Igen megvagyok győződve, hogy a legtöbb gondra, bajra mi a ma emberét feszegeti, van megoldás. 

A megoldás egy szép család, tudatos gyermekvállalás! Oly sokszor láttam, hogy egy - egy helyét kereső, élete értelmét nem találó pattanásos kamasz mennyire megváltozik, mikor tudatos döntéssel vállalja az életet, s annak felelős hordozását. 

Hihetetlen, hogy egy kisbaba, mi mindent ki tud hozni egy nyafka, önmaga körül forgolódó lányból.

KICSI  VAGY  NAGY ?

 -Petikém, húzd gyorsan a cipődet.

hiszen nagyfiú vagy már! - mondta reggel anyu

-Petikém! Ne szürcsölj, mint egy malac, hiszen

nagyfiú vagy már! - mondta délben anyu.

-Petikém, elég legyen már a TV-zésből, hiszen te

még kisfiú vagy! - mondta este anyu.

-Anyu! Miért van az, hogy reggel és délben nagy vagyok, estére kicsi leszek?

-Összemegyek, mint a tej? Elfogyok, mint a vajas kifli? Töpörtyűvé töpörödöm, mint a szírszalonna darabok?

Létednek egyik legcsodálatosabb beteljesülése a belőled fakadt élet,

hisz általa te magad is ég felé lendülhetsz.

Csoda vagy, mely hordja és élteti a csodát. 

A gyermek termi a virágot, mégis mindenestől a te gyümölcsöd ő.

A szülő istenáldotta munkát végez!

Ő az, aki a gyermek tipegő léptét, fényre nyíló lényét hordozza.

A hajtás belőle él, és vonja ki üde zöldjét, aranyló selymét.

Nagy viharokban a szél róla akarja letépni a gyermeket, hogy játszódjon vele,hogy elfonnyasztott, összetört testét eldobja örökre.

Noncsi a 14 éves ifjú leányzó nagyon szerette az álmokat. Azokat az álmokat, amelyek a Jóról szóltak. Olyan helyekről, ahol nincs irigység, békétlenség és háborúskodás, hanem nyugalom és szeretet ölel körbe mindent. Olyan emberekről, akiknek szívében túlcsordul a jóság, a szeretet, a hála.

Egyik éjszaka, amikor a hold és az égen ragyogó csillagok Noncsi szobájának ablakában figyelték a békésen szendergő lányt, aki éppen a Mennyországról álmodott, történt, hogy két hatalmas angyal jelent meg az ágya szélénél, megsimogatták az arcát, és ezt mondták neki:

- Ébredj kicsi lány, ma valóra váltjuk a legszebb álmodat.

„Mindennek megszabott ideje van, és minden szándéknak megvan a maga ideje az ég alatt:” Préd 3,1

 „Egész éjjel nevetni fognak?” – kérdezte mókás fintorral a férjem. „Nem tudom” – feleltem kuncogva. „De remélem. Olyan hang ez, amit boldogan hallgatok.”

Kamaszlányunk meghívta hozzánk aludni az egész szurkoló lánycsapatot a kosármérkőzés után. Ahogy megérkeztek, házunk megtelt nevetéssel, csiviteléssel, miközben vidáman majszolták a pizzát és a csokis kekszet.