú autóútra?

Figyeljük meg, hogy érzik magukat az emberek Jézus közelében:

„Az egyik farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá. Letelepedtek az asztalhoz. Volt abban a városban egy asszony, akiről mindenki tudta, hogy bűnös életmódot folytat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! 

Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok. 

Még a mezei vadak is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és a struccok is, mert vizet fakasztok a pusztában és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek, 

a népnek, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyszer egy férfinél betelt a pohár, térde borult a szobájában és így imádkozott Jézushoz:

 

 

 

 

„Nem bírom tovább! A keresztem túl nehéz, Uram, elfáradtam! Kérlek, hadd tegyem le és kaphassak egy másikat.”

 

 

„Rendben van gyermekem!” –

 

 

válaszolta Jézus és levette róla a keresztet. Ezután, Jézus elvitte egy nagy helyiségbe a férfit, hogy választhasson egy másik keresztet.

 

 

 

 

Menet közben a sokaság minden oldalról szorongatta. Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt és minden vagyonát az orvosokra költötte, de senki sem tudta meggyógyítani, odament, hozzáférkőzve megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása. Jézus ekkor ezt kérdezte: "Ki érintett engem?" Amikor mindnyájan tagadták, Péter így válaszolt: "Mester, a sokaság szorongat és tolong körülötted!" De Jézus ezt mondta: "Valaki érintett engem, mert észrevettem, hogy erő áradt ki belőlem." Mikor az asszony látta, hogy nem maradhat észrevétlen, remegve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész nép előtt, hogy miért érintette meg őt, és hogy miként gyógyult meg azonnal.

 

Langyos keresztyénség: Jelenések. 3, 15-16.

 

A keresztyénség egyik nagy betegsége, a langymelegség. Nagyon sok a langyos keresztyén, sem hideg, sem forró. Ez a viselkedés pedig, középúthoz hasonló. Mely egy kerítés, és annak egyik oldalán hideg, mások oldalán, forró keresztyének élnek. Azt pedig mindenki tudhatja, hogy kerítésre, a törvény: soha nem ad építési engedélyt. Valóságban pedig nincs is középút. Mivel pedig a langyosság: a hideggel keveredik, a vallásosak, a hitetlenekkel, ezért, Isten szemében nem jók, semmire.

 

 

 

 

 

A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is. Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől.

Íme egy megfogalmazás a több mint 100 évvel ezelőtti keresztény női ideálról, zengzetes, még a Károly fordításhoz szokott fülnek is szokatlanul archaikus, mégis élvezetes stílusban. 

 

Részlet: 

 

És íme, e szóval, szinte észrevétlenül, meghatároztam a nő hivatását: élni másokért, a mások boldogságában keresni a magáét. 

 

Szinte papi hivatás az övé is, a pap kötelességeivel, csodálatraméltó magasságban, hova a teremtő Isten kívánta őt helyezni alkotásában. 

 

Élni másokért s a mások boldogságában keresni a magáét!

 

 

 

 

 

 

 

Jézus tehát így szólt hozzájuk: "Bizony, bizony, mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja. Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.

A nagyváradi gyermekvédelmi központunk gyerekei a felnőtteknek írtak egy tizparancsolatot és Bartos Csilla a ház vezetője elküldte nekem is!! Szeretettel megosztom, döbbenjünk rá, hogy nem csak nekünk vannak elvárásaink a gyermekekkel szemben, hanem ők is sok sok mindent elvárnak tőlünk szülőktől, nevelőktől. Szeretettel, Csaba t. 

 

1.Ne ígérjen olyan dolgokat, amit nem tart be!

2.Ne bántsd meg társadat, ha ő nem ártott neked!

3.Társadat csak a jóra tanítsd!

Meg is fog hallgatni Istenem" (Mik 7,7).

 

 

A barátok hűtlenné válhatnak, de Isten nem fordul el a megváltottaktól, sőt meghallgatja minden kérésüket. Azt mondja a próféta: Még asszonyod előtt is, akit magadhoz ölelsz, vigyázz, hogy mit mondasz! Mert... az embernek saját háza népe is ellensége" (7,5-6). Ez nagyon keserves állapot, de Isten még ilyen esetben is hűséges (barát) marad, és elmondhatjuk neki minden bánatunkat.

 

 

Bölcsességünk abban van, hogy az Úrra nézünk és nem civódunk az emberekkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ime, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött!

Illés pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! (1 Királyok19:4)

Azok, akik folyton az emberek tetszését keresik, előbb vagy utóbb kiégnek. Számukra mindig fennáll a veszélye annak, hogy túl sokat vállalnak. Annyira meg akarnak felelni másoknak, hogy mindent megtesznek, amit elvárnak tőlük, sőt még azon felül is.

