Nem a bűnöd vagy; minthogy a bűn már nem meghatározója annak, aki egységbe került Jézussal. Új szíved van és az jó. „Új szívet adok nektek, új szellemet öntök belétek… Saját Szellemem lakik bennetek, s megteszem, hogy parancsaim szerint éljetek…” (Ezékiel 36:26-27 Egyszerű Fordítás).

Nagy hazugság az, miszerint nem vagy több, mint „kegyelemből megváltott bűnös”. Sokkal több vagy annál.

Új teremtés vagy Krisztusban. Az Újszövetség szentnek hív téged, Isten fiának.

Néhány nappal ezelőtt az egyik barátom beszámolt egy próbáról, ami rengeteg nehézséget okozott neki a nyár folyamán. Sok reménykedés és ima után végre megtalálták álmaik otthonát.

Azonban, amikor eljött az idő, hogy aláírják a szerződést egyik probléma jött a másik után. Hónapokig tartott a huzavona, és már úgy nézett ki, hogy az álmaiknak lőttek. De aztán végül mégis az övék lett a ház.

Gondolj olyasvalamire, amit szeretsz. Gyermekek kacagása. A víz tükrén megcsillanó napsugár. A szeretett kutyád vagy cicád. Talán egy fénykép. A kedvenc helyed – a kert, a sziklák a tengerparton, a családi nyaraló.

Valaki, aki kedves számodra. Ha az általunk szeretett dolgokra gondolunk, az segít visszatalálni a hazavezető ösvényre. Ugyanis nem mindig sikerül összerakni a képet: Isten személyesen neked készítette mindezeket, és egy szívet is adott hozzá, amivel szeretni tudod őket.

A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.

Fölépítelek még, és fölépülsz... (Jeremiás.31:3-4)

Örök szeretet – ez rögtön megcáfolja azt az állítást, miszerint a szeretet elmúlik. Az Ő szeretete megmarad. Örökkévaló. Változhatatlan. Igaz. Nem hiszünk az Igének, mert nincs összhangban azzal, amit éppen most érzünk.

Azt hiszem, hogy a legnagyobb csapda, amibe az ellenség a keresztényeket behúzza az, hogy próbálják megtenni a tőlük telhető legtöbbet és a legjobbat. Az apró, alig észrevehető csavar ott van, hogy elhiteti velünk, hogy mindezt Krisztusért kell tennünk, persze önerőből; nem pedig a Krisztussal való egységből. Ez pedig tönkretesz minket.

A kereszténység titka pont az, hogy Isten bennünk él, az Ő életét osztja meg velünk, az Ő erejét adja nekünk, és ezáltal tudunk szeretni, szolgálni, imádkozni és élni.

Miközben Jézusról gondolkodtam, az Ő csodálatos személyéről, azzal a vággyal a szívemben, hogy még jobban megismerjem Őt, ezt a kincset találtam, amit szeretnék veletek megosztani.

Ez az epizód Jézus feltámadása után legalább egy héttel történik. János apostol, Jézus legközelebbi barátja, így meséli el:

 Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg:21:1

 Együtt voltak Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, és Nátánaél, a galileai Kánából és Zebedeus fiai; a tanítványok közül pedig még kettő.

Hiszen Ő teremtette a nevetést! Gondolj csak azokra az emberekre, akikkel együtt evett. Ez a gyülevész népség, hamar falánk és iszákos ember hírét keltette Jézusnak (Máté 11:19), és valószínűleg nem azért mert vizet és rágcsálnivalót szolgáltak fel.

Ez a zajos társaság, időnként biztosan majd szétdőlt a nevetéstől, már csak azért is, mert nagy örömüket lelték abban, hogy Jézussal lehetnek. Ezeknek a színes egyéniségeknek a Teremtője, biztosan nem úgy ült ott, hogy rosszallóan ráncolta a homlokát, az örömrabló, vagy az „én-fölötte-állok-mindennek” szerepében ájtatoskodva.