Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az évfolyamnak, majd megkérdi a hallgatókat:

"Ki szeretné ezt a bankjegyet?" Minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak:

"Továbbra is szeretnétek?" a kezek ismét az égbe emelkednek. A professzor eldobja a gyűrött bankjegyet, majd ráugrik és eltapossa, ezután újból megkérdi:

"Még mindig akarjátok a pénzt?" A hallgatók újból jelentkeznek egytől egyig. A professzor ekkor így szól: Kedves hallgatóim, ma tanultatok egy nagyon fontos leckét az élettől: Habár ezt a 10.000 Forintot összegyűrtem, rátapostam és eldobtam, de továbbra is szeretnétek, ha a tiétek lenne, mert a bankjegy értéke nem változott, még most is 10.000 Forintot ér!

A gyerekek vakációja elkezdődött, a szülők a nyaralást tervezgetik. Sokan távoli, egzotikus helyekre vágynak, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Háromszék maga is kisebb turistaparadicsom lehet, minden szegletét, üdülési, kikapcsolódási lehetőségét még az itt élők sem mind ismerik. 

Pedig van, hová menni, van, hol eltölteni a szabad időt a megyehatáron belül is. Összeállításunkban ezekre a lehetőségekre próbáljuk felhívni a figyelmet, Orbaiszékre és Felső-Háromszékre összpontosítva.

Ha a vakságra gondolok, végtelen szomorúságot érzek, a legnagyobb csapás, ezt gondolom róla.

Ha kihunynak a fények, és eltűnnek a formák, a színek, a világ szürke köddé válik, csak a hangok és az érzékek mutatnak utat a sötétségben. Az egykor látó, örökre őrzi emlékeiben, mint féltett kincset, a fény ajándékait, a színeket, melyek többet jelentenek, mint a festő palettája

Ebben az időszakban leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz.

Pedig a gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt, hiszen az ilyen típusú gyógyszerek UV sugárzás hatására szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt.

A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett fototoxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken.

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet. 

Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek, hogy kenyeret termeljen a földből, 

és bort, ami felvidítja az ember szívét, és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál, a kenyér pedig erősíti az ember szívét. 

Jóllaknak az ÚR fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett, 

ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik. 

A magas hegyeken a zergék, a sziklákon a mormoták találnak búvóhelyet. 

Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját. 

Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz, amikor nyüzsög az erdő mindenféle vadja, 

az oroszlánok zsákmányért ordítanak, sürgetve Istentől eledelüket. 

Ha felragyog a nap, visszahúzódnak, és tanyáikon heverésznek. 

Az ember munkába indul, és dolgozik egészen estig.

Két testvér a rizsföldjén dolgozgatott. Földjeik egy domb közepén, másokénál feljebb terültek el. Nyáron, a nagy forróság idején a két testvér egész nap mást sem tett, csak vizet hordott a földjére, este pedig lefeküdtek aludni. Egyik éjszaka, amikor éppen aludtak, valaki lyukat fúrt a testvérek földjét körülvevő öntözőcsatornába, és lefolyatta a vizet a saját rizsföldjére. Másnap a két testvér észrevette ugyan, hogy mi történt, de nem szóltak egy szót sem.

„...és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid.”

Jelenések könyve 15:3-4

Mindenki a saját szólamát, a saját történetét énekli, de már nincsen bábeli zűrzavar, végre értjük egymás nyelvét.

Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt. Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát."

Mk 12,41-44.

Szent László király éppen az oroszokkal csatázott, üldözve őket kies tájra jutott, ahol több napi járásra se embert se állatot nem találtak a magyarok .

Amikor a  király látta, hogy a pusztaságon éheznek a katonái, elvonult egy félre eső helyre, térdre esett és úgy könyörgött az Úristenhez. Az Úr meghallgatta a szavát, s amikor Szent László felemelkedett rögtön csoda történt.

George, John, Robert, Harold és Edward Panzer egy családba születtek, mégis különböző családoknál nőttek fel. Történt mindez az 1920-as évek Amerikájában, a nagy gazdasági válság előtti években, amikor gyermekek ezrei kerültek az utcára, a Panzer fiúkhoz hasonlóan.

Az árvaságra jutott fiatalok azonban nem törődtek bele addigi életük szűkös lehetőségeibe, s hatvan évvel később mindnyájan sikeres életpályára nézhettek vissza.

Volt, akiből milliomos üzletember, másokból orvos vagy éppen egy népes metodista gyülekezet pásztora lett, s házasságaikból összesen tizenegy gyermek született.

- Van fájdalom benne, mi? - mondta a szomszédasszony, a tele-novellától könnyes szemmel, a gangon állva.

Nagyon megrendítette a szegény főszereplő nő élete.

A hihetetlen nagy mű arra épült, hogy az egyszerű sorban élő lányt befogadja egy család, aki aztán nagyon csúnyán bánik vele, kihasználva szegénységét és tehetetlenségét. Nagy érzelmek és szélsőséges, eltúlzott jelenetek tömege.

A szomszédasszonyok még sokáig beszélgetnek, fejtegetik a sorozatban történteket.

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, 

az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! 

Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. 

Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. 

Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, 

sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.

Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk? Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől?

Amikor a lányaink kicsik voltak, a feleségem, Denalyn, néhány napra elutazott, így egyedül maradtam velük. Természetesen voltak szokásos gyerekes civódások, veszekedések, és némi rosszalkodás is, de azért jól bírtam velük.

„Na, hogy mentek a dolgok?” – kérdezte Denalyn, amikor hazaérkezett. „Minden rendben volt. Nem volt semmi probléma.”

Jenna lányom meghallotta, amit mondtam, és tiltakozni kezdett: „Apa, de hiszen nem voltunk jók!

„Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked.”

(Zofóniás próféta könyve 3,17.)

Egy kisiskolásoknak rendezett mezei futóversenyen minden szülő teli torokkal biztatja gyermekét.

A következő pillanatban az egyik gyermek megbotlik és elesik. Ekkor az egyik apuka kiválik a biztatók közül és odaszalad az elesett gyermekhez, letörli a könnyét és megpuszilja, majd valamit a fülébe súgva talpra segíti.

Egyik napon a világ leggazdagabb embere elhatározta, hogy megvizsgálja alaposan a szegény embereket, és kiválaszt egyet, akit boldoggá tesz. Tizenkilenc évébe került amíg körüljárta a Föld minden zúgát. Találkozott ilyen meg olyan emberekkel. 

Az egyik férfi bankár volt, és mégis azt állította magáról, hogy szegény, a másik elnök volt, mégis földhözragadtnak mutatkozott be. Azután egy olyan nővel találkozott, aki a világ leghíresebb csillaga volt, és mégis arról siránkozott, hogy milyen kevés pénze van. 

Ez így folyt évekig, és minden második ember ugyanúgy ugyanarról panaszkodott.

Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől! 

Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom 

az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. 

Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. 

Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. 

Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? 

Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. 

Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől.

Korunk paradoxona, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk, szélesebbek az autópályáink, de szűkebb a látókörünk.

Többet költünk, mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, de azt kevésbé élvezzük.

Javunk növekszik, belsőnk üresedik.

Nagyobbak a házaink és kisebb a családunk, több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk.

 URam, hozzád emelkedem lélekben! 

 Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim! 

 Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled! 

 Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! 

 Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. 

 Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. 

 Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz!

Különböző elvárásokkal lépünk a kapcsolatainkba, és mércéket állítunk a másikkal szemben.

Amikor az emberek nem felelnek meg ezeknek, akkor csalódottá és frusztrálttá válunk. Könnyű kijönni az emberekkel, amikor minden nagyszerűen megy, és mások úgy cselekszenek, ahogy elvárjuk tőlük. De mi történik, ha valami elromlik a kapcsolatban, megbántanak, vagy olyasmit mond a másik, amit nem kellett volna.

Láttatok már égő gyertyát? Ugye láttatok? Égő papirost is, égő fát is, talán már égő házat is? Hát égő aranyat?

- Azt még én se láttam, pedig ez a történet mégis arról szól, égő aranyról.

Gombos takácsmester kereste meg szorgalmas, becsületes munkával és tette el boldogan a szekrénybe. Hamarosan szükség lesz rá. Úgyis ritka eset, ha egy tízgyermekes édesapa félre tud tenni valamit keresetéből. Aztán valami borzasztó dolog történt.

„Mint a fészkén fellebbenő sas, fiai felett lebeg. Kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket. Egymaga vezette őt az Úr, idegen isten nem volt Ővele”

5Mózes 32:11-12.

Tudod, hogyan tanítja meg a sas-mama a fiait repülni? Először is a hegycsúcson készít egy hatalmas fészket. Alul vastag majd egyre vékonyabb ágakat hord össze.

Hatalmas fészket képzelj el, ne egy cinkének valót!

                  A Magyar Református Egyház minden hatodik évben szervez világtalálkozót. Az 5 évvel ezelőtt megalakult egységes Magyar Református Egyház Generális Konventjének elnöksége úgy döntött, hogy több helyen, gyülekezetekben szerveződik ez a találkozó, testvérkapcsolatok mentén különböző események zajlanak.

Idén két fő helyszínen együttesen is találkozókat szerveznek.

Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

Mt 20,25-28.

Sokáig kerestem, hogy tulajdonképpen mi a különbség a homo sapiens, az eszes ember és a homo christianus, a keresztyén ember között. Előadás-sorozatot is tartottam erről, amelynek a végén valaki megkért arra, hogy ne huszonhét igehirdetésben, hanem egy mondatban mondjam meg, mi a különbség?

Mostanra már egyetlen szóval tudom érzékeltetni a különbséget; ez a szó: a HÁLA. 

Elolvasásra: Mk 6,30-44. 

Sok-sok ember haladt Jeruzsálem felé és ezek a vándorok, zarándokok találkoztak Jézussal, körülvették Őt és hallgatták Igéjét, egész nap.

„Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen! Oh, Uram, segíts most; oh, Uram, adj most jó előmenetelt!”

118. Zsoltár 24-25. vers

Gondolkodtál már azon; mennyivel más lenne az életed, ha valamelyik uralkodó család gyermekeként látod meg a napvilágot? Ha a szüleid híres politikusok, sportolók, színészek lennének?  

Sokan úgy vélik csak a hírnév, a gazdagság és a rivaldafény eredményezhet kiegyensúlyozott, boldog életet.

Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!

URam, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel! 

Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem! 

Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre. 

Válaszoljon beszédedre nyelvem, mert minden parancsolatod igaz. 

Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam. 

Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm. 

Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem! 

Bolyongok, mint az eltévedt juh.

„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”

Máté evangéliuma 10:29-31

Felkészült rá, hogy elveszítheti ezt is, ezért még a kezelések előtt levágatta haját egészen rövidre. És várt. Várt, hogy mikor kezdi el egyik szál a másik után feladni a küzdelmet, hogyan válnak el az életet már alig adó testtől, és hullanak egymás után a földre, jelezve a szomorú véget.

Ha a vakságra gondolok, végtelen szomorúságot érzek, a legnagyobb csapás, ezt gondolom róla. Ha kihunynak a fények, és eltűnnek a formák, a színek, a világ szürke köddé válik, csak a hangok és az érzékek mutatnak utat a sötétségben.

Az egykor látó, örökre őrzi emlékeiben, mint féltett kincset, a fény ajándékait, a színeket, melyek többet jelentenek, mint a festő palettája.

A lélek vidító sárgát, mely számomra a jókedv, az öröm és a napfény ragyogása.

"Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket. Aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza.

„Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek."