Az is előfordul, hogy azért mondanak igent valamire, mert egyszerűen nem tudnak nemet mondani, és nem azért mert meggyőződésük, hogy Isten akaratában járnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.

 

 

 

 

 

 

 

Egy kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem.

 

 

Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, és nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat.

 

 

Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

 

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

 

Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.

 

Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor pedig ezt az egyik vendég meghallotta, így szólt Jézushoz: "Boldog az, aki Isten országának vendége." Ő pedig a következőképpen válaszolt: "Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van. De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek.

 

 

 

 

 

Testvérem, Te Isten szép ajándéka, egy titkokat rejtő csoda vagy!

 

Nap mint nap oly sokan borulnak térdre, hogy Istenhez forduljanak gondjaikban, választ kapjanak gyötrő kérdéseikre, orvosságot bajaikra, fájdalmaikra. Keresik az emberek a különféle betegségek, a rák elleni orvosságot, a választ a társadalmunkat feszegető kérdésekre, a kiutat az értelmetlen háborúkból, katasztrófákból.

Kérnek Istentől lelkesítő, erőt adó, szép verseket, irodalmi műalkotásokat, melyek szárnyalásra ösztönöznék a fiatalokat.

A morzsa is kenyér.

Légy több, mint aminek látszol.

Isten árnyéka átjárja a természetet.

A hit megfutamítja a félelmet.

Az idő: drága szövet - szépen hímezd ki!

A szenvedés: a hűség árnyéka.

Légy napóra: csak a derűs órákat mutasd!

A tiszta arany nem fél az olvasztókemencétől.

A hit kikötője: Isten hűsége.

Ha vizet iszol, gondolj a forrásra!

Ahol éj van, csillag is van.

Minden tengerben van gyöngy.

A türelem: az öröm kulcsa.

Ha rossz a kilátás, nézz fölfelé!

 

Egy barátomra vártam az Oregon állambeli portlandi repülőtéren,amikor olyan életre szóló élményben volt részem, amilyet általában csak mások elmeséléséből ismer az ember - váratlanul ért egy óvatlan pillanatban. Mindössze fél méterre tőlem zajlott...

 

 

A nyakamat nyújtogatva kerestem a barátomat a kifelé áramló utasok között,amikor észrevettem egy felém tartó férfit két könnyű kézitáskával. Éppen mellettem állt meg, hogy köszöntse a családját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna, de nem volt rá alkalmatok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így szólt hozzám az ÚR igéje: 

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek. 

De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, URam! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok! Az ÚR azonban ezt mondta nekem: 

Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! 

Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek!

„Mert maga Isten az, aki végzi a munkáját bennetek, és segít, hogy ti is azt akarjátok tenni, ami neki örömet szerez. Ő ad hozzá erőt is, hogy képesek legyetek megtenni, amit kell." (Filippi 2:13)

Már vagy húsz éve élünk Coloradoban, de még mindig nem tanultam meg snowboardozni. Próbálkoztam vele, de nehéznek, veszélyesnek és macerásnak találtam. Úgy éreztem magam, mint kutya a görkorcsolyán. Nem sok örömet találtam benne. Feszült voltam és féltem. A problémám ez volt: nem tudtam rászánni magam, hogy előrehajoljak.

 I. Mózes 2, 16 – 17.

 

Isten Igéje a Bibliában, első lapjától az utolsóig, a jóról és a gonoszról, tudósít bennünket. De Isten: a kettő közé, éles határvonalat húzott. És mielőtt az ember, megtette volna az első lépést, a tiltott fa felé, Isten, előre figyelmeztette az embert, hogy a vonal átlépése, halálos!

Isten figyelmeztetését, így olvassuk az I. Mózes. 2, 16 és 17. versében:

„A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásnak fájáról, arról ne egyél: Mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz”

 

A Bibliában a jó, az életet, a gonosz a halált jelképezi.

 

 

 

 

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!

 

Isten, állatok által is, menthet lelkeket: I. Király. 17, 3-4.

 

Ebben a látható világban, Isten hatalma és uralma, mindenre kiterjed, emberre, állatra, egyaránt. Ő mindennel, szabadon rendelkezik. Mindent szolgálatába állíthat, földön és égen, egyaránt. Ebben: az a csodálatos, hogy mindezt, a saját képmására alkotott ember érdekében és javára teszi. Ebben a bizonyságtételben is azt szeretném kidomborítani, hogy Isten, hogyan veszi igénybe, még az állatokat is, veszélybe jutott emberek megmentése érdekében! Nagyon szép példát találunk erre, a Királyok első könyvének 17-ik fejezetében, a 3 – 4 versben, így olvashatjuk ezt az eseményt, amikor Izráelben, három és félévig, szárazság volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; 

mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 

és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. 

Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az ÚR dicsőségét, Istenünk méltóságát. 

Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! 

Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek!