Egy csapat diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy listát arról, mit tekintenek most a világ hét csodájának. Valószínűleg némi eltéréssel, de a következők kapták a legtöbb szavazatot:

1. az egyiptomi nagy piramisok

2. a Taj Mahal

3. a Grand Canyon

4. a Panama-csatorna 

5. az Empire State Building 

6. a Szent Péter-székesegyház 

7. a kínai nagy fal

Amikor a tanár összeszedte a szavazatokat, észrevette, hogy egy diák még nem végzett a listájával. 

Így megkérdezte a lányt, hogy talán problémája van a lista elkészítésével.

Amikor meghallotta Jób három barátja, hogy mennyi baj érte őt, eljöttek a lakóhelyükről: a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár. Megállapodtak egymással, hogy elmennek hozzá, és részvéttel vigasztalják őt. Amint azonban messziről megpillantották, alig ismertek rá. Hangosan sírni kezdtek, megszaggatták köntösüket, és port szórtak a fejükre.  És mellette ültek a földön hét nap és hét éjjel; de egyik sem szólt hozzá egy szót sem, mert látták, hogy milyen nagy a fájdalma.

Hívő és hitetlen egyaránt szenved ezen a földön. “Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.” (Róm 8,22) Gyakran a keresztények is felteszik a kérdést. “Ha Jézust követem, miért nem lehet gondtalan életem a földön?” Jézus soha nem ígért nekünk ilyen életet. De azt igen, hogy küzdelmes életünknek jutalma lesz az örökkévalóságban. 

Az a különös ajándék adatott meg nekem az elmúlt tíz napban, hogy nagyon sok emberrel találkozhattam a Krisztusban!

 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.

(1 Mózes11:4)

Túl sok évet töltöttem azzal, hogy megpróbáltam egyedül megoldani az életemet. Könyveket olvastam, különböző kurzusokon vettem részt, és próbáltam mindig olyan emberekre figyelni, akikről úgy tűnt, hogy összejöttek nekik a dolgok.

Amikor feltűnt, hogy a szomszédom gyerekei milyen jól boldogulnak, rögtön feltettem magamnak a kérdést: „Vajon ő mit csinál, amit én nem?" Ha olyasvalakivel beszélgettem, aki látszólag a siker csúcsára ért, megállapítottam róla, hogy rendkívül olvasott.

Gondolatok...

Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz! 

 Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz. 

 Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!

Péld 4,25-27.

JÉZUSRA FIGYELVE

Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére.

Szeretem magyar hazámat,

És megkérem mennyei Atyámat,

Hogy vegye oltalma alá népét,

Hozzon igaz Hitet és Békét.

Bátorítsa a csüggedőket,

Istápolja a szenvedőket,

Táplálja az éhezőket,

Hozza vissza a tévelygőket,

(s győzze meg a kétkedőket.)

Áldd meg sanyarú Nemzeted,

És legyen példa az életed,

Hogy sorsa bármilyen mostoha,

Keresztje ne legyen nyűg soha.

Az út bármilyen érdekes,

Letérni róla nem érdemes.

Kérd Őt folyton és szüntelen,

Hogy légy erényes és bűntelen.

Szabó Lőrinc -

MEGLEPETÉSEK

Gyanútlan vers október 15-én

Szájon csókol a pillanat,

másik kést üt a szivedig,

a harmadik halk telehold,

szív rózsája a negyedik,

van tömör-édes, mint a méz,

van lángvető csipkebokor,

van, mely egy elnémúlt világ,

van, mely kurjongat, mint a bor,

van, melyet észre sem veszünk,

hallhatatlan, sóvár zene,

van mindenüttjelenvaló,

van szétvivő mindenfele,

ez tűz, mely Földet nyal körűl,

az egy katicát tapos el,

van gyermekkorba kérdező,

van, mely Afrikából felel,

van, melyben villájával az

ördög felszúr a föld alól,

van atomgáz, bombahalál —

s van legvégső csömör, mely oly

bambán, szeliden néz, olyan

öklendtetőn és kedvesen,

mint kifliből a svábbogár,

mint kolbászból a birkaszem.

         E  M  L  É  K  E  Z  Z  Ü  N  K

                                           1956. OKTÓBER 23.

Tollas Tibor: OKTÓBER 23.

Rian a föld, a falak dőlnek,
Kék harsonákkal zeng az ég.
S barlangjából a dohos kőnek
Az ember újra fényre lép.

Fonnyadt testünket záporozza,
Sápadt arcunkra hull a nap,
S szédülten, szinte tántorogva,
Szabadság, szívjuk sugarad.