Lk 15,22-24

Mindig megdöbbent az apa szeretete Jézus régi példázatában. Mennyire odaadó, elfogadó, mennyire feltétel nélküli. Fontos dolgokra tanít meg bennünket.

"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik. Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki, vagy ha halat kér, kígyót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?" 

"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták."

Mt 7,7-12.

A napokban szabadlábra kerül az a fiatal keresztény nő, akit május közepén hitehagyás vádjával ítéltek halálra Szudánban − közölte az ország külügyminisztériuma.

A 27 éves Meriam Jahíja Ibrahim Isagra a Szudánban hatályos iszlám jog, a saría alapján május 15-én szabtak ki kötél általi halált. A törvényszék emellett házasságtörés miatt száz korbácsütésre ítélte a fiatal nőt. A vád azon alapul, hogy keresztény férfihoz ment feleségül, pedig Szudánban muzulmán nő csak muzulmán férfival házasodhat össze.

Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Zsid 4,14-16.

Mérföldkőhöz érkeztem az életemben, amikor végre beadtam a derekam, és elkezdtem kontaktlencsét viselni. Régóta tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat, de addig húztam-halasztottam, ameddig csak lehetett.

Akkor kezdődött, amikor egyre távolabb kellett tartanom a könyvet, hogy olvasni tudjak. Végül odáig jutottam, hogy választanom kellett: vagy hosszabb karokat növesztek magamnak, vagy felhagyok az olvasással. Egyszer pedig, amikor a pulpitusra tettem a Bibliámat, hogy olvassak belőle, annyira hátra kellett mennem, hogy lássam a betűket, hogy a kórusban találtam magam.

Néhány évvel ezelőtt egy lelkész Houstonból, Texasba költözött. Néhány héttel az érkezése után, egy alkalommal a belvárosba kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofőr negyed dollárral többet adott vissza.

Elkezdett gondolkodni, hogy mit tegyen, és arra az elhatározásra jutott, hogy visszaadja a pénzt. Hiszen bűn lenne megtartani. Aztán egy másik gondolat fogant meg fejében: "Óh, felejtsd már el, hiszen ez csak negyed dollár. Ki törődik egy ilyen kis összeggel?

„Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”

(Jelenések könyve 22. fejezet 20. vers)

Idén megvettük első önálló kis lakásunkat. Nem nagy, panel, no és természetesen hitelből, de a miénk. Mikor intéztük az egészet nem is gondoltuk volna, micsoda papírhalmazt kell majd beszerezni, aláírni és egyéb.

A bank, mint hitelező biztosítékot várt és annak hiteles megerősítését minden oldalról, munkáltatói igazolás, ingatlan fedezet értékének felbecslése, stb., hogy amit vállaltunk azt vissza fogjuk tudni fizetni.

Salvator-kápolna

Salvator kápolna a búcsújárók központja, ide igyekszik a hívők mindenike – írja Orbán Balázs.

A Salvator-hegyi kápolnák építéséről több hagyomány maradt ránk, amelynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. Nagy Lajos (1342-1382) király uralkodása idején, a székelyek Lackfi Endre vezetésével a tatárok fölött 1345 és 1352-ben aratott győzelem emlékére, fogadalomból megépítik Csíksomlyón a pálos monostort, melynek tartozéka a Salvator-hegyi Natalitia Sanctissimi Salvatoris remeteség.

Indiai tapasztalataim azt a hitemet igazolták, hogy a kereszténység valódi ereje nem az egyházi struktúrákban, hanem az evangéliumban van. Az indiai lelkipásztorok, akiket megismertem, szinte semmit nem tudnak a nyugati kereszténység történetéről, harcairól, megosztottságáról, Jézus Krisztust viszont élő Úrként ismerték meg, akiben békességet, örömet, reményt találtak.

Életüket Isten igéje alapján akarják élni, a Szentlélek segítségével.

Hittel imádkoznak, olvassák a Bibliát, megvallják a hitüket.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg.

A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.

A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

EREDETE

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Isten békessége: János. 14, 2. 18. 27.

,,Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben és higgyetek énbennem: Nem hagylak titeket árvákul, eljövök tihozzátok. Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek: nem úgy adom néktek, a mint a világ adja.

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen" Isten csodálatos békességét, már az első ember is, megtapasztalhatta, a bűneset előtt. Isten békessége, mint a szikla, felboríthatatlan!

Urunk, köszönjük most a Pünkösd előtti napon, hogy kiárasztod Szentlelked! Add  megígért ajándékodat ezen az ünnepen. Adassék a Lélek a nyugtalan és békétlen, összezavarodott világ számára!

Mennyei Atyánk! Ma is sötét fellegek vonulnak át felettünk, és borúlátóak vagyunk, ha magunkra, a családokra, magyar nemzetünkre, hazánkra, egyházunkra gondolunk. Elborít a káosz, a nyugtalanság örvényként húz és sodor bennünket egyre mélyebbre.

 

Áldozócsütörtök

A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

Álmomban az élet útján sétálgattam, amikor megláttam egy feliratot, melyen ez állt:

"MENNYORSZÁG BOLTJA"

Amikor odaértem, az ajtó kinyílt és mire felocsúdtam, már be is léptem. Angyalok csoportjait láttam 

mindenütt.

Egyikük adott nekem egy kosarat és azt mondta:

"Fiam, végy meg mindent, amit csak akarsz, a boltban van minden, amire egy kereszténynek szüksége lehet, s amit nem tudsz elvinni ma,  visszajöhetsz holnap és gond nélkül elviheted." 

Az első, amit megragadtam, a TÜRELEM volt és azután a SZERETET, mivel ugyanazon polcon voltak.

Egy kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte.

Népes, jól öltözött kisvárosi cigánycsalád jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók.

Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. Étel miatt ne rombold az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszi azt. Jó tehát nem enni húst, nem inni bort, és semmi olyat nem tenni, amin testvéred megütközik.

Róm 14,19-21.

APRÓSÁGOK

De vigyázzatok, nehogy ez a szabadságotok valamiképpen megütközést váltson ki az erőtlenek között. (1Kor 8,9)

Néhány évvel ezelőtt vásároltam egy nagyobb tévét, és elhatároztam, hogy a lehető legjobb kép- és hangminőség érdekében veszek egy drágább optikai kábelt is.

Szinte mindenki küzd valamilyen rossz szokással, amelytől szeretne megszabadulni, ez azonban sohasem könnyű. Amikor úgy döntünk, hogy megszabadulunk függőségeinktől, túlsúlyunktól vagy egyéb egészségtelen szokásainktól, hasznos módszer lehet azok "kicserélése" egy másikra, amely ártalmatlan vagy akár még egészséges is.

A legtöbb ember küzd valamilyen függőséggel, pótcselekvéssel vagy rossz szokással, amelytől szívesen megszabadulna, hiszen ezek általában csökkentik az életminőséget, rontják a közérzetet és az egészségi állapotot, nem utolsósorban pedig felesleges pénzkiadással járnak.

„A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz.”

Pál első levele a korinthusiakhoz 12:4-6

Kaptál már olyan ajándékot, amit nem bontottál ki? Örültél neki igazán, de soha nem jutottál odáig, hogy feltépd a csomagolást, és birtokba vedd, amit eddig elrejtett a doboz.

„Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek.” Róm 8,1

 Teljes nyugalom vett körül. Csendben ültem az ablak előtt bibliámmal és imanaplómmal az ölemben, tökéletes békességet sugallt minden. De a szívem ismerős fájdalomtól volt nehéz.

Egész életemben jártam templomba. Az „Amazing Grace” épp olyan ismerős volt, mint az altatódalok, amikkel édesanyám ringatott, ám Isten-képem inkább hasonlított egy mérges, távoli bíróhoz, mint gyöngéd, megbocsátó Édesapához